Asszonyok, lányok, akiknek külföldön dolgozik a párjuk. (nyílt klub)

Sziasztok, újra benéztem egyet.

Az én párocskám csak karácsonyra jön haza, írtam régebb, hogy szept. 14-én ment el.

úgy néz ki, hogy csak az ünnepeket töltjük együtt, aztán megy ki Németországba. Ott lakik az anyukája, most kapott állampolgárságot és tud szerezni munkát. Nagyon félek ettõl az egésztõl, mert 3 havonta tudunk majd csak találkozni. Félek, hogy megöli a kapcsolatot ez a sok különlét. Másképp minden tökéletes, szeretjük egymást meg minden...nem tudom mit tegyek, mit szóljak ehhez az egészhez, de mindenképp kiakar menni, nekem pedig 2 évig muszáj itthon maradnom, mert mesetrizek és be kell fejezzem.

Azért ezt annak köszönhetem, hogy mint írtam is, a konyhámat felszereltem elég sok segítő kütyüvel.

S ez az, amire nem sajnálom a pénzt, persze azért igyekszem a legkedvezőbb áron beszerezni a dolgokat. A húsokat pl. a tv-ben reklámozott sütőben sütöm, ez minimális időt vesz igénybe. Csak befűszerezem, beleteszem, beállítom a hőfokot meg az időt, s nincs rá gondom. S ehhez még zsír sem kell. Imádom használni a hot-pent is, sokkal gyorsabban elkészül benne bármi.A zöldségeket, meg a párolt húsokat is külön pároló edényben készítem, ebbe is csak vizet kell tenni, odateszem, s ennyi. Rántott húst ritkábban készítek, mert az idő igényes, de ha főzök levest is, akkor bele fér az időmbe. De jobb szeretem a fasírtot, mert az pikk-pakk kész.

Az igazság az, hogy én eleve mindig korán kelek 5-6 órakor, s így hamar is végzek. No meg ehhez is szoktam hozzá. Szombatonként általában 6-7 fogást is főzök, egyrészt, mert akkor itthon vannak a gyerekek is, s bőven marad annyi, hogy nem kell főznöm vasárnap, de még a hét első felében sem.

Bár most csak közepes mennyiségű volt a kaja, mert egyrészt még lábadozom a megfázásból, másrészt meg most repcsivel megy vissza a párom, s ilyenkor nem visz kaját. No meg sok felé is kellett mennünk. Holnap délután már megy is vissza, de két hét múlva ha minden igaz, jön 1 hét szabira.

Nekem is elég sok időmet eleszi a sütés-főzés, de megoldom. Hisz az én emberkém különböző okok miatt nem igazán főzőcskézik kint magának. De azért hazai ízekre, főtt ételre neki is szüksége van.

Amit általában ilyenkor készítek:

-fasírt,

-rántott húsok,

-sült húsok /saját zsírjában, vagyis hát zsiradék nélkül/

no és valami egyszerű süti - most a muffin a sláger, gyors egyszerű és finom, s könnyű csomagolni.

Egyrészt ezek a kaják elég sokáig elállnak. Simán melegítve tudja fogyasztani, s még sem kell lefagyasztani. Előkészíteni bármikor tudom a hét folyamán, s mikor idő van, akkor neki állok és megcsinálom. Igaz, a konyhám elég sok segítő kütyüvel fel van szerelve, öröm a főzés. De persze nekem e mellett is minden hétvégén sokat kell főznöm, mert hát itt a 4 gyerek, meg apósom is. S azt ugye mondanom se kell, hogy mikor apa itthon van, akkor jönnek a felnőtt gyerekeink is, unokástul, gyakran 15-17 főre főzök.

Nekünk még van 1,5 napunk együtt, de holnap sok felé kell menni. Varrónő, gyerekek vidéken, s no a temető. Aztán kedden du megy vissza apa repcsivel.

Az én emberkém szombaton érkezik repcsivel, megyek érte a reptérre. Most pár napot itthon lesz, csak kedden indul vissza.

Ezeken a napokon én se állok meg, folyamatosan sütök-főzök, s mindig van mit elintézni :))

de nem bánom, hisz legalább együtt vagyunk.

Hát mi már valóban veteránnak számítunk.

Amikor legelőször kiment, akkor én itthon maradtam 4 gyerekkel. Minden ház körüli és belüli munka rám várt, de nem vagyok elveszett, megtanultam festeni, hidrofort beindítani, autót szerelni, fát vágni, stb.

