"Anyának lenni szuper dolog" azaz a szülés utáni első pár hét tapasztalata (beszélgetős fórum)

olvastam a cikket és nem állom meg hogy ne irjak hozzá, lehet nem fog sokaknak tetszeni.

Először is málnalevél tea, nem feltétlenül nekem reggel valamivel 8 után kezdödött minden és 12.47kor megszületett a kislányom és nem ittam meg nem szedtem semmit. Szerintem ez alkat függő. Szülés előtt még volt ami volt mellbimbóm de szülés után eltünt, másnap reggel volt az első szoptatás. egy csecsemős nővér segített. estére már mindkét mellem csupa seb volt éreztem falra mászok, de nem adtam fel. ő is picit besárgult és aluszékony volt, de ez nem volt probléma. Aztán haza jöttünk első este végig sirt gondoltuk persze azért mert nincs tej, párom 30km kocsikázott amig éjfélkor valahogy sikerült tápot vennie, mire haza ért elaludt a kicsi. és két hétig mindenért sirtam, nem elég a tej, nem tudtam enni, inni, minden szopizásnál majd orditottam ugy fájt, aztán 2 héttel szülés után elkezdtem irtozatosan vérezni, aminek kaparás lett a vége. aznap a kicsi tápot kapott, másnap is, mert bent tartottak 24 orára és csak zugták hogy fejjem a mellem, mert kőkemény volt, piros, teljesen begyuladt, aminek az lett a vége hogy estére belázasodtam, nem engedtek haza, elkezdték az antibiotikumot. vasárnap szóltam hogy hozzák be a picit, muszáj neki kiszopizni a mellem mert igy műtét lesz. igen ám, de a kicsi nem akart szopizni, be sem akarta falni, csak sirt sirt sirt. mondták ez most rajtunk áll, mennyire leszünk kitartóak. estére valahogy elfogadta a jobb mellem, de a próblémással még éjjel is szenvedtünk és mikor a párom már szinte szinte feladta, akkor valahogy elfogadta. hétfőn haza engedtek és én estére mindig ugy éreztem hogy nem elég a tej, na nem tudom miből, de kapott egy kis pótlást. a depresszióm még mindig nem múlt. aztán 3 hetes múlt mikor egyik este hiába kapott tápot, neki kellett a cici és persze volt benne és miután elaludt 5 percre visszajött neki minden és szegény visszalélegzett egy kicsit aminek az lett az eredménye, hogy negyed orán keresztül se nyelni se köhögni majdne szuszogni sem tudott, csak néztük hogy kimulik a gyerekem. remegtem sirtam és akkor megfogadtam töpp táp nincs. folyamatosan feküdtem és szopiztattam, szopott elaludt, 10 perc felkelt szopott elaludt..... de én elkezdtem enni inni amennyit csak tudtam, és mondtam nem lesz táp. a jobb mellem akkorra már aránylag rendbe jött nem volt sebes, a ballról lejött a seb, de nem tudott begyógyulni, csak aegy vékony réteg volt at eleven hús felett. de azt mondtam inkább nekem fájjon. borzalmas volt minden egyes cicictetést, de legalább volt elég tej. a 10ik hét körül egyszercsak elkezdett képződni az új bőr réteg a mellemen és napok alatt begyógyult. most már elmúlt 3 hónapos, még fáj, de semmi ahhoz képest milyen volt, mellbimbóm még egy fél cm sincs, de megtanultuk hogy kell, saját magunktól, segítség nélkül. és igy nyugodt a lelkem, hogy mindent megtettem. ha tele van a mellem akkor sem tudok fejni belőle, egyszerűen nem jön, de ő csak ugy nyakalja. mérni nem mértem, csak egy hétvégén és akkor is azt mutatta, hogy 20-30 gramoknál többet nem szopik. és lám 6200gr, 3050-el született és csak cici van. és én tényleg nem adtam fel. persze van aikor egyszerűen elfogy a tej, de sajnos sokan túl hamar feladják.

Sajna nincs. :(

Mi másodikra majd egészséges fiút szeretnénk... :) Hogy hogyan még nem tudjuk.

Én meg pont azt hallottam, hogy a peteérés elején fogannak a fiúk és a közepe, vége felé a lányok... no, de én ezt nem tudom megerősíteni. Olvass utána, komolyabb szakirodalomban.... biztos írnak róla. Legalábbis szerintem én azt fogom majd csinálni.:)

Jujj de jó volt a lelkemnek olvasni a soraidat.

