Elveszve! (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Elveszve!
Nagyon sajnálom a veled történteket sok erő tkívánok neked és, hogy mihamarabb a pocidba költözhessen egy kisbaba. Én május 30-án veszítettem el 20 hetes kicsi magzatomat, ez is nagyon szörnyű, de szerencsére itt van mellettem a 4 éves kislányom, aki vigaszt nyújt számomra.
Együtt várjuk, hogy talán anya pocakjába is költözik egy kistesó.
Mégegyszer sok erőt és kitartást kívánok neked!
Nagyon sajnálom, ami veletek történt. Sajnos a rokonomnak a 35. héten kellett keresztülmennie azon, amin nektek.
Olvastam olyan hozzászólást, hogy most mér el kell engedned. Nem kötekedni akarok az előttem szólóval, de szerintem gyászold addig, amíg érzed, hogy szükséged van rá, persze közben előre kell tekinteni. Nem szabad siettetni semmit, mindenki máshogy dolgozza fel a tragédiákat.
Szívből kívánom, hogy küldjön egy kistestvért az angyalkátok fentről. Sok erőt nektek!
Nagyon sajnálom, ami Veled/Veletek történt!
Kívánom Nektek a legjobbakat!
És bár közhely, de idő, idő, idő....
Kedves Kati!
Fogadjátok Részvétem.
Én sosem éltem át ilyen borzalmat. És sajnos nem is értem miért kell egy anyát apát evvel büntetni. A kis angyalka, nem akart ebbe a gonosz világba jönni. De hamarosan meglátod, meglátogat a gólya, és legy egy gyönyörű gyermeketek, aki bár a kisfiad pótolni nem tudja, de talán feledteti majd a borzalmakat....
Próbálj meg előre nézni, és nem félni attól mi lesz ha. Várjátok szeretettel azt a pillanatot amikor újra kismama leszel.... és csak arra gondolj milyen szép és Egészséges lesz a kisbabátok....
Sok sok erőt szeretetet, és kitartást kívánok.
Zokogtam én is olvasás közben :(
Kegyetlen tud lenni az élet!
Nagyon sok erőt kívánok Nektek, és mielőbb egy kisbabát, aki enyhíthet a fájdalmadon. Kisfiad pedig mindig Veled lesz!!!!
Ahogy olvastam,úgy sírtam én is.:( Nagyon sajnálom!És mind azokat,akiknek ezen át kell menniük.:(
Mit is lehet kívánni ilyenkor!Sikeres elengedést és megnyugvást!
eloszor is fogadd reszvetem a kisfiad miatt.
en abszolut tudom min mesz keresztul.
2010ben en a 33.heten szultem meg a halott kisfiamat. mi egy betegseg miatt vesztettuk ot el, ami miatt akkor majdnem en is ott maradtam a szuloagyon, es ami gyogyithatatlan.
nem fogok hazudni: az elso honapok nagyon kemenyek lesznek. de szepen lassan eljon majd a nap, mikor eloszor nem sirsz, aztan majd az is amikor mosolyogsz.
sajnos ilyenkor mindenki - es koztuk most en is - csak kozhelyeket tud mondani, ami nem enyhit a fajdalmadon :(
en tudtam, h csak akkor leszek igazan jol, ha majd megszulom az ÉLŐ gyermekemet, ami 4 honapja meg is tortent, megszuletett a kislanyom.
de a kisfiam mindig is az elso gyermekem marad, nem mulik el nap,h ne gondolnek ra.
nagyon sok erot kivanok neked!
Tiszta szívből sajnálom ami veletek történt!!
Ahogy olvastalak összefacsarodott a szívem!!!
Te egy borzasztóan erős nő vagy!!!
Nálunk is majdnem baj történt az utolsó 4 napban! A kisfiam csomót kötött a köldökzsinórjára. Nem mozgott! Én is tudtam, hogy baj van! A fentiek vigyáztak rá!!! És ezért nem győzök hálálkoni Nekik!!
Kívánom, hogy mihamarabb meglátogasson a gólya, és gyönyörű szép egészséges babátok szülessen!!!
Szörnyű amin keresztül mentél/mentetek, és még szörnyűbb ahogy az EÜ-sek hozzáálltak.
Mindenkinek vanm egy hasonmása, és hidd el, mint a korábbi hozzászóló is írta, "vissza kapod" a babád.
Én mikor terhes voltam végig ettől rettegtem, még ha vissza emlékszek, többször is jártam az orvoshoz, mint kellett voln, csak hogy nyugodtabb legyek. Akkor voltam csak igazán nyugodt mikor már a kezmbe tartottam őt.
Egy ismerősöm szintén járt így, és ez miatt lenne egy kérdésem:
Kiadták a babátokat hogy méltó módon elbúcsúzhassatok tőle ( temetőben, stb...)?
Ismerősöméknek nem akarták kiadni és ők addig mentek ahova csak lehetett, minden követ megmozgatva elérték hogy megkapják a babájukat. Így tudják hogy hol van, és a mai napig minden héten kimennek hozzá a családi sírhoz, mert tudják hogy ott van "jó helyen" ha már így kellett történnie. Ennek náluk már 5 éve, és azóta 2 testvérke született, szerencsére problémamentesen.
Hidd el, nálatok is így fog lenni!
Szia!Részvétem a kisfiad miatt!!!Azt is nagyon sajnálom,hogy ilyen szívtelen emberekkel hozott össze a sors ebben a tragédiában!!Nagyon jól tetted,hogy leírtad a fájdalmad mi történt Veletek.Ez egy lépés előre.Elhiszem hogy fáj,de lassan el kell engedned Őt......
Kitartást és mihamarabbi boldogságot kívánok Neked és a férjednek!!!
Én köszönöm, hogy elolvashattalak!
Őszinte részvétem a babádért!
tudom, hogy most csak az vígasztal, hogy leírhattad és hogy elmondhattad, ami veled történt. Hasztalan lenne azt mondanom, hogy legyél erős és tartsál ki, mert tapasztalatból tudom, hogy ahhoz még idő kell, hogy ezek a szavak hassanak rád.
Én két baba elvesztése után, négy hónapja veszítettem el harmadik gyermekemet, a kicsi lányunkat, nagyon beteg volt.
Rajtam az segített, ha beszélni tudtam a gondolataimról. Hol a férjemmel, hol szakemberrel. De azt tudom neked bíztatásul mondani, hogy az IDŐ az egyetlen gyógyír, csak az idő tud majd a szíveden segíteni és a sok jó ember, aki támogat és szeret téged.
Hidd el, van ott fent egy kicsi angyalka, aki ezentúl vigyáz fentről rád, és van mellette egy másik kis angyalka, aki arra vár, hogy a pocakodba költözhessen!
Szívből öllelek!
Kedves Kati!
Először is fogadd őszinte részvétem! El sem tudom képzelni, min mehetsz most keresztül. :-( Vajon mit lehet ilyenkor írni? Annyira könnyítenék a fájdalmadon, de ez lehetetlen. Ehelyett inkább sok erőt kívánok, illetve hogy ne veszítsd el a reményt!
:˛(
Jaj, de borzasztó, ami veletek történt!
Kívánom, hogy minél hamarabb menjen a gólya hozzátok és probléma mentes 9 hónap után egészséges kisbabát ölelhess magadhoz,aki majd tompítja a mostani hatalmas fájdalmadat <3
Ugrás a teljes írásra: Elveszve!