Ért már valakit hátrányos megkülönböztetés munkakereséskor az életkora vagy a külseje miatt? (beszélgetős fórum)

Szemét dolog ez, az biztos. Sajnálom, de biztos vagyok benne, hogy fogsz neked megfelelő állást találni, ne add fel!!!!

Velem is ez volt...csak pont fordítva... én voltam a fiatal.. a főnöknőm egy idősebb 40 év körüli hölgyet akart felvenni azzal, hogy ő már nem fog elmenni szülni stbstb...

A férfi főnökeim viszont azt mondták, hogy nem, csakis fiatal jöhet. 23 éves voltam ekkor, semmi tapasztalatom nem volt, kisgyerekkel. De mégis azt mondták, hogy én kellek, mert fiatal vagyok, és nem ronda...

A 20 éves körüli azért nem kell, mert nincs tapasztalata;

a 30 éves azért, mert szülni fog és túlképzett;

a 40 éves azért, mert "öreg" és van gyakorlata.

Ahogy az előbb is írtam, magasról tojnak a végzettségre. Legyél 20 éves 40 éves munkatapasztalattal, ígérd meg, hogy soha nem leszel beteg és nem fogsz gyereket szülni. Bejelenteni sehol nem akarnak, így nincs szabi, nincs biztosítás, hiányozni amúgy is veszélyes, mert könnyen lehet, hogy már lapátra is kerültél.

Amúgy meg elég korrektek voltak tényleg, legalább értesítettek.

Nem vagyok benne biztos. Az utolsó egy év tapasztalataiból merítve úgy látom, hogy a végzettség nagyon sok helyen nem számít.

Amik számítanak, azok a kapcsolatok, hogy valakinek a valakije legyél. Jó hátszél nélkül nem működik semmi.

Ismerem az érzést, de sajnos nem tudunk mit tenni.

Én pont ilyen helyzetben voltam. Még a lidl-be sem vettek fel, pedig én tudtam egyedül kitölteni azt a nyomtatványt, amit ki kellett. Gondolom a kereskedelmi végzettség hiánya volt a gond...

Persze, sehogysem jó.

Gondoltam én is erre, talán így van jól ahogy történt, nyilván nem álmaim munkahelye lett volna.

Csak tudod, amikor kétségbe vagy esve, amikor nagyon nagyon kell a munka, amikor már megalkuszol szinte mindennel, akkor nagyon nehéz túllépni dolgokon.Túlreagálom az tény.

Ez van. Nem tudsz mit tenni.

Ha őszinte volt az a baj, ha csak mondott valamit az a baj, de az is baj lett volna, ha csak egyszerűen nem vesz fel.

Felesleges ennyit ugrálni ezen, lépj tovább.

Nekem pl. volt egy 1 napos munkahelyem. Reggel bementem dolgozni, mert felvettek és délután 2-kor közölték, hogy nem felelek meg és hozzátették magyarázatként (bár nekik nem kell megmagyarázni), hogy mást mutattam az interjún, mint amilyen vagyok. Nevetségesek voltak. El nem tudom képzelni, hogy milyennek kellett volna lennem az első napon? Miben voltam más az interjún?

Végülis örültem neki, hogy nem vettek fel, mert a betegállomány pénzem 2,5x volt több, mint a nettó keresetem lett volna, így ha felvesznek, akkor a munka sem lett volna a végzettségemhez megfelelő, ráadásul alulfizetett is lettem volna. Tehát, akkor ott nem esett túl jól, de aztán hamar rájöttem, hogy ennek örülnöm kell:)

Nem kellett nekik az önéletrajzom.

Az is rendben van, hogy nem lehetek mindenkinek szimpatikus, de ezt csak így lehet kimagyarázni?

Valahogy úgy tudnám elképzelni, ha valami ilyesmit mondanának: Köszönjük a jelentkezését, de az elképzeléseinkbe Ön nem illik bele, vagy valami sablonszöveget amit ilyenkor szokás. Na de az, hogy "idős hölgyeket nem foglakoztatunk"?

Nem ez az első eset, hogy nem én lettem a befutó, ezt tudomásul is szoktam venni, benne van a pakliban.

Nem hiszem, hogy a korod volt a gond, hiszen az önéletrajzod alapján hívtak be, amiben benne van a korod, ugye?

Valószínű, hogy nem voltál szimpatikus nekik. Az díjazandó, hogy meg akarták magyarázni, mert megtehették volna, hogy nem mondanak semmit, illetve csak annyit, hogy nem téged választottak.

