Dalszöveg - lánc (fórumjáték)
gimbelem-gombolom,
légy enyém angyalom...
Mért szép nyáron a táj,
a magányosság ősszel miért fáj?
Egy-egy emlék mért csábító,
mért esik jól néhány kedves szó?
(Mert) minden ember boldog akar lenni,
a szívünk előtt száll a kék madár.
Ha téged látlak, úgy érzem már,
oly szép az egész világ!
Kell, hogy várj, várj is meg,
Ne félj, újra visszajövök,
De addig írj, gyakran írj,
Így szerezz egy kis örömöt nekem.
...angyalok,
a férfiakkal csak komédiáznak,
a lányok szerelme
nem egyszerű dolog,
a lányok a csóktól
csak ritkán fáznak...
Lefelé folyik a Tisza,
Nem folyik az többé vissza,
Rajtam van egy legény csókja,
Ha sajnálja, vegye vissza!
Szerelemnek múlnia kell
Ha múlik akkor fájnia kell...
..lány vigyázz,
a tűzzel ne játssz....
Ma még miénk ez az élet.
Vigyázz, ami szép,
olyan könnyen szalad el...
Sohase mondd,
hogy tovább már
nincs nekem...
Nyáreste volt, madár dalolt a fán,
S itt kóborolt, csavargott egy cigány,
Megszólítám: De jó hogy megtalállak itt,
A legszebb lány tudod-e, hol lakik?
Ott arra lenn, túl az akácsoron,
Ma este még, egy ház elé osonj!
Refrén:
Egy ablaknál! Állj meg cigány,
Úgy muzsikálj, hogy sírjon az a szép leány,
Olyan legyen, mint egy szerelmi könnyes vallomás.
De csak csendesen,
Ne hallja senki más."
..megversz is,imádlak én,
te drága,rossz,apacslegény....
Amerre én járok, még a fák is sírnak,
Gyenge ágaikról levelek hullanak.
Hulljatok levelek, rejtsetek el engem,
Mert az én édesem mást szeret, nem engem.
Kis kutya,nagy kutya
nem ugat hiába,
van nekem szeretőm
Szeged városába'
Elhangzott a szó zeng az induló,
Győztesek megint régi zászlaink.
Nézd a gúny határ, széttiporva már,
Várnak újra mind ősi bérceink...
Lement a nap a maga járásán.
Sárga rigó szól a Tisza partján.
Sárga rigó meg a fülemüle.
Szép a rózsám,hogy váljak el tőle.
Ha meghalok temetőbe visznek.
A síromra fakeresztet tesznek.
/:Jöjj ki hozzám holdvilágos este.
Úgy borulj le a sírkeresztemre.:/
Áldozz fel még egyszer
Oltárodon
A leckét már tudom
Ölelj ma jól...
Tündérkirálynő légy a párom!
Szállj le, szállj le pille szárnyon!
Hajadból összeszőt arany sugáron!
Nézlek, csodállak áhitattal!
Ó ne hagyj el! Vígy magaddal
Felhők fölé vagy föld alá!
Követlek én akárhová!
Miért szenvedünk ennyit, Istenem,
miért szenvedünk mindenért?
Hány jó barát
halt meg álmukért,
kincsekért és semmiért...
Légy az ici-pici
párocskám,
páratlannál szebb
a páros szám....
Nagy Karácsony éjjelén a fenyőfák alatt,
mindenki békésen bontja a csomagokat.
A legszebb ajándékot átadni el ne feledd,
a szíved mélyéből áradó őszinte szeretetet.
Fenyőillat, csillagszóró, halvány gyertyafény,
mindenkit elbűvöl a szeretet ünnepén.
Az egész világ elcsendesül, sok szív összeér,
ha úgy akarjuk, ez az érzés örökké bennünk él.
Áldott ünnep Szent Karácsony csakhogy itt vagy újra,
Te vagy a mi gyógyulásunk, üdvösségünk útja.
Mindenünk vagy, nálad nélkül, mi semmit sem érünk,
Boldogságot, Békességet csak Te adsz minékünk.
Földi nehéz életünkért hitet adsz cserébe,
s angyalaid fehér szárnya visz a magas Égbe.
Óh mi édes ünnepünk, te szelíd szép karácsony,
úgy borulj ránk, hogy szívében minden ember Áldjon.
Nagy fenyőfa, kis fenyőfa,
Kisült-e már a malacka?
Ha kisült már, ide véle,
Hadd egyem meg melegébe.
Jaj, de szép a karácsonyfa
Ragyog rajta a sok gyertya.
Itt egy szép könyv, ott egy labda.
Jaj de szép a karácsonyfa!
...régi szerelem,
jaj de messe jár,
bánat ül a szívemen....
Tengerparton áll egy bárka,
Öreg halász élt ott rajta,
Ősz haját a szél csak fújta,
Emlékem ott járt ma nála.
Ott sétáltunk kéz a kézben,
Hullámzó víz kék tükrében,
Csókoltalak forró szélben,
Szerelmesek tengerében.
Rég volt talán,emlék csupán
Olyan szép volt az a tengerparti nyár.
Most már nem tudom feledni,
azt az estét eltemetni,
mikor történetünk halkan véget ért.
Ki máskor úgy nevettél,
mért könnyeztél?
Igen, mért?....
..kaptam én,
azután ment minden
könnyedén,
együtt mentünk
haza az úton,
és a többit
nem tudom...
Rendes ember én már nem leszek!
Minden éjjel zülleni megyek.
Várnak rám a züllött cimborák,
A festett nők,a pezsgős vacsorák.
Kicsi, gyere velem rózsát szedni,
amíg el nem megy a nyár!
Addig kell az ilyet elvégezni,
míg virul a határ.
Kicsi, gyere fel a hegy csúcsára,
arra repül a madár.
Addig szeretnék a csúcsig jutni,
míg van napsugár.
..lásd Rozi,
unatkozni nem fogunk...
Reszket a hold a tó vizén
színezüst lángot szór a fény
de sokszor járok erre én egyedül
Titkon a szívem arra vár, hogy itt egyszer újra rád talál,
de csak a gúnyos őszi szél hegedül