Hasonlóképp jártunk mi is.Anyu tejcsárda, mondom majd én is:)Aha.2 és fél hónap után tápi, 4 hónaposan már nem szopott.Óriási kudarc volt nekem.Még mindig fejek...25-30 mili:)Vicc:)))

Bocsi, hogy beleszólok.. a lánynak való spermiumok lassabbak viszont szívósabbak, ha figyeled a peteérésed, lehetőleg előtte való nap legyetek együtt apával, akkor a fiúspermiumok már már kifutottak a versenyből, és a petesejt várja a lánykákat:-) (a petesejt 1, a spermiumok 2 napig vannak életben)

Én ezzel a módszerrel "csináltam" a fiamat:-), nekünk a peteérés napján kellett együtt lennünk, hogy mire a fiúkák odaérjenek, már legyen ott petesejt:-)

Aztán hogy emiatt lett-e fiú, az sose fog kiderülni:-)

Köszi,az jó lenne!Csak azért vágunk bele,hátha kiscsaj lesz,na de az a baj,ott van a hátha is.Az igaz,hogy a legfontosabb ,hogy egészséges legyen,de 2 fiú után....

Képzeld,1-én 3 másik családdal együtt voltunk kirándulni,9 gyerekből csak a mi 2 fiunk volt,a többi kislány.Már a férjem jobban szeretne,mint én,úgy hízelegtek neki a kislányok.Nincs valami ötleted,hogy lesz csajszi?

Köszi! Pont ma vagyunk fél évesek. :)

Egy gyönyörű, huncut kislányt kívánok akkor nektek! :) :)

Hát az azért nem vagyok!

De nagyon díjaznám,ha a 3.-nál nem lenne ennyi tejem!

Most láttam,mennyire aranyos mosolygós kislányod van!Gratulálok hozzá!Mi is nagyon szeretnénk ,ha a 3.babánk kislány lenne!

én is próbáltam nem hagyatkozni a dr.nő véleményére de hiába magamba ott forrtam.........és nem tudtam hogy mi a jó??!!! De most már tudom.A mai napig pl.ma is Dorka 170ml nagyon jó esetben eszik 200ml tápszert,kajákból egyedűl a paradicsomos kaját nem csípi,gyümi na az temérdektelen mennyiségbe mehet!

Azt nem értem miért nem képesek elfogadni a védőnők,gyereorvosok hogy igenis vannak olyan babák akikbe nem lehet beletömni a kaját.......azt sem értem hogy miért etalon az hohy minnél dundibb legyen egy baba.

Állítólag a nagyokosok kiderítették hogy azok a gyerekek akiket a szüleik arra neveltek hogy addig nem állsz fel az asztaltól amíg üres a tányérod ,felnőt körukban elhízottak,túlsúlyosak lettek.........mert rögzűlt bennük az hogy addig esznek míg el nem tűnik a kaja a tányérról,igaz hogy már a felével jóllaktak..............ezt abszolút nem tarom hülyeségnek.na de ez már egy másik téma!

A lényeg nem az hogy anyatejet eszik a baba haenm az hogy jól fejlődjön és boldog baba legyen,az anyukája is kiegyensúlyozott legyen.

A sárgaság legjobb ellenszere (ezt a neten olvastam) az előtej. Az első gyerekem úgy besárgult, hogy alig akartak hazaengedni minket a kórházból, szóval tudom miről beszéltek, egy szerencsém volt, ő nagyon ügyesen szopott, szóval ha valahogy sikerült "életet vernem bele", akkor azért telerakta a pocit. Aztán jött a hasfájás, ezt az oldalt is nagyon jól ismerem:-( El is határoztam, hogy a következő gyereket amilyen gyakran csak lehet szoptatom az első pár nap (nekem nagyon gyorsan, 3 napon belül lett tejem), hogy minél több előtejet kapjon. Hogy ezért-e, de az ő sárgaságára azt mondták, ennyi kötelező.

Cukros vizet csak két etetés között adtak nekik, nem is tudom, miért, nekem egyiknek sem adtak, másoknak mindig ott volt a kocsi sarkában. Szerintem a cukros víz nem sárgaság függvénye.

