Beszéljünka HPV-ről! Kinek van hasonló baja? (beszélgetős fórum)

Én azt hittem, ha már nem tudják kimutatni, akkor nincs is a szervezetben, tehát egészséges vagyok.

Az pedig valóban igaz, hogy a méhnyakrákot nem csak a HPV okozhatja, de a méhnyakrákos esetek túlnyomó többségéért - az általad idézett cikk szerint 70%-áért, más források szerint 90%-áért - ezt a víruscsaládot teszik felelőssé. Ez azért elég jelentős szám és hát az ember próbálja megelőzni, ami megelőzhető... Főleg akkor, ha a közvetlen környezetében is több ilyen megbetegedést lát. :(

A HPV-vel való fertőzöttség örökre fertőzöttséget jelent, én is az vagyok. Ez olyan, ami soha többé nem távozik a szervezetből. Az egyik cikkben ez is benne van.

Azt meg elfelejtik közölni, hogy méhnyakrákot nem csak a HPV-től lehet kapni. Vannak méhnyakrákos nők, akiknél nincs jelen a HPV virus.

5.cikk

Forrás: George F. Sawaya, M.D., and Karen Smith-McCune, M.D., Ph.D.:HPV Vaccination - More Answers, More Questions. N Engl J Med 2007, 356;19: 1991-1992

George F. Sawaya és kollégái a neves New England Journal of Medicine-ben nemrég szerkesztői közleményben elemezték a HPV vakcináció kérdését. Írásukban két nagy vakcinációs vizsgálatot elemeztek, s rámutattak arra, hogy az oltások a FUTURE I vizsgálatban a vakcináció mindössze 1.1%-al csökkentették a fertőzés (de nem a rák), előfordulását. A FUTURE II vizsgálatban a súlyosabb (rák előtti, és rákos) állapotok gyakoriságát a vakcináció 0.8%-al csökkentette.

Mi lehet ennek a csekély hatékonyságnak az oka? , kérdezik a szerzők. Az egyik nyilván a fertőzöttség: aki már fertőzött, annál az oltásnak semmilyen pozitív hatása nincs. A másik fontos faktor, írják a szerzők, hogy kb. 15-féle rákkeltő HPV-t ismerünk, ezekből kettőt megcélozni a vakcinációval nem túl nagy eredménnyel kecsegtet. Mi több, az oltottak körében a rákos elfajulások száma nőtt. Ennek oka az lehet, következtetnek a szerzők, hogy az oltással "kiütött" két HPV vírus miatt felszabaduló helyre benyomultak más rákkeltő HPV vírusok.

Mire lehet következtetni a FUTURE I és II adataiból a beoltandó 12 éves lányok esetében? A védelem a két HPV-re 100%-os. Csakhogy nem tudjuk, hány megbetegedés történik majd a többi HPV következtében.

A szerzők végül azt írják, hogy remek ez a szer, csak nem tudjuk, milyen sokáig fog védeni, mekkora hatása lesz összességében a rák ellenes küzdelemben (hiszen vagy másik 13 rákkeltő HPV van, némelyik jóval elterjedtebb, mint az oltóanyaggal kivédhető kettő), és nem tudjuk az oltás hosszú távú mellékhatásait.

4.cikk

Dr. Sherri Tenpenny:

A Gardasil veszélyessége kezd kibontakozni

Forrás: [link]

"Problémák a méhnyakrák elleni vakcina alkalmazásával 9 éves lányoknál.

Az ausztráliai Melbourne egyik külvárosában található Sacred Heart Girls' College öt iskoláslánya megbetegedett, amikor megkapta első, fiatal lányoknak szánt, méhnyak rák ellenes Gardasil oltását. Röviddel az oltás után 26 lány kereste fel a kampusz orvosi klinikáját; öt beoltottat felvettek a kórházba. Két lányt azonnal folyamatos megfigyelés alá helyeztek szédülés miatt, egynek pedig átmeneti bénulása és beszédvesztése lépett fel.

