Anyám barátnője a barátnőm (beszélgetős fórum)

Indokot, és okot, mindig talál az ember! Keressen is, és találjon is, ha valami fontos neki.

Mi? Az,hogy nem így ketyeg? Csak mert ez volt az utolsó mondatom. :)

De ha ez, ha nem, nem kell megbocsájtani. :)

én nem írtam le senkit sőt bántani se akartam senkit bár lehet nem nekem írtad nem egészen értettem :D

általában segítő szándékú ember vagyok még akkor is ha bunkón fogalmazok vagy úgy hogy másoknak az nem tetszik ^^

Gondolkodj előre, ez nagyon szép most mert lángol a szerelem.Egy 44 éves nő tud nagyon szép és vonzó lenni.10 év múlva?,

egy 54 éves nő is tud szép és vonzó lenni de nem biztos,hogy egy 33 éves pasi szemében.

Igen; egyébként is az élet folyamatos újrakezdések sorozata.

Igazából itt minduntalan azokat a megerősítéseket fogja kapni, hogy ez nem egészen normális dolog, de talán éppen ezek a megerősítések kellenek.

az lehet, de szerintem pont azért írt ide, hogy megtudja, hogy kinek mi a véleménye, hogy ki hogyan látja a helyzetet, és ahogy olvastam az volt a bevezető rész, hogy mert biztosan vannak mások is így mint ők... keresi a hasonló párokat, annak reményében hogy így indokot és okot találjon merthogy ők és ők is szeretik egymást..

vagy megnyugvást akar ez ügyben, és hiába írsz te én akárki akármit, mert a cselekvését befolyásolni nem tudjuk esetleg csak jótanácsokkal ellátni. egyébként az utolsó mondatod kicsit sértő volt számomra de most amúgyis mérges vagyok és biztos hogy túldramatizáom szóval előre is megbocsájtok :D :D

Ezzel 1et értek. Már a fóruminditó is belátta, hogy előbb-utóbb vége lesz. Majd úgyis jön egy szebb fiatalabb, jobb...

Én abban hiszek, hogy sosem késő egy jobb minőségibb élet elkezdése. Lehet az 5-10-15 év múlva is.

Neki kell éreznie, de várja a hsz. különben nem indított volna róla fórumot. Tényleg, valójában tanácsot vársz amiatt indítottad a topikot?

akkor most elmesélek neked valamit.

Én, ugyanilyen vagyok mint te. Mindíg is az idősebb pasik tetszettek, volt hogy 18 évesen

33 éves pasim lehetett volna. Aztán jött a párom, egyáltalán nem hittem benne hogy összeillünk. Fiatalnak tartottam, és biztos voltam benne hogy mert fiatal, felelőtlen és nem elég komoly hozzám.

Kiderült, miután vettem a fáradtságot és megismertem, hogy korántsem felelőtlen, és fiatal kora ellenére nagyon is komoly, és nem úgy gondolkozik mint egy átlagos huszon éves pasi. Hamar egymásba szerettünk, és pont tegnap 2 évesek lettünk. Ha én akkor, nem adom meg neki az esélyt, és magamnak, akkor ma nem lennék ilyen boldog.

Szóval jancsi, add meg magadnak az esélyt, hogy egy korodban hozzád illő, és olyan nőt találj, akit tudsz szeretni.

Igazad van,sokkal több ilyen eset van,hogy a férfi az idősebb,valahogy az elfogadott.

Én találkoztam ilyen esettel a környezetemben ott csak 8 év korkülönbség volt.

Mikor a ffi 45 volt a feleség 53 a pasi Qrva jól nézett ki,nagyon látszott a korkülönbség,csalta

fűvel fával.

A lényeg annyi végülis, hogy most nem tud kilépni, de eljön az idő, amikor kifog, vagy önszántából, vagy rákényszerültségből (úgy nem lesz más választása).

Itt most nagy okosan mondhatja bárki, hogy: "Rajta öcsém! Fiatal vagy! Mire vársz? Lépj ki!"

Ez nem így ketyeg.

szia!

Én nem vagyok matek zseni,de ha jól értem 17éves korod óta vagy vele,mert azt irod 6éve..most meg azt írod 2évbe telt megszerezned őt..ez azt jelenti,hogy 15évesen próbálkoztál nála először?Na ez azért nem hinném,hogy egészséges dolog..bocsánat de ez a véleményem..Egyébként anyukáddal jó a kapcsolatod?Nem lehet h anyakomplexusod van?

ez szép és jó de a legtöbb embernél ez fordítva van. én meg a nagy ellencáfoló vagyok.

Minnél tovább húztam az exemmel a szakítást annál nehezebb volt. Több közös emlék, együtt töltött idő megszokás..

a srác nagyon szerelmes. ebből adódóan minden alkalmat szépnek és jónak fog megítélni amit a nővel tölthet, és minnél több ilyen jó alkalom lesz annál nehezebb lesz elengedni a nőt, és ezt a szerelmet.

Tudom, hogy én vagyok a nagy cáfoló, de nekem könnyebb volt úgy kilépni, hogy húztam az időt. Igaz, hogy +2 kemény év volt, de könnyebb volt.

Nehéz megválni a megszokástól is, ami az idő előrehaladtával természetesen egyre csak erősödik, viszont én az az ember vagyok, aki míg érez, marad, és mikor minden elmúlik végleg, megyek.

Szeretheted még egy darabig, de ha már belátod, hogy nincs értelme... Próbálj meg nyitni, mert ha bezársz és ragaszkodsz, lehet, hogy az IGAZI elsétál melletted, és észre sem veszed. Jön egy fiatal, korban hozzád illő nő, aki elfelejteti veled ezt a szerelmet, és lehet, hogy sokkal szebb tartalmasabb és jobb lesz az új szerelem. Nem kell és nem is lehet elfelejteni az első szerelmet.

De ha belátod, hogy el kell engedned, az egy lépés a valódi boldogságod felé.

Bár mindig kettő kell hozzá, a szerelemhez is és az elengedéshez is. Bizos neki is nehéz, beszéljétek meg. Öntsd ki a szíved. Fórumon, vagy a barátaidnak, vagy keress egy jó pszichológust. Az élet szép, tavasz van! Mosolyogj a világra (lányokra) és visszamosolyognak rád! :D

Születésem óta ismerem.Seki mást nem tudnék ilyen közel engedni magamhoz.Kiskorom óta lógok náluk.

Neki is ez volt nagyon nehéz először.Kitartó voltam...

:D Engem jobban idegesítene, ha a fiam szeretője még a barátnőm is lenne. Lehet, hogy kitépném a barátnőm gerincét és odaadnám a kutyáknak. :)

Az ökörséget félretéve kedves fórumindító! Élvezd amíg lehet. Független vagy, míg nem jön egy másik nő, aki levesz a lábadról. A szeretődnek férje van; nyilván elválni éppen nem fog, ez az állapot pedig valljuk be,nem mehet a végtelenségig. Mondjuk a lebukás egy elég érdekes állomása lenne a történetnek.