Depresszió vagy más? (beszélgetős fórum)

Nem értem.

Nem olvassátok végig a nyitót?

Ez NEM albert Györgyiról szól, csak arról, hogy a pszivchés megtegedéseket mennyire könnyű félrediagnosztizálni, és erről ki mit gondol.

Nem értem,hogy mit kell szegény halott Györgyivel ennyit foglalkozni!!!

Valami más nem jutott volna eszedbe?

Semmi tisztelet?

Egy halottról jót,vagy semmit!!!!

Kár volt új topikot nyitnod, egy újabb vita forrása lesz.

Kérdezz meg inkább egy pszichiátert, ha ennyire érdekel.

Eddig mindig-mindenhol úgy emlegettük Györgyit, mint aki egyéb függőségei mellett depressziós volt.

Biztos, hogy jó volt a diagnózis?

Erre mi nyilván nem tudunk válaszolni, de egy beszélgetést megér azt, hogy mennyire lehet biztosra venni egy pszichés diagnózist.

Például:

Volt szerencsém több bordenlinos "beteggel" együtt élni. Nos rájuk a következők voltak jellemzők: mindig mindenkitől szinte kikövetelték a szeretetet az odafigyelést. Ugyanazt az embert egyik pillanatban imádták, következőben -ha valamit nem úgy tett ahogy ők elképzelték, vagy mással is foglalkoztak - gyűlölték. Hirtelen, szinte minden előjel nélkül iszonyatos agressziv kitöréseket produkáltak. Utána mély depresszióba süllyedés...

Soha nem foglalkoztak a mások érzelmeivel, ugy általában másokkal, de azt elvárták, hogy őket bárki bármikor istápolja, meghallgassa, szeresse.

Az egyik ilyen lány rendszeresen igényelte pl., hogy odabujhasson mellém és átöleljem. (mindenféle leszbikus felhang nélkül)

Érzelmileg tulajdonképpen megrekedtek egy hároméves gyerek szintjén.

Okosak voltak, intelligensek, szeretnivalóak, de nagyon terhesek egy idő után.

Ezzel szemben egy depressziós emberre nem igazán jellemzőek a dühkitöréek, a csak magával foglalkozás.

Bocs, kicsit hosszú lett, de igy talán érthető mire gondolok.