Együtt élünk, de a szüleivel tölti a Szentestét:( (beszélgetős fórum)

;-)

igyekszem!! :-)

Nehogy már feladd!

Menj vele te is a szüleihez,hátha akkor ő is belátja,hogy neked ő a legfontosabb és képes vagy áldozatot hozni érte.

Értékelni fogja szerintem.

Anyukádhoz meg majd elmentek másnap.

Anyukád biztos meg fogja érteni.

Kedves MYLY!! Én kettesben akartam vele tölteni, mert KÜLÖN CSALÁD VAGYUNK! Késöbb jött, h milyen kompromisszumokat köthetek, ha ő haza szeretne menni!! Ez érthető!!??? :-)

Egyébként az én anyukám soha nem bántotta őt, a másik 2 menyével is jóban van, együtt vásárolnak, sütnek, karácsonyoznak stb..

Az ő Édesanyja a lelkembe taposott!!!

Pontosan egy ilyen "ünnepi"balhénak köszönhetem,hogy a házasságom úgy szar,ahogy van.

Már tíz éve húzódik az ügy.Egyszer anyósék mindenkit elhívtak ebédre,csak engem nem.Férjem fogta magát és a világ legtermészetesebb módjának tekintve a dolgot,elment.

Én meg a barátnőmnél picsogtam,míg ők viháncoltak.

Este nekiestem,hogy még egy ilyen és cuccolhat.Csodálkozott a drágám,hogy most mit vagyok úgy oda,ez"csak"egy ebéd volt...

Hát elmagyaráztam neki.Legközelebbi ebédkor ugyanaz,csak a férjem nem ment el.Anyós persze azonnal pánikba esett,hogy mi van,férjem meg közölte vele,ha én nem,akkor ő sem.

Innen indult ki az anyós gyűlöletem,aki azóta is mindent megtesz,hogy szétmarjon bennünket.

Ünnepekkor elmegyek,mindenki mosolyog,eljátssza a maga kis szerepét,aztán haza és jó ideig nem lát.

Ettől függetlenül ebédidőben még nincs is karácsony:)

Karácsony,25.-én és 26.-án van.

24.-én szent este van.

Szóval nem tudok olyanról,hogy szentdélidő is lenne:))))

Már megbocsáss,ez minden csak nem kompromisszum.

Te eltervezed ,hogy lenne a jó és elvárod ,hogy az neked is jó legyen.

A szentestét mindenki szívesebben a saját családjánál tölti,ilyen nehéz ezt megértened?

Nem értem miért kell ebből ekkora ügyet csinálni.Ha te is otthon akarod,ő is,akkor menjen ki-ki a maga útjára.Másnap pedig együtt lehettek,no meg az év hátralevő 364 napjában.

már semmit sem tudok. persze kell min változtatnom, törekszem is, de nem megy 1. napról a másikra. amit a fejembe veszek, tűzön-vizen át. de most nagyon elfáradtam, nagyon:( sebaj, erősebbé tesz a küzdelem:))

[link]

Már bocs,de akkor mégis ki a fontos neki,te vagy a szülei???

Ha az én párom ilyet tenne,szedhetné is a sátorfáját,de azonnal.

myly,

pl. tölthetnénk az ebédet náluk, utána le vidékre vacsora, és az éjszaka itthon a kettőnké. de sajnos ő este, s lehet az éjszakát is otthon tölti.

Akkor már csak egy dolgot nem értek.Miért neheztelsz emiatt a párodra?

Neki éppoly fontos a saját családja ,mint neked.

Kedves Jutka2, Darkness80, sari07, elmex, myly, ha valakit kihagytam volna elnézést!

Nagyon köszönöm a tanácsokat, a történeteiteket.

Makacs, önfejű, maximalista, végtelenül szeretetéhes, 7 éves korom óta (Apu halála) magányos vagyok. Mindent megkaptam Édesanyámtól, felnevelt tisztességesen, és pont ezen a napon nem akarom, hogy ne legyünk együtt. Az elején mondanom kellett volna, vmiért kieset :D :D hogy van 2 bátyám, sok a korkülönbség közöttünk, annál jobban szeretjük egymást. Szóval Anyu nem töltené magányosan a szentestét, mert mind2 bátyám és családjaik ott vacsoráznak. Ezért szerettem volna lemenni én is, persze a kedvesemmel, hogy azon az estén le legyen tudva, hiszen valóban nem lakunk olyan közel a vidéki házunkhoz. Így próbáltam megoldani azt a problémát, h benzinpénz. Értitek, hogy másod, és harmadnap megint ne kelljen leutazni 1. bátyámhoz, 2. bátyámhoz. Na mindegy megptóbálok ide csődíteni mindenkit, és óriási meglepetést okozni...De mint mondtam, egyedül akarni nehéz. Úgy érzem valóban nehéz elszakadni az otthonától, ott biztos burokban volt, nem voltak ekkora anyagi gondok, de hisz az élet erről szól, csinálni, dolgozni, tenni, h picit jobb legyen. A külön élés, felelősségvállalás, és bármennyire nehéz, én élvezem:-))

Ettől válok felnőtté.

;-)

Mi itt a probléma?Karácsony szenteste az egy nap,meg még ott van kettő,amiben beoszthatjátok,hogy épp kivel töltitek.

Szenteste náluk,aztán másnap együtt anyukádéknál lesztek és még mindig ott van karácsony másnapja,amit csillógó karácsonyfa mellett,kéz a kézben,finom bor társaságában ,összebújva tölthettek.

Na?:))))))

Szia!

Hát,nagyon ismerős a szitu,megpróbálom felvázolni röviden az én helyzetemet. Aztán majd meglátod.