Sajnálom hogy így alakult, de a lényeg hogy a baba szépen fejlődik és nem éhezik. Cumisüvegből is lehet összebújva etetni, így megmarad a testi kontaktus is.

Én 15 hónapig szoptattam a fiam, de az elején hasonló nehézségekkel küzdöttem: kisebesedés, nem indul be a tej, elalszik a baba stb. Szerencsére sikerült időben megtanulnunk hogy is kell szopizni, mert ezt igenis tanulni kell anyának és babának is. A 2. babánál biztos könnyebben megy majd, de ha mégsem akkor sem kell kétségbe esni, attól még nem vagy rossz anya.

Sziasztok!

A cikk mintha csak rólunk szólt volna... Az én kisfiam is besárgult és lusta volt szopizni. Az én mellem is kisebesedett, már jóformán a legelső szoptatásnál. Itthon sem nagyon akart enni, mindig elaludt közben. A mellszívóm sem volt az igazi, majd megőrültem a fájdalomtól. Mivel nem tudtam fejni sem, többször belázasodtam.

Ekkor kénytelen voltam szerezni egy jó mellszívót. Fejtem, majd cumisüvegből adtam a picinek, mellette pedig tápszert. Végülis fél éves koráig kapott anyatejet, már amennyit sikerült kifejni.

Mindennek ellenére az én pici fiam állandóan mosolygott, jó kedvű volt és a mai napig azt mondom (pedig már 5 éves): nem számít, mennyit szenvedtem, mert megérte és újra végigcsinálnám az egészet, minden rossz ellenére!

Anyának lenni tényleg szuper dolog, még ha vannak is gondok!

Gratulálok a kislányodhoz és sok boldogságot kívánok nektek!

Először is gratulálok a babádhoz!!!!!!!!!!!!!Másodszor ahogy már az elöttem szolok is elmondták,nem az határozza meg hogy ki jó anya,hogy szoptatja-e a babát.

Nálunk A kislányom koraszülött,és császáros.Szülés után 2 napig nem láttam.Persze nem sikerült össze hozni a szopit,de ez 4 szörnyű nap után látták be a dokik.Nagy valószínűséggel nem alakult ki a szopó reflexe.Ezért fejtem neki.DE már ott a kórházba a csecsemő osztályon azt éreztették velem,hogy én vagyok a rossz./ doki,és 1,5 óra küzdés után jött egy gyerekorvos,és ő mondta hogy hagyják abba mert úgysem fog a lányom szopizni,mert nem akar,vagy nem tud.Onnantól 2 hónapig fejés,fejés...........Majd kiderült hogy a gyermekágyból olyan problémáim lettek,hogy vagy kórház,vagy antibiotikum.Akkor már úgy is feles volt a tejem,így a tápszer mellett döntöttünk a párommal.És most is egészséges,nincs gond.DE az biztos hogy sok ember lenéző azokkal az anyukákkal akik nem szoptatnak.DE SZERINTEM A LÉNYEG MÉG IS CSAK AZ HOGY EGÉSZSÉGBEN VAN A BABA IS ÉS A MAMA IS!!!!!Nekem is sírás volt az első pár szoptatásnak nevezet valami,már gyomor idegem volt mikor 3 óránként hozták.DE mára már csak furi rá gondolni.JÓ EGÉSZSÉGET KÍVÁNOK!!!!!!!!!!

Szia!

Gratulálok a kislányodhoz!A szopizás meg nem mindenkinek sikerül,ami persze sok mindentől függ és ha nem marad más,akkor jön a tápszerrel pótlás,de ettől egy baba ugyanolyan szépen fejlődik,semmi hátrány nem éri.A kisfiam hétfői napon született és csak a 6!nap lett tejem,és mikor kiderült a 3.napon,hogy majdnem fél kilót fogyott,mert 3 napig nem evett semmit(persze én szoptattam..)utána tápszert és vizet adtak neki,hiszen ennie kellett valamit..És a tej nem beindulásának is meglett az oka,Levinek nyelvféke volt,hiába szoptattam,a kellő ingert nem tudta kiváltani,hogy belöveljen a tej.Ez a 4!nap derült ki.másnak már aznap,vagy másnap volt teje,nekem a 6.nap és már nem számított,hogy kap tápszert,csak egyen valamit.A tej mennyisége mindig csak 60-70 ml volt,ami kevés volt neki,így mindig potlás kellett itthon is.Ezzel a kevés tejjel 3 hó-ig szopizott,utána folyamatosan hozzátáplálást kapott,beteg nem volt(náthás csak),szóval a tápszerről rosszat nem tudok mondani.Ma 11 hónapos Levi 9,5kg és 80cm:)Szerintem sok minden nem az anyán múlik,sajnos más dolgok is közbe jöhetnek,mint pl.nálam.És hiába próbáltam ki minden csodaszert,a mennyiség nem nőtt,1 hónapig csillagokat láttam minden szopizásnál,annyira fájt,a lefejt tej tetején pedig soha nem sárga zsírréteg ült ki,hanem egy átlátszó fehér vízcsik..Ma 11 hónapos Levi 9,5kg és 80cm:)