Az amerikai Oltások Káros Mellékhatását Jelentő Rendszer (VAERS) az ausztrál lányok tüneteihez hasonlókról számolt be. A 2006 júniusi törzskönyvezés óta 1261 negatív mellékhatást jelentettek. Íme néhány közvetlen példa a VAERS jelentéséből:

"A páciens közvetlenül az oltást követően az oltás helyén súlyos fájdalomról panaszkodott. Rázuhant az asztalra, és 10-15 másodpercre elájult. Hiperventillált. Fejfájásra, zavart látásra panaszkodott: látás vizsgálat normál eredményt mutat. A parkolóban sokat hányt és beszéde artikulátlanná vált. Sürgősségi osztályra küldték, ahol a neurológiai vizsgálat semmit nem mutatott, kivéve a szótalálási problémákat."

"A nőbeteg az első HPV oltás után elhagyva az orvosi szobát, elájult, majd hamarosan magához tért."

"Egy 14 éves lányt beoltottak Gardasillal. Arról számoltak be, hogy a beteg egy padon ült. Amikor a nővér kiment a szobából, a beteg elájult és elvágódott lezuhanva a padról. Azt jelentették, hogy nem biztos, hogy a beteg orra betört-e, de vérzett. Jelenleg az esemény további kimenetele nem ismert."

A VAERS egy passzív felügyeleti rendszer, amely a klinikumban dolgozók oltást követő súlyos egészségkockázatokról önként tett jelentéseire épül. Szülők szintén tehetnek jelentést. Bár a VAERS jelentések nem igazolják az oltások oki szerepét, egy figyelemfelhívó funkciót betölthetnek az oltások okozta egészségügyi kockázatokról.

Úgy becsülik, hogy a felírt gyógyszerek vagy oltások negatív hatásainak kevesebb mint tíz, de inkább 1-4%-át jelentik csupán. Ha csupán a Gardasil okozta negatív események 1%-át jelentik a VAERS-nek, akkor 126 000 akut egészségkockázat következett be kevesebb mint egy év alatt az oltás miatt. A hosszútávú neurológiai vagy immunrendszerbeli komplikációk teljességgel ismeretlenek. Teljességgel bizonytalan, vajon ezeknél a beoltott gyermekeknél a későbbiekben nem alakulnak-e ki termékenységi zavarok, rák vagy genetikai károsodás; mindezeket a Merck elismerten nem vizsgálta.

John Iskander, A Betegségellenőrző Központ immunizációs hivatalától úgy nyilatkozott, hogy: "Semmi okunk azt gondolni, hogy van ebben az oltásban bármi is, ami fokozná az ájulás valószínűségét." E megnyugtatás ellenére vannak ebben az oltásban összetevők, amelyek igenis okozhatnak a beoltottaknál szédülést és ájulást.

A hisztidin egy fehérje, amely könnyen alakul át hisztaminná, amely kivörösödést, duzzadást, viszketést és allergiás reakciót okozhat. Ez kitágítja a hajszálereket, melynek következtében leesik a vérnyomás és az emberek elájulhatnak.

Az oltóanyag Polysorbate 80-at is tartalmaz. Ez egy hatóanyag, amit krémekben és testápolókban, orvosi készítményekben szoktak hazsnálni. A Polysorbate 80 végzetes reakciókat válthat ki, pl. anafilaxiás sokkot, amelyet hirtelen vérnyomás esést, csalánkiütést és légzési nehézségeket okozhat…és az emberek elájulhatnak.

Az oltást követő ájulási rohamnak súlyos következményei lehetnek. Az Archives of Pediatric and Adolescent Medicine-ben 1997-ben közölt cikk 697 oltás utáni ájulás esetétdolgozta fel, amelyeket a VAERS-nek jelentettek 1990 és 1995 között. Az eswetek több mint 97%-a az oltás után 30 percen belül következett be, ami az oki kapcsolatot támasztja alá. Hat beteg ezek közül súlyos fejsérülést szenvedett el, úgymint koponyatörést, agyvérzést és agyzúzódást. Három betegen agyműtétet kellett végrehajtani, s kettő közülük 6-24 hónapon át lábadozott. Az oltás utáni szédülést és ájulást tehát nem szabad könnyedén venni.