Amikor másodszorra kiment, akkor nagyon szerettünk volna még egy gyerkőcöt, de nem sikerült sehogy se. Pedig mindent megtettünk az érdekében. Én terhesség elősegítő vitaminokat szedtem, s mikor kellett, akár 1 nap elintéztem, hogy ki tudjak menni a páromhoz a megfelelő időpontban. A sors viszont úgy hozta, hogy amikor már haza jött, s letettünk a gyerkőcről, hát akkor jött össze / de jobb is így.

Aztán a gyerkőcök nőttek, s lassan kirepültek. Csak a legkisebb maradt itthon amikor 3.-szor is kiment a párom. Nekem lelkileg ez volt a legmegviselőbb. Tiszta depi lettem, üresnek éreztem nem csak a házat, de az életemet is. Részben ezért , s más okokból is, úgy döntöttem, hogy nevelőszülő leszek. Elvégeztem a tanfolyamot, s kis idő múlva hozzám helyeztek 3 fiúcskát. No most így van itthon 4 gyerek. Szerencsére itt van apósom, aki sokat segít, a ház körüli munkákat szinte teljes egészében leveszi a vállamról. S ha kell, hát pár órára vigyáz a gyerekekre is.

Én is dolgozom, s pihenés szinte nincs, hisz nekem muszáj minden nap bent lennem, mert 15 ember munkáját irányítom az irodában.

De azt tartom, hogy nincs lehetetlen, csak tehetetlen. Jó szervezéssel szinte minden megoldható.

Igaz, hogy rossz, hogy nincs itthon a párom, nincs kihez bújni, de inkább ezt választottuk, mint hogy a pénztelenség tegye tönkre az életünk.

Egyébként is, mikor itthon volt, akkor szinte egész nap dolgozott, nyűgösen, fáradtan jött haza esténként, s igazából még beszélgetni sem volt időnk, no meg kedvünk se.

Most viszont minden nap beszélgetünk, könnyebben fizetjük a hiteleinket, kicsit jobban megélünk, van olyan álmunk, amit már sikerült megvalósítanunk, no és segíthetjük a felnőtt gyerekeinket is.

Szia! Üdv a klubban. Én is épp most böngésztem az utazási lehetőségeket, de a párom közlekedési szempontból olyan hülye helyen van, Regensburgban. Közvetlenül se vonattal, se busszal nem lehet eljutni. Münchenbe Bp-ről csak a Lufthansa jár, Nürnbergbe meg semmi. Régebben az Air Berlin és ha jól emlékszem a Germanwings is közlekedtetett Bp-Nürnberg járatot, de már egyik sem repül Bp-ről. Pedig imádok repülni. :)) De most valószínűleg vonatozni dogok, esetleg bécsi átszállással, hogy ne Münchenből kelljen még visszafelé vonatozni.

Igaz előbb a párom jön haza, jövő hétfőn, én majd csak nov. 30-án megyek.

:( Szia!

Hát ez nem jó hír!De majd most biztos magadhoz ölelheted.Az én párom szabin volt a héten,ma du.indult vissza,nagyon szomorú volt.Itthon sok a teendő,nagy a porta is,nembírok menni mindenfele,de ez a hét sem volt sok mindenre elegendő neki.De elvett szerdán feleségül képzeljétek.Majd 13 év után kimondtam neki az igent,nagyon furi volt.Sose érdekelt ez a része az életemnek,mi nagyon jól megvagyunk,sose tartottuk fontosnak a papírt.De most kellett,így "föláldoztam"magam.:))Olyan jó volt minden reggel mellette ébredni!!!!!!Sajnos most erre megint várnom kell egy hetet.

Szia,üdv. itt közöttünk!

Akkor te már veteránnak számítol mellettünk.Igaz az én párom is 1999 januárban ment ki először németbe,azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal kinn dolgozik.Én kinn ismerkedtem meg vele,akkor én is kimentem segédmunkásnak 99-ben,még nemvoltak gyerekek,és hát akkor nagyon jó pénzt kaptam én is.Mi ott jöttünk össze,azóta arról szól az életünk hogy jön-megy hol ebbe hol abba az országba.Tavaly németbe kezdte az évet,karácsonyra már olaszból jött haza pihenni,januárban pedig már svájcban kezdett.Ez most úgy néz ki jó hely,aránylag meg van elégedve azt leszámítva hogy nem nagyon viseli már el a hiányunkat.A gyerekek nőnek,és nagyon sokszor úgylátom elkelne a háznál.Te hogy bírod 4 gyerkőccel?Mekkorák?