A hozzászólásodról eszembe jutott még egy tévhit, amivel az anyákat riogatják a tápszer ellen. Mégpedig az, hogy csak az anyatej a jó, mert attól nő rendesen a gyerek. Múltkor voltunk babanézőben, és meg is jegyeztük, hogy milyen ducókat lett a babó, erre a nagypapa megjegyezte, hogy igen, mert csak fini anyatejet kap, a tápszertől nem lehet úgy hízni. Nyeltem egyet, és nem álltam le vitatkozni. Az én fiam tápszerből is több mint 300 ml-t ivott egy-egy étkezés alkalmával, nőtt is, mindig a felső határon volt, vagy el is hagyta és ezt a tendenciát tartja is a mai napig... A dokinénink viccelt is vele, hogy nem tudja a tb felé megmagyarázni a rengeteg tápszert, amit felír nekünk:-)

Ha a szélsőséges esetektől eltekintünk, akkor nem attól függ, milyen ütemben gyarapodik a baba, hogy tápszert eszik-e vagy anyatejet.

szia! tökéletesen együtt értek, veled, először is a szülést valóban nekem is leröviditette a málnalevél tea meg a homeo bogyók, egy óra, meg 40 perc szülés.

szopi, ugyanez, sebek, sirás, bealvás, minden. első naptól kezdve cici és tápszer. kb fele fele. ma 4 hónapos a lányom, naoi 3 x cicizik, már profik vagyunk, és élvezzük! valóban idő és tanulás kellett!!! SENKINEK NEM HITTEM, de az idő meghozta gyümölcsét, igy a kajcsi fele máig tejecske,ésmár hozzá táplálás.

és ha olvassa valaki aki előtte van , igenis segitséget kell kérni!!!!!!!!!!!!!

Véleményem szerint a világ legnehezebb feladata a szoptatási parák legyőzése...............mert az ember tudja hogy árt ha idegeskedik, hogy tudja e legalább 6 hós koráig szoptatni meg hogy ezt "várják" elaz anyukáktól.

Én min. 1 éves koráig szerettem volna szopiztatni a kislányom.....sajnos ebből csak 3 hónap lett.

Már az első korházi szopinál kierűlt nem lesz egy sétagalopp,nekem is nagy mellem van az ő szája meg pici volt a nyelve folyton visszaesett és nem tudott rendesen szopizni.A korház ahol szűltem baba mama barát volt és a szopiztatást nagyon komolyan vették.Volt olyan napi szintan többszőr is hogy 30-45 perceket űlt mellettem egy csecsemős nővér és ráncigálta a mellem és gyakoroltunk,gyakoroltunk...........naagyon akartam,de nem ment a picinek,így mellbimbó védővel jól betudta kapni.Nekem nem volt sebes nem is fájt.......a sok sok gyakorlás végűl meghozta a gyümölcsét itthon töltött 2 napunkon egyszer csak elkapta mint a gépszíj és már ment is (csak éjszaka felejtette el de 5 perc után már tudta :0).

Majd jött az első szuri ott azt mondta a dokinő hogy nem hízik rendesen meg hogy mindig a határon mozog(ehhez csaak annyit főznék hogy 2800g született de 2.héten 750grammot hízott utána meg 500g-okat,a kicsi inkább hosszra nőtt nem súlyra .Na mondanom sem kell ettől hogy nem fejlődik megfelelően nem hízik egyből para,hogy jajjjj nem akarok tápszert adni meg mi lesz.......stb.