Ausztráliában az oltási program a következő hónapban folytatódik. "A tantestület bízik abban, hogy ez az oltási program biztonságosan ajánlható az iskolásoknak", mondja Christopher Dalton, az iskola elöljárója. "A Human Services Victoria részlegével és a városi Monash Immunizációs Szolgálattal fogjuk kidolgozni az immunizálás programját."

A feltevés az, hogy a betegség és a szédülés "normál reakció" az oltásra. Az elsőrendű tétel az, hogy "Van egy vakcinánk, és mi használni is fogjuk".

3.cikk

Cindy Bevington

A Kutató a HPV piac ellen

Forrás: fwdailynews.com

A kutató, aki 20 évet dolgozott humanpapilloma vírus elleni vakcina kifejlesztésén, azt állítja, hogy a védőoltás nem kislányoknak való és hogy ostobaság, hogy egyes államok kötelezővé akarják tenni a beoltásukat.

Nemcsak hogy nem tesztelték a vakcina hatékonyságát 9 éves kislányokon, akiket így az oltás lehet, hogy egyáltalán nem véd meg semmitől, de a legrosszabb szcenárió szerint egy ilyen oltási kampány 25 év múlva nem a méhnyakrákos esetek számának csökkenéséhez, hanem a növekedéséhez is vezethet.

"11 éves gyerekeknek beadni az oltást olyan, mintha egy nagy nyilvános egészségügyi kísérletet végeznénk", véli Diane M. Harper, tudós, belgyógyász, egyetemi tanár, a new hampshire-i Darthmouth Medical School Norris Cotton Rákközpontja Nőgyógyászati Rákmegelőző Kutatócsoportjának vezetője.

"Ostobaság 11-12 éves gyerekeknek kötelezővé tenni az oltást. A mellékhatásokkal kapcsolatban sem áll rendelkezésre elegendő tényadat ahhoz, hogy a biztonság kérdésében nyugodtak lehetnénk."

Harper, aki nemzetközileg elismert úttörője a szakterületnek, 20 éven keresztül, felnőtt élete nagy részében azzal foglalkozott, hogy vakcinát fejlesszen ki a HPV vírus több mint 100 törzse közül számos ellen.

A kutató az összes vizsgálatát 15-25 év közötti fiatal nőkön végezte. A saját praxisában az új vakcinát legszívesebben 18 éves és afölötti korú nőknek ajánlja. Az első oltás előtt pedig meg kell vizsgálni, hogy nem fertőzött-e már a HPV vírussal a beoltandó személy.

Ha a vizsgálat eredménye negatív, akkor meg lehet kezdeni a három oltásból álló széria beadását. De mi van akkor, ha pozitív?

Harper független tudós, a vakcinákkal kapcsolatos kutatásait az egyetemen keresztül támogatja a Merck & Co és a GlaxoSmithKline, ami azt jelenti, hogy ő az egyetem alkalmazottja, nem a gyógyszergyáraké. A Merck terméke, a Gardasil a HPV négy törzse ellen véd, ezek közül kettő, a 6-os és a 11-es számú a nemi szerveken előforduló szemölcsökért felelős, a 16-os és a 18-as pedig rákot okoz.

A Merck vakcináját tavaly az FDA törzskönyvezte, az ACIP pedig júniusban ajánlást tett 9 és 26 év közötti lányok és nőknek a vakcinával történő beoltására.

A Glaxo azt állítja, hogy az ő vakcinájuk, a Cervarix, amely a két rákot okozó vírus ellen véd, 2008-ban kerül piacra.

Mint a vakcinával kapcsolatos nagy nemzetközi klinikai vizsgálat vezetője és mint sok, ezek hatékonyságát ecsetelő cikk szerzője, Harper állítja, hogy a vakcinának óriási szerepe lehet a méhnyakrákok legtöbb fajtájának gyökeres kiirtásában.