Nekem most itthon volt egy hetet a párom,irtó hamar elszaladtak a napok.:(

Sziasztok!

Új vagyok a csapatban, de már gyakorlott a külföldi munkák miatt.

Legelőször kb. 13-14 éve ment ki a párom dolgozni Németországba, s akkor egy huzamban lehúzott 2 évet. Iszonyatosan rossz volt az egész családnak, de kénytelenek voltunk ezt választani. Ő kint, én meg itthon akkor 4 gyerekkel. s abban az időben nekünk még telefonunk sem volt, megbeszélt időre jártam a városba , s fülkéből telefonáltam, hatalmas pénzekért. Általában 3 havonta tudott haza jönni 2-3 napra, de akkor se sokat voltunk együtt a családdal, hisz a sok elintézni való dolog miatt alig voltunk itthon. De kibírtuk.

Aztán rá 3 évre megint kiment. De akkor nem volt szerencséje. Egyik munkahelyről ment a másikra, sajna mindenhol alapból kihasználták, mivel itthoni cégen keresztül ment. Mire megtalálta a megfelelő helyet, balesetet szenvedett, haza kellett jönnie. Így ez az időszak csak 1 évig tartott. Akkor persze már volt mobilunk, kicsit könnyebb volt a kapcsolattartás.

Azt hittük, hogy soha többé nem kényszerülünk ilyen megoldásra, de tévedtünk.

Sok körülmény játszott közre abban, hogy megint csak a külföldi munka lehetőség mellett tettük le a voksunk. Talán a legfőbb ok az volt, hogy párom itthon munkanélküli lett, s bármennyire is igyekezett, nem talált munkát. Ezért 2009 februárjában megint kiment egy itthoni cégen keresztül Németországba dolgozni. Sajnos megint hasonló volt a helyzet, aki alkalmazta, folyamatosan lehúzta anyagilag, a végén ha minden költséget kiszámolok, már annyit sem keresett, mint előtte itthon. Úgy döntött, hogy haza jön, de amint lehet vissza is fog menni. Éppen ezért időközben én itthon folyamatosan böngésztem a netet, hogy találjak neki másik lehetőséget. A sors kegyes volt hozzánk. Sose felejtem el, mikor egy csütörtöki napon haza jött, s közöltem vele, hogy találtam munkát, de szombaton már indulni is kellene. Telefonos egyezkedés után el is vállalta azt a lehetőséget. Hollandiába utazott, ott laktak, de Belgiumba jártak át minden nap dolgozni. Szerencséje volt ezzel a hellyel. Mára már Belgiumban lakik, a munkahelyétől 10 percre. Bejelentett állása van, 5 éves munkavállalási engedéllyel Belgium egész területén, s belga személyit is kapott.

A kapcsolattartásunk mára sokkal könnyebb. Napi szinten beszélgetünk skyp-on, talán még többet is, mintha itthon lenne. Általában havonta egyszer biztos hogy haza tud jönni, ha másra nem, hát legalább egy hétvégére.. S kb. 3 havonta kap 1 hét szabit. Persze már én is többször voltam kint nála. Mi jobban szeretünk repülni, egyrészt, mert gyorsabb, s talán még olcsóbb is mint a közút. A Wizz-air-nak elég olcsó járatai vannak. azt szoktuk használni.

Huh ez kicsit hosszú lett, de egyenlőre ennyi.

Ismét egyedül. Tegnap visszament a párom. Azért most sokkal jobb volt, hogy nem csak 3 napot töltött itthon, hanem egy egész hetet. Több mindenre maradt időnk. Más esetben szerdán este 8-9 tájban érnek haza és vasárnap 10-12 körül indulnak vissza. Csütörtök délelőtt elmegy mindenféle intézni valóval, szombaton délután meg már sütök-főzök, kevés időnk marad egymásra. Most szombat délben már itthon volt. Végül is nem mentünk sehová, mert kedden-szerdán egy kicsit "döglődött" a jó magyar kajától szegény, de így is jó volt, hogy ennyi ideig itthon volt. Talán a hónap végén megint így tud jönni, mert a hazautazás előtt kint is megint hosszú hétvége lesz, hétfő, kedd munkaszüneti nap és szerdán délben már úgyis indulnának haza.

Adventkor pedig én megyek ki egy pár napra.