Aztán valószínű ettől vagy mástól kaptam egy fertőzést amitől nem szoptathattam........sírva öntöttem ki a 200-250ml tejem :0(((((( A cumisüveg meg a könnyen megszerzett tápszerre meg azalatt a 4-5 nap alatt az én kis lustikám nagyon rákattant,sok küzdelem meg sírás,ordítás után sem tudtam visszaterelni a helyes irányba.........a végén már fejni sem tudtam mert a gép nem szív ki mindent.....szóval sírás,hogy én milyen anya vagyok................borzasztó!!!!!!!!!!!!!

Azt tudom hogy a következő baónál nem fogok még a dokira sem hallgatni mert azóta is dorka mindig csak a minimális határon van lassan 9 hónapos és 7,5 kg,70cm,ő nem az a hisis baba típus,van neki is hurkája de nem egy habcsók baba :0)))))Én most már tudom hogy csak az anyai ösztöneimre fogok(kellett volna) hallgatni!!!!!!!!!!Mert ezelőtt 100 meg 1000 évvel ezelőtt mi volt.........akkor érdekes a nők tudtak szoptatni mindenféle segítség nélkűl,legfeljebb megmutatta a bölcs öregasszony aki szűlt 8-10 gyereket és ennyi..............nem hallt ki az emberii faj mert itt vagyunk.Az hogy meg valakinek nehéz a szopi az csak azért van mert nem mutatja meg neki senki(én ezúton is köszönöm a csecsemősöknek) mi a helyes technika sőt több pózba is ki kell próbálni.És csak gyakorolni gyakorolni,ha meg sehogy sem megy valóban az a lényeg hogy a baba ne sírjon,órdítson egész nap,legyen kiegyensúlyozott és nyugodt baba :0)

sZIA!

SZINTE NÁLUNK IS EGY FRÁSZ KERÜLGETETT AMIKOR SZOPI JÖTT,DE A HASFÁJÁS MIATT.ő ÜGYES VOLT NAGYON KI IS ÜRÍTETTE MINDKETTŐT NEM IS SEBESEDTEM DE NAGYON FÁJT A HASA A TEJTŐL.2 HÓNAPIG SZOPOTT,UTÁNA TÁPSZER.aZÓTA MINDKETTEN NAGYON BOLDOGOK VAGYUNK ÉS EZ BÁRMINÉL FONTOSABB.

Sokáig nekem is egy nagy trauma volt, hogy nem tudtam szoptatni. Vagyis csak az egyiket. Fogalmam sincs, mi történt, a nagyot 8 hónapig szoptattam és ő maga utasította el végül, a kicsinél meg mintha elzárták volna a csapot. 2 hét után. Azóta sem tudom, miért, de már az elején sem olyan volt, mint a naggyal. És akkor jöttek a megjegyzések, hogy "de hát miért nem szoptatsz?", "eleget fejtél?", "pihentél eleget?", és a többi.. És lassan-lassan feldolgoztam magamban, hogy ettől én nem lettem kevesebb. Nem, nem szoptatok, mert nem jön a mellemből tej. Igen, eleget fejtem, végül 3 hónap után a férjem kérte, hogy hagyjam abba, mikor napi 20 ml-t sikerül kifejnem összesen, a mellem pedig kék-zöld-lila foltos volt a véraláfutásoktól. Nem, valószínűleg nem pihentem eleget, mert ott volt a másik gyerekem is, akinek szüksége volt rám, nem tehettem meg, hogy egész nap az ágyban fekszem, és mikor a kicsinek ingere támad, szoptatok. Talán nem tettem meg mindent...

De mára azt mondom, fene vigye, a fiam elégedett, boldog, egészséges, ritkábban beteg, mint a lányom, aki pedig 5 hónapig kizárólag anyatejen élt, és utána még 3 hónapig szopizott, és nem vágtam el magam a nagylányomtól azzal, hogy teljesen háttérbe szorítottam őt a szoptatás miatt.

A mai napig nem sikerült megfejtenem, hogy mitől apadt el így ilyen hirtelen a tejem, de azt igen, hogy egyáltalán nem ez számít, mennyire vagyok jó anya.

Neked sok sikert és kitartást (bár úgy látom, abban nincs hiány:-)) a következő babához és a szopizáshoz, de ezzel a tapasztalattal gazdagabban ő már elejétől boldog és kiegyensúlyozott baba lesz, akár szopig, akár tápszert eszik, és ez a legfontosabb!