Fiatal lányokon nem tesztelték őket

Ezen felbuzdulva, de még mielőtt a vizsgálatokat egyáltalán lezárták volna, a jelentősebb hírközlő médiák és nővédelmi csoportok már elkezdték szétkürtölni a világban, hogy a vakcina megoldja a méhnyakrákkal kapcsolatos problémákat.

Mihelyt megvolt az engedély az FDA-tól és az ACIP-tól, a Women in Government (WIG), egy non-profit szervezet, amelyhez a törvényhozásban tartományi és/vagy szövetségi szinten tevékenykedő nők tartoznak, kampányt indítottak a Merck vakcinájáért saját államaikban, sokan közülük, törvényjavaslatot terjesztettek elő, hogy tegyék kötelezővé az oltást 11 és 12 éves gyerekek számára.

Indiánában R-Danville-ben Connie Lawson szenátor nyújtott be egy törvényjavaslatot a tagállam parlamentjéhez, de tekintettel a komoly ellenállásra, amivel szemben találta magát, a javaslat végül csak nevelő/tájékoztató jellegű javaslatra módosult, eszerint adatot gyűjtenek minden Indiana állambeli lányról, akinek a vakcinát beadják. A törvényjavaslat jelenleg a képviselőház meghallgatására vár.

Eddig már legalább 26 államban vették valamilyen formában fontolóra, hogy fiatal lányokat hivatalos keretek között oltsanak a vakcinával. (....). Az elgondolás lényege az, hogy még azelőtt oltsák be őket, mielőtt szexuálisan aktívakká válnak, hiszen a HPV nemi érintkezés útján terjed.

Ám ez az elgondolás, bármennyire a jószándék vezérli is, helytelen, állítja Harper. A kislányok beoltásával kapcsolatos buzgalom könnyen visszaüthet, mégpedig pont abban az időszakban, amikor a legnagyobb szükségük lenne a védelemre.

"Ezt a vakcinát nem szabad 11-12 éves kislányoknak kötelezővé tenni", állítja ismételten Harper. "Kislányokban nem tesztelték a hatékonyságát. 11 éves korban ezek a gyerekek nem kapnak méhnyakrákot - még 25 évig nem fogják tudni, hogy kapnak-e majd".

"Az embereknek tudniuk kell, hogy beoltott nőkön végzett szűrővizsgálatok tanúsága szerint közülük is van olyan, aki méhnyakrákot kap."

Ennek az az oka, mondja Harper, hogy a vakcina nem minden rákot okozó HPV vírus ellen nyújt védelmet, csak kettő ellen, amelyek a méhnyakrákos esetek 70 százalékáért felelősek.

Harper állítása szerint hónapokon keresztül próbálta meggyőzni a televízióban és az írott sajtóban tevékenykedőket, hogy hallgassanak rá, és mondják el az embereknek az igazságot a vakcina haszontalanságáról és hasznáról.

"De senki sem vállalta, hogy elmondja az igazságot", mondja.

A történet folytatása

Harper szerint a vakcinával kapcsolatos tények a következők:

Ez nem rákvakcina és nem gyógyszer, hanem profilaktikus készítmény egy olyan vírus ellen, ami okozhat rákot. "A Merck kimutatta, hogy a rák gyógyításában a szer hatékonysága egyenlő a nullával.", mondja Harper, "Rendkívül hatékony ellenben a szer bizonyos HPV vírusok ellen, amelyek a méhnyak károsodásainak a feléért felelősek, amelyek viszont a méhnyakrákos esetek 70 százalékát okozzák. Az Egyesült Államok szempontjából ez azt jelenti, hogy a vakcinával a nagy valószínűséggel rákot okozó tényezők 50 százaléka kiküszöbölhető, de a másik 50 százalék nem, tehát a nők Gardasilllal beoltott százezreinél, ha továbbra is évente elmennek rákszűrésre, nagy mértékű dysplasiát (sejt rendellenességet) fognak megállapítani.

A vakcina nem 100 százalékban hatékony minden HPV ellen. 100 százalékban hatékony két vírusfajta ellen, amelyek a méhnyakrákos esetek 70 százalékáért felelősek.

