Egy plázacica naplója... azaz milyen egy igazi NŐ... szerinte... (beszélgetős fórum)

"Csakhogy Fata azt is gondolja, ha nekem boldogságot, vagy örömet jelent az, hogy valakiért, valamiért áldozatot hozok, akkor az a helyes út. :))

A lényeg , hogy jó érzéssel , boldogsággal , és elégedettséggel töltsön el az , amit teszünk.

Mert nem másokért tesszük, hamis ideológiák miatt, hanem önmagunkért, mert így látjuk helyesnek.

Szerintem soha nem kapunk piros pontot azokért a jó cselekedeteinkért , amit mások miatt teszünk"

Innen gondold tovább:))))

Én azokról beszéltem most ,akik csupán gyávaságból,félelemből,tradícióból válnak feleséggé,anyává.

Természetesen vannak "ősanya" típusok is,akik ebben lelik minden boldogságukat,fantasztikus anyák,tele szeretettel és törődéssel:))

Ezzel nem értek egyet ..... az első felével. Valakinek az az önmegvalósítás, hogy szül x gyereket .... a gyermekszülés is kreativitás, alkotófolyamat, még akkor is, ha a nőknél ez biológiájukból fakadóan természetes és az életük része ..... :o))

Azzal viszont maximálisan egyetértek, hogy a lényeg, bármi történjék is, hogy önmagunk legyünk, maradjunk, és megvalósítsuk, amiért leszülettünk. :o))

Erről beszélek.

Igen:))

Szerintem van olyan nő, akit tényleg kielégít a gyereknevelés, és az, hogy otthont rendben tartja, csinosítgatja, és nem hiányzik neki a "külvilágban" elért siker, karrier .... és olyat is ismerek, akinek meg a gyerek, férj nem hiányzik ..... ő arra hajt, arra büszke, amit a hivatásában elér(t).

Szerintem tökmindegy, hogy háziasszony, vagy karrierista dolgozó nő, vagy is-is ..... a lényeg, hogy úgy éljen, ahogy a szívéből fakad .... az a fontos, hogy harmóniában legyen önmagával .....

Mégis mit alkotott egy nő aki gyerekeket szült?

Ugyan már.

Pontosan ahogy írod,ez a természet rendje,nem kihívás ,nem alkotás,csupán az életünk része.

A nők anyák lesznek,a férfiak apák,gyerekeik lesznek,de mindeközben kell tudniuk önmaguk lenni,maradni,megvalósítani....hát nem egyszerű:))

Na igen, az ilyen háttérdolgokat hagyjuk. Szóval ha egy nő tisztességes nőként mutatja magát és közben mást csinál, akkor biztos, hogy nem a magát társadalomnak alávető, csendben szenvedőről van szó...

És azzal ugyanúgy nem értek egyet mint a plázacicasággal.

Mitől jobb egy felvett anyaszerep? Mert az legalább alkotott valamit. Kívülről nem ítélik meg mert olyan mint a többi tisztességes nő? Ő is egy tisztességes nő. Nemcsak olyan. És miért halna meg legbelül, a természet minket anyának teremtett (vagy Isten) és minden nő lehet anya (most nem térünk ki azokra akik nem) tehát nem egy társadalom alkotta szerepről van szó hanem egy természet alkotta szerepről. Genetikailag belénk van kódolva, és nem halunk meg belül tőle.

Esetleg a szeretethiányba lehet belül meghalni, és az nem anyaságfüggő. Mert ugyanígy a szeretetéhség természetes...

bocsi...mint a többi "tisztességes nő"

.....aztán mi zajlik a háttérbe ,arról nem szól a fáma....

Mitől jobb egy felvett családanya szerep,ha legbelül belehal a nő,mint egy plázacica szerep?

Attól jobb ,hogy mások kívülről nem ítélik meg,mert olyan mint a többi tisztességes nő....

és egyik szerep sem létezik vegytisztán.

:)

Most erre mit mondjak?:)))

A karrierista ember bebeszéli,hogy a sikeressége boldogságot,és kielégülés ad neki az élet minden pillanatában.

A családanya azt hiszi,a gyereke és a férj a háztartás bőven elég a boldogsághoz,miközben elveszíti önmagát.....a .........stb stb......

Egyik szerep sem jó,csakis akkor ha önmaga írja önmagának az ember.

ilyenekhez nem kell plázacicának sem lenni.

:)

elég a neten barangolni.

Nem csak akkor tudhatom ha átéltem.Hanem akkor is ha meg tudom ítélni hogy nem helyes.

"lehet én már túl vagyok"

a lehetet nem véletlenül írtam oda...nem feltétlenül kell megtapasztalnom,hogy tudjam hogy mi a helyes.

Ebbe a skatulyába előírt a promiszkuitás ja, ha mégsem, a többség akkor is így hiszi.

:)

Legalább annyira, mint amennyire a karrierista nő önző és képtelen a gyermekek iránti szeretetre.

Csak akkor tudhatod,ha te már túl vagy azokon,

"mert látom hogy az övé nem helyes,és látom a hibákat,amin lehet én már túl vagyok"....ebben az esetben tudhatod,de akkor tudnod kell azt is,hogy nem tehetsz semmit,és nem is kell tenned semmit.

Mert te sem a kisujjadból szoptad a tanulságokat,hanem az életedből.

A tapasztalatokra mindenkinek szüksége van.

Aki a széllel szembe pisil...:DDDD

De ha a cicaság kötött, előírt karakter, akkor előírás az is hogy dugjon mindenkivel? Mindenki úgy játszik ahogy akar, de leginkább úgy érzem, hogy VELE játszanak és ő meg bebeszéli, hogy ez neki szuper.

Egyszóval szerinted a jövőtől való félelem....vagy egyáltalán helyes félelemmel élni?

Szerintem nem.

Nem érdekel mit hoz a jövő,hisz az még nem is létezik.

:))