A házasságunk elején nálunk is az volt a téma,hogy melyik szülőnél töltjük a több időt, stb. Mondtam a páromnak,hogy minek menjek fel az anyjához,amikor az még egy pohár vízzel sem kínál meg, az én szüleimnél meg állandóan ettünk...

Na,szó szót követett, végül nagyon ritkán kerültünk mindkét szülöhöz,de nem is bántam. Így sokkal hamarabb és jobban összekovácsolódtunk (20 évesen mentem hozzá), mintha mindig alkalmazkodtunk volna a szülőkhöz.

Tavaly volt az első karácsony, fiam 5 hónapos volt, anyósomék szó nélkül kijöttek szentestére. Anyámékkal már megszakadt a kapcsolat.

Nem szóltam semmit, hanem idén közöltem anyóssal,hogy hármasban fogjuk tölteni a szent estét, mert külön kis család vagyunk. Kicsit megsértődött,de megértette. A Párom is.

És ez a lényeg! A párom ugyanúgy látja a dolgot, mint én! Ha a Te párod még mindig anyucihoz húz, akkor még nem teljesen érett a külön kapcsolatra, nem? Vagy mi lesz,ha gyerek lesz? Sok hasonló fórum van, nézd meg a "szörnyű" sztorikat!

Lehet belőlük tanulni!

Ha most nem állsz a sarkadra,mi lesz később???

Sajnos,muszály lenyelni a békát,mert a párod így két tűz között ég és egyszer választania kell.

Legyél te az,aki kezdeményezi a családi békét,épp karácsonykor,nincs is ennél szebb alkalom rá.

Talán ezzel még jó pontot is szereznél a párodnál a drága mamával szemben...

Taktikázz.

Biztosan lehetne megoldást találni,együtt kellene leülnötök...gyerekkoromban együtt voltunk szenteste,anya,apa,hugi és én.Egyik nap egyik mamához.másik nap másikhoz mentünk.

Egyik maminál még mindíg összeül a nagy család ünnep egyik napján,pedig már egyre többen vagyunk.Biztosan nagyon nehéz mindenhol összeegyeztetni,de valahogy csak megoldja minden család...idén még nem tudom hogyan lesz.Egy év volt mikor mi a mamához nem mentünk.Miótta gyerekeim vannak,szüleim és hugom jöttek nálunk szenteste,aztán másnap a mamás,később mi is elugrottunk anyáék...Gondolom az ideit is meg tudjuk oldani békésen,bár évről évre több variáció van:))

Szerintem nem kell mindenkit meghívni hozzátok, csak anyukádat. Aztán a szentvacsi után, ha a párod nagyon ragaszkodik hozzá, de csak akkor!!!!, átmentek a szüleihez ajándékozni, és utána jöttök haza! Milyen az hogy külön vagytok szentestén.....?!Ti már egy külön család vagytok, ha anyukád egyedül meg hívd meg hozzátok, ennyi.

Nekünk is kis helyünk van, pici asztal, de ha vmit ünneplük 15-en jönnek hozzánk, és szerzünk széket, és asztalt!!(De én nem hívnám meg az ő szüleit, hiszen anyukája biztos készülődik, már a gyerekek miatt is a karácsonyra!Anyukád meg ha egyedül van akkor nem hiszem hogy olyan nagy bulit csapna.)

Jó reggelt Mindenkinek!

Kedves Smudlaagi54, és Egnisz!

Azt hiszem (mindenki válaszának, véleményének nagyon örülök, és köszsönöm), azt hiszem Ti ketten vagytok, akik mintha a fejembe, szívembe látnátok. Sokat, sokszor engedtem már az életben. Nem kenyerem a konfrontálódás, inkább hátraarc.:( Igen, ezt érzem én is, az Édesanyjához jobban kotődik. Ez van, majd csak eljön, hogy mosoly legyen az arcomon, persze ez majdnem (99%) rajtam múlik, a tetteim határozzák meg a következményeket. Kőnnyű elhatározni, h jó lezsk, és tudom mit kell tennem, ha nem mindig sikerül. a legcsudibb ünnep számomra a karácsony, szent. Nem az ajándékozás miatt (nem érdkel), hanem a fenyő illata, a készülődés, az együtt sütés, fa díszítése. :( Asszem egyedül töltöm, mármint nélküle. Biztos van oka, majd egyszer rájövök.

Szép napotok legyen!!

:*

A pasid lelkileg még nem vált le az anyjáról, ami felnőttkorban már egészséges lenne, ha ilyen helyzetben nem veled akarja a szentestét tölteni.

Anyóssal rosszban lenni... hát nagyon kemény dió.

Láttam a szüleimen ezt a szituációt, és úgy voltam vele, h azt én soha nem csinálnám végig. Még engem is anyám ellen nevelet a nagymamám, (Persze nem tudott, csak arra emlékszem, h nem értettem, h miért utálja ennyire az anyukámat.) És nem mellesleg nagyon megmérgezte a nagymamám a szüleim házasságát.

Erre a 2. férjemmel megkaptam az anyósok "rémét".

(Az 1. anyósomat imádtam, a legjobb anyósok közé tartozik.)

Ha a 2. férjem nem engem választott volna, akkor szakítás lett volna a dologból. (Megjegyzem ezt magától tette, szerintem még túl is lőtt a célon... 5 évig nem láttak minket a szülei, a gyerekeinket sem, amikor picik voltak. Mondjuk, nem is voltak kíváncsiak rájuk sem.)

Esélytelennek érzem a versenyt egy anyával szemben a nő részéről és nem akarom leélni az életemet nagy hadakozások közepette.

Ha a pasi az anyja pártján van, akkor hiába tolerancia stb, ez a meglátásom és több párnál is ezt tapasztaltam.