A vakcina csak abban az esetben hatékony, ha a beoltandó lány vagy asszony az első oltás pillanatában nem fertőzött az illető vírussal, vagyis a HPV 6-tal, 11-gyel, 16-tal vagy 18-cal, amelyek ellen a Gardasil véd.

A vakcina szempontjából mindegy, hogy az illető lánynak vagy asszonynak volt-e már szexuális kapcsolata. A HPV egy bőrről bőrre terjedő fertőzés. Bár az egyetlen út, amelyen keresztül méhnyaki dysplasia alakulhat ki, az a HPV fertőzés és a HPV-t legtöbbször a szexuális aktivitással kapcsolják össze, a HPV nemcsak nemi érintkezés útján terjed. Erre sok bizonyíték áll rendelkezésre. Tudunk rákot okozó HPV vírussal fertőzött 3 éves, 5 éves, 10 éves gyerekekről, illetve olyan nőkről, akiknek soha nem volt szexuális kapcsolatuk.

Ezért ha például egy bármilyen korú kislány HPV pozitív, amikor az első oltást megkapja, akkor később semmiféle védettsége nem lesz. Vagyis az oltás eredménytelen és ezek az emberek később bármikor megbetegedhetnek a HPV 16 és 18 által okozott rákban.

Az egyetlen módja, amivel a HPV-fertőzöttség megállapítható, az a hüvelyi kenetvétel, amit kislányoknál nem célszerű alkalmazni.

Szóval mi történik, ha a kislányt mégis beoltják, anélkül, hogy tudnák, hogy hordozza-e a vírust az oltás pillanatában? Az, hogy amennyiben a beoltáskor HPV-pozitív volt, úgy nem lesz védettsége a vírussal szemben.

Ezért fontos megjegyezni, hogy a vakcina hatékonyságát nem tesztelték fiatal kislányokon, hanem egyszerűen "kiterjesztették" az idősebbeken mért hatékonyságot a fiatalabbakra - vagyis a Merck azt feltételezi, hogy mivel a vakcina hatékonynak bizonyult idősebb lányoknál, akkor a kisebbeknél is hatékonynak kell lennie. Azok a vizsgálatok, amiket a 9-15 éves korosztály körében végeztek, csak a biztonságra és az immunválaszokra koncentráltak, ezekre is csak akkor, ha a vakcinát önmagában vagy egyetlen másik vakcinával, a Hepaptitis B-vel kombinálva adták be, és nem vizsgálták meg, hogy mi történik, ha azt bármely más olyan oltással kombinálják, amit kislányok 11 éves koruk körül kapni szoktak.

Eddig több mint 40 olyan esetről tudunk, amikor kislányok, akik a HPV vakcinát a meningitis (agyhártyagyulladás) vakcinával kombinálva kapták, Guillian-Barre szindrómában, egy veszélyes immun rendellenességben betegedtek meg, ami fülzúgást, zsibbadást, sőt akár izombénulást is okozhat. A tudósok már tudják, hogy egy vakcina sokszor kiválthatja ezt a szindrómát a beoltott személynél. A HPV-nél ez nem túl gyakori, de gyakoribb, mint számítottunk rá és nem tudjuk, hogy ez a kettő kombinációjának, vagy önmagában a meningitis vakcinának a számlájára írandó.

Végül: kislányok beoltása azért is visszaüthet, mert hamis biztonságérzetet kelthet bennük. És ez vonatkozik fiatalokra és idősebbekre egyaránt. Mivel az oltás célját sokan félreértik - és a vakcinát sokan félre-értékesítik -, Harper attól tart, hogy túl sok lány és asszony fog abban a hamis biztonságérzetben élni, hogy ők védettek a rákkal szemben, pedig nem azok, és nem fognak továbbra is évente szűrővizsgálatra járni, ami pedig alapvető fontosságú abból a szempontból, hogy a sejtelváltozásokat még azelőtt diagnosztizálni lehessen, mielőtt a rák kialakul.