Na ezért engedik ezt meg maguknak, mert igy állunk hozzá. Hallgatunk és ezt ők is tudják.

Ha mindenki kiállna magáért és a jogaiért, akkor nem mernék ezt megtenni.

Senkinek sem könnyű, nívós helyről én már nem is álmodozom, mit akarok én ezzel a vén fejemmel? :)

Csak egy mezei állást szeretnék.

De semmi pénzért nem cserélnék a mai fiatalokkal, nekünk sem volt könnyű a kezdet, de nekik aztán iszonyat nehéz.

Hát ha ez igy volt, hogy ki volt irva, le kellett volna fényképezni és szerintem simán fel lehet jelenteni a Munkaügyi Főfelügyelőségen.

Bár ezzel nem sokra mész, de maga a tudat talán..

Hát attól is függ azért, hogy hol vagy pultos. :) BP nívós helyein, 35 felett és 170 centi alatt esélyed semmi.

De tényleg nem fair, hogy emiatt kiszedáltak. Sajnos ez van. Amúgy szerintem fiatalon sem egyszerű állást találni.

Persze, ez oké amit írsz. De hát én nem ilyen reprezentatív állásra jelentkeztem, teljesen tisztában vagyok a képességeimmel és a korlátaimmal.

Viszont a 160 centis magasságommal jelenleg pultos vagyok.

A fene sem érti ezt.

Egy barátom látta a hirdetést, hogy eladót keresnek Kalocsa egyik üzletébe. Rögtön be is ment, előadta a paramétereimet, vele üzenték hogy ma 9 órakor menjek oda.

Az üzlet ajtajára volt kirakva a hirdetés, hogy 20 és 35 közötti eladót keresnek. Mielőtt bementem, hívtam a barátomat, hogy most mi van, azt mondta nyugodtan menjek be, ő említette az életkoromat. Ennek tudatában adták az időpontot a megbeszélésre.

Vagyis kiírták minden rendelet ellenére az életkori megkötést. Én csak azt nem értem, hogy mi a francnak citáltak oda, azért hogy lealázzanak? Pontosan tudták az életkoromat.

Guriga01, ez most nem volt fair veled, az tuti. Viszont azt jogosnak érzem, ha bizonyos munkakörökbe nem vesznek fel idős, ronda, kövér, stb. embert. Pl. egy recepción nagoyn fontos, hogy valaki csinos és ápolt legyen. Egy súlyosan elhízott, nagytokás hölgyet nem raknék én se a recepciómra, mert az emberek nagy része nem szeretne ránézni, akkor sem, ha kedves. Ez van.

Vagy sokáig szerettem volna stewardess lenni, de nem vagyok 165 cm sajnos. Bosszankodtam rajta, aztán elszállt a bosszúságom, amikor életemben először repcsin rájöttem, hogy nem érem fel a csomagteret. :D Ugyanilyen a pultos állás is, magas pultnál elvárható a min. 170 cm, én ki sem látszom a pultok mögül a kis termetemmel. Recepciós lehettem, mert csinos vagyok, és ülve mindegy, hogy alacsony, vagy magas, ellenben stewardess vagy pultos sose lesz már belőlem. Sőt, elvárás volt a hajam, az öltözékem, mivel velem találkoztak először a céghez jövő emberek, fontos volt, hogy milyen a ruhám, hajam stb. Mindig konszolidáltan kellett kinéznem, elegáns hajjal. Utáltam, de ezt vállaltam az állással, ezért sosem reklamáltam, amig ott dolgoztam.

Szóval a kérdezőnek abszolút igaza van, de jó néhány kommentelővel nem értek egyet. Igenis lehet elvárás külsőségekben is egy munkahelyen.

Hát látom, hogy sokaknak vannak keserű tapasztalatai.

Most nagyon kilőtték a lelkesedésemet. 35 felett kösse fel magát az ember?

Munkabírásban fel merném venni a versenyt bármilyen huszonévessel, de ez értelmetlen ahogy van.

Semmi bajom az ifjúsággal, szeretem az embereket kortól függetlenül. De ez a hozzáállás borzasztó, azt is utálom hallgatni, amikor teszik a megjegyzéseket a buszon a nyugdíjasokra, itt mentek a megjegyzések a "zöldfülűekre", miért kell értelmetlen és hülye versengésre kényszeríteni a különböző korú munkavállalókat?