Továbbra is járjanak a nők szűrővizsgálatra

A fogyasztóknak Harper azt üzeni, ne hagyják abba a rendszeres megjelenést a szűrővizsgálatokon csak azért, mert be vannak oltva a HPV vakcinával.

"A vakcina jó és világszerte rengeteg ember életét fogja megmenteni. De nagyon fontos tudni, hogy ha a nők megkapják a vakcinát és utána nem járnak szűrővizsgálatra, vagy csak ritkábban mennek el, mint eddig, akkor az fog történni az Egyesült Államokban, hogy nem csökkenni fog a méhnyakrákos esetek száma, hanem nőni, mert a szűrővizsgálatok nagyon fontos feladatot látnak el a megelőzésben."

"Ez az én fő ellenvetésem. Nincs szükség a kislányok kötelező oltására. Amit meg kell kérdeznünk viszont, az az, hogy ez meddig tart ez és mikor van szükség az oltásra."

Az ország döntéshozói számára Harpernek van egy másik üzenete. El kell fogadni a tényt, hogy kislányok beoltása ma nem védi meg őket attól, hogy holnap megbetegedjenek. Mivel eltelhet egy évtized vagy még több is, amíg akárcsak dysplasiaként is manifesztálódik a fertőzés, a HPV vírusok, amik ellen a vakcina hat, megfertőzhetnek egy kislányt abban az életkorban, amikor a legjobban volna szüksége a vakcinára. Ez azt jelenti, hogy jó helyen, jó időpontban van szüksége az oltásra, különben nem szerez védettséget. És véssük az eszünkbe: az oltás egyáltalán nem hatásos, ha a kislány már HVP pozitív volt, amikor az elsőt megkapta.

"A Merck ezt pontosan tudja", állítja Harper. "Az ő érdekük most egyszerűen az, hogy tegyék kötelezővé az oltást, és ez csak az ő érdekük".

Mielőtt törzskönyvezték volna a Gardasilt, felszólították a Merck-et, hogy állítson össze egy adatbázist azzal kapcsolatban, hogy mennyire hatékony a szer gyermekeknél. Ám ehelyett a gyógyszergyár összeszedett négy tanulmányt, amelyek "nem feltétlenül reprezentatívak és esetleg nem is tartalmaznak elég adatot ahhoz, hogy megadják a választ a felmerült kérdésekre".

Mivel neki személyesen nincs köze azokhoz a pénzekhez, amiket a Merck és a GlaxoSmithKline fizet a HPV vakcinával kapcsolatos kutatásokért, így Harper azt sem tudja pontosan, hogy az ő munkájáért pontosan mennyit fizet a Dartmouth.

A vizsgálatok drágák, páciensenként kb. 4-5 ezer dollárba kerülnek. Tekintettel a Harper tanulmányában szereplő 100 fős mintára, kellett egy kis bátorság ahhoz, hogy szembenézzen a Merck és a Glaxo felháborodásával, amit a vizsgálatok ilyetén értékelése esetleg kivált.

Vajon miért kockáztatja, hogy ilyen nyíltan elmondja a véleményét, amikor szavaival minden bizonnyal az ország összes törvényhozóját a törvénytervezet elutasítása irányában befolyásolja majd? Nem fél, hogy elveszti a kutatásaira kapott támogatást?

"Szeretnék nyugodtan aludni, mikor este ágyba bújok", mondja Harper, "Nekem továbbra is az a fontos, hogy a nők egészségi állapota javuljon. A vakcina jó. De legyünk őszinték és ne ígérjünk az indokoltnál többet."

2.cikk

"Dunne EF és mtsi.:

A HPV fertőzöttség gyakorisága nők körében az Egyesült Államokban.

Forrás: Dunne EF, Unger ER, Sternberg M, McQuillan G, Swan DC, Patel SS, Markowitz LE.: Prevalence of HPV infection among females in the United States. Journal of American Medical Association. 2007 Feb 28;297(8):813-9.

Fordította, kivonatolta: Szendi Gábor

A Humán papiloma vírus (HPV) a leggyakoribb nemi úton terjedő fertőzés, de elterjedtségére vonatkozón eddig nem készült reprezentatív vizsgálat. A genitális HPV típusokat aszerint osztályozzák, okoz-e méhnyakrákot. Az alacsony kockázati típusok, mint a HPV 6 és 11, nem okoznak rákot. A mags kockázatú HPV-k a méhnyakrákos esetek 99%-ban jelen vannak, és világszerte a méhnyakrákok kb. 70%-ért a HPV 16 és 18 a felelős. Bár a HPV fertőzések gyakoriak, a vizsgálatok szerint a fertőzések két év alatt spontán megszűnnek. Egy fokozottan hatásos megelőző vakcinát törzskönyveztek a HPV 6, 11 (alacsony kockázatúak) és 16, 18 (magas kockázatúak) ellen 2006 júniusában, és javasolták, hogy az USA-ban rutinszerűen alkalmazzák a 11-12 éves lányok körében. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy azok, akik még nem voltak megfertőződve a 6, 11, 16 és 18 típussal, azoknál 100% védettséget nyújt az oltás. A kérdés, kiket kéne beoltani?

A vizsgálatban 2500 nő vett rész, a minta reprezentatív, tehát az eredményekből következtetni lehet az USA 14-59 év közötti női népességére.

A rák szempontjából fontos magas kockázatú típusokból a fertőzöttség a 14-19 évesek körében 18%-os, a 20-24 évesek közt 28%-os. A fertőzöttség e korosztályban a legmagasabb, innentől csökkenő tendenciát mutat.

Ha azt vizsgálták, hogy az oltás által kivédhető típusok mennyire elterjedtek, akkor az derült ki, hogy a 6, 11, 16 és 18 típusok együttesen a nők mindössze 3.4%-ában volt kimutatható. Ha azonban ezek közül a magas kockázatú típusokat nézték, akkor a 16-os a nők 1.5%-ban, a 18-as a nők 0.8%-ban fordult csak elő. Egyidejüleg a nők 0.1%-ban fordult elő a 16 és 18-as típus. A legerősebben fertőzött 18-25- éves korcsoportban a 16 és 18 típusok összesen 3.5%-ban fordultak elő.

A szerzők végkövetkeztetése: bár a HPV fertőzöttség az amerikai nők körében magas, 26.8%-os, a vakcina által kivédhető típusok gyakorisága relatíve alacsony. "

Szancsesz-nek (és akit még érdekel) :-)

1.cikk

"Áttörés vagy átverés méhnyakrák ügyben?

"Ha nem oltatod be ma lányodat, holnap majd méhnyakrákban hal meg!" Ma sommásan ez az üzenete a médiának, amely a áttörésről harsog a rákmegelőzésben. A csendes, de aggódo hangok alig hallatszanak. A média világszerte akarva-akaratlan felült a gyógyszeripar propagandának: a média hírt akar, a gyógyszeripar pedig forgalmat. Az érdekek tehát találkoznak.

Az Amerikai Orvosok és Sebészek Szövetsége (Association of American Physicians and Surgeons) honlapján "Cselekednünk kell! Leveleket kell küldeni a szerkesztőknek, hogy helyretegyük az új HPV fertőzöttséggel kapcsolatos állításokat" címmel közölt felhívást a tagokhoz. Ebből megtudható, hogy a Merck, bár felhagyott a HPV vakcina, a Gardasillal kapcsolatos lobbytevékenységével, a propaganda gépezet azonban teljes gőzzel dolgozik. A Merck azt sugallja, hogy a nő negyedében időzített bombaként ketyeg a HPV fertőzöttség és így méhnyakrák veszélye. Valójában a nők mindössze 2%-a fertőzött a legveszélyesebbnek mondott 16-os és 18-as HPV vírussal, és a fertőzöttség a legtöbb nőben két év alatt megszűnik, írja a felhívás, amely azzal végződik, hogy felszólítja az olvasókat, levelekben tiltakozzanak a szerkesztőknél, ha a HPV vírussal és oltással kapcsolatban félrevezető cikket olvasnak, továbbá világosítsák fel képviselőiket, ha az államukban be akarják vezetni a kötelező HPV oltást.

Szintén az AAPS szájtján olvasható a negatív mellékhatásokról is. Ezek szerint az oltással kapcsolatban már három halálesetről tudnak, ebből két lány 12-19 közötti volt. A Merck és az amerikai gyógyszerhatóság szerint a halálesetek nem függnek össze az oltással. Egyéb súlyos mellékhatásokat is leírtak, mint bénulás, epilepsziás rohamok, Guillain Barré szindróma (életveszélyes neurológiai betegség). A "nem súlyos reakciónak" minősített esetek közt olyanok szerepelnek, hogy "a lány légzése leállt, de később újraélesztették", egy másik pedig: "allergiás bőrreakciók, hazaküldték, otthon anyja hiába szólongatta, a lányt később újraélesztették". 42 terhes nőből az oltás után 18 tapasztalt negatív mellékhatásokat, amely a spontán vetéléstől a magzati abnormalitásokig terjedt.

Az AAPS által hivatkozott Dunne EF és mtsi. 2007-es vizsgálata (lásd. kivonatomat erről) azt igazolja, hogy a Gardasillal kivédhető két magas kockázatú HPV típus (16-os és 18-as) összességében nagyon alacsony százalékban fordul elő. Ez önmagában megkérdőjelezi a teljes körű oltás szükségességét. Mivel a fertőzöttség nem azonos a rák kialakulásával, hiszen sok nőben a fertőzés két év után spontán megszűnik (az immunrendszer elbánik a vírusokkal), a valódi rákkockázatnak kitett nők száma még alacsonyabb. Ráadásul a rák-kockázattal kapcsolatba hozható HPV vírusokból legalább 15 ismert, és a fertőzöttség gyakorisága a rákkockázatot jelentő HPV vírusokból 18%-28%. Ebből "fed le" 3.4%-ot a Gardasil, de csak akkor, ha a beoltott személy még nem fertőzött a 16-os és 18-as HPV által. Mivel a HPV vírusok nem csak szexuális úton, hanem bőr-bőr érintkezésen át is terjednek, a fiatal kor, a nemi élet hiánya nem feltétlen jelent fertőzöttség mentességet. A fiatal kori beoltás értelmetlenségéről szól Cindy Bevington: A kutató a HPV piac ellen című cikke. Hogy az oltás nem is oly veszélytelen, arra figyelmeztet még Dr. Sherri Tenpenny: A Gardasil veszélyessége kezd kibontakozni c írása is.

George F. Sawaya és mtsi.: HPV oltás - több válasz, több kérdés című szerkesztői írásukban a neves New England Journal of Medicine hasábjain két vizsgálatot elemeznek, amelyek a Gardasil hatékonyságát próbálták mérni szelektálatlan népességen. Ezen azt kell érteni, hogy nem vizsgálják, vajon a nő fertőzött-e a célba vett HPV vírussal, hanem egyszerűen beoltják próba-szerencse alapon. Végülis ez az oltási gyakorlat! Az eredmények lesújtóak, 100-130 nőt kell beoltani egy "találatért". És ez az egy találat csak a 16-os és 18-as HPV vírus ellen véd, nem tudni mennyi ideig, nem tudni milyen mellékhatásokkal. Az oltás kivédi a rákot okozó HPV vírusok 10%-át, de nem véd a rákot okozó fertőzések 90%-ával szemben. Az elemzés óvatosan, de burkoltan megkérdőjelezi azt a hurrá optimizmust, ami ma az oltóanyag terjesztését és a kötelező oltottság előírását szorgalmazza.

Összességében úgy tűnik, megint működik a megszokott szcenárió: találj ki egy gyógyszert vagy oltást, ijessz rá az emberekre, hogy halálos veszély fenyegeti őket, győzd meg a politikusokat, hogy most megmenthetik a nemzetet, és sózd rá mindenkire gátlástalanul a ki tudja milyen veszélyeket is rejtő gyógyszeredet vagy oltásodat. A többit meg majd meglátjuk."