Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Angyalka született fórum

Angyalka született (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Angyalka született

1 2 3 4
32. csgal
2008. júl. 14. 18:25

Szívből sajnálom, nagyon együttérzek veled. Én két év alatt két babát vesztettem el, akkor nyugodtam meg és engedtem el őket, mikor megszületett a kisfiam, első gyermek, tegnap volt öt hónapos. Tudom, hogy benne mindkét előző angyalka összes ereje benne van, egyszerűen gyönyörű és tökéletes. Elfelejteni sosem fogom őket!

Mindenképpen gyászold meg, adj időt magadnak! Nekünk akkor sikerült a kisfiam, amikor leszálltam a témáról és arra koncentráltam, hogy mi mindenem van. A következő hónapban terhes lettem. Csak pozitívan!

31. Rekus
2008. júl. 14. 17:18

Nem segítene, ha szimbólikusan eltemetnéd az angyalkádat?

Fognál egy kicsi dobozt beleraknád a tesztet, rajzolnál egy képet róla, vagy írnál neki egy levelet, beraknád ezeket is a dobozba, és eltemetnéd egy olyan helyre, amit meg tudsz látogatni.

Szánj annyi időt a gyászra, amennyire szükséged van. Nem fogod őt soha elfelejteni, de elengedni igen.

2008. júl. 14. 16:48

Szia, velem is megtörtént 4 évvel ezelőtt.Akkor tudtam meg, hogy ez nagyon sokakkal megesett már.

Nálam kicsit rosszabb volt a helyzet:első babánk lett volna, dőlt a vér belőlem, mentővel kellett hajnalban a kórházba menni, stb. nagyon ijesztő volt.Minket is nagyon megviselt, de túltettük magunkat rajta, azzal a tudattal, hogy a Jó Isten tudja, hogy mi miért történik az emberrel. Talán nem az volt a megfelelő időpont,hogy világra jöjjön, talán nem tudtuk volna neki biztosítani a megfelelő körülményeket...lehet.Megőriztük emlékezetünkben.

Most 1 hónapos a kislányunk. Tökéletes. Problémamentes terhességem volt, végül császáros szüléssel.

Előre kell nézni és pozitívan gondolkodni.

Kitartást és sok erőt.

2008. júl. 14. 09:13
Velem is megtörtént 2006 karácsonya előtt, 23-án engedtek ki kaparásról a kórházból. Ugyanez volt a forgatókönyv, mint Nálad. Aztán újra összejött tavaly nyáron, és a 11. héten pecsételő vérzéssel ismét kórházba kerültem, 1 hét megfigyelés után, élő magzattal! végre hazaengedtek, utána minden probléma nélkül kihordtam, és most van egy 3 hónapos pici fiam. Csak kitartást és optimizmust kívánok.
2008. júl. 13. 20:14
nekem pont a napokban van 1 éve de én még mindig nem tudtam túl tenni magam rajta :( lehet azért is késik a második :( KITARTÁS!!!
27. 1eb84e4bad (válaszként erre: 25. - Bb.andi83@citromail.hu)
2008. júl. 13. 15:06
sok sikert nektek, és vigyázz nagoyn a babóra :-), pihenj sokat! Ez a legfontosabb!
2008. júl. 13. 14:49
Nagyon sajnálom ami veletek történt!sajnos én is átéltem ezt a helyzetet.16hetes voltam,késöbbi alkalommal pedig 10hetes volt a baba amit elveszítettünk.soha nem lehet elfelejteni,csak az idő múlásával enyhül.De mindig fájni fog.Nekem Fáj!!!!Kitartást!!
2008. júl. 13. 14:16

Őszintén tiszta szívemből sajnálom azt ami veletek történt!

Én most vagyok 5 hetes terhes, ez az első terhességem, és 3 év után jött össze. És még ehhez azt is hozzá kell tennem hogy mi a jövő héten indultunk volna a lombikra. tehát gondolhatod nekünk ez mekkora csoda hogy spontán terhes lettem.

De én is állandóan ettől rettegek, hogy nehogy elveszítsem a babámat!!

Nagyon félek!

Neked pedig kívánok minden jót, és sok erőt !!

2008. júl. 12. 22:01

Valahol a fényeken túl


Kérlek fogadd őszinte részvétemet!!!



Ami szép volt, s elmúlt,

Újra vár

Valahol az álmon is túl

Ott a kikötő, s a néhai táj

Ahol újra feltárul a régen látott ajtó

Aki várt, most odafut eléd,

Újra kikötött a régi hajó,

És az elveszett játékok életre kelnek,

És körben kigyúlnak a fények

Ó, régen várnak ránk az örökre szépek

Új bolygó vár,

Egy földön túli világ,

Másik, békés táj.

23. oanita
2008. júl. 12. 08:04
Szívemből sajnálom!
2008. júl. 12. 05:33

Szia Suczy!

Őszinte szívemből sajnálom, és együtt érzek Veled/Veletek! Nekem tegnap volt 5 hete, hogy elveszítettem azt, akire már olyan rég vártam. Ő lett volna az 1.babám. Én Istenhez fordultam vígasztalásért, gyógyulnak a sebeim(lelki), de a te történetedet végig sírtam, és a te babáddal újra elsirattam az enyémet is. Nem tudom én sem, hogy ez a fájdalom mennyi ideig fog még tartani, de azt már érzem, hogy a napok múlásával kicsit mindig könnyebb lesz. Sok erőt kívánok, és meríts erőt a vígasztalásokból is, engedj utat a könnyeidnek...

2008. júl. 12. 02:10
Szavak ezekre a mély fájdalmakra nincsenek,tanácsok sem segíthetnek!Csak neked kell erősnek lenni és Mi kívánunk is itt elég kitartást hozzá!A Családban, sajnos Nekünk is volt haláleset: az Öcsémék kislánya 2,5hónapot élt!Felfoghatatlan volt,pedig nem is a saját gyermekemről volt szó!Most született Nekik a második és gyönyőrű kislány lett Ő is és egészséges!Nektek is kívánom,hogy sikerüljön,Gáborkának,hogy legyen Tesója!Minden jót kívánok!
2008. júl. 11. 23:29
Nagyon köszönöm mindenkinek. Igyekszem túlélni, csak nemegyszerű. Talán az idő, ami olyan lassan telik majd enyhülést hoz.
2008. júl. 11. 22:34
Őszinte részvétem ,erre nincsenek szavak!
18. ildika
2008. júl. 11. 22:04
Őszinte részvétem :(
2008. júl. 11. 21:51
Nagyon sajnálom:((((
2008. júl. 11. 21:25

Ezt nézd meg, itt "sorstársak" vannak!: www.angyalok szulei vagyunk.hu

Hátha segít a feldolgozásban!:(

2008. júl. 11. 21:18

Én is megsirattam a Kisangyalt. Nagoyn sajnálom, sok erőt és kitartást kívánok nektek! Leljétek sok örömötöket Gáborkában, és bízzatok, hogy hamar jön a következő picurka.

És gondolj arra, annak, hogy nem született le fizikai testben ide "hozzánk", oka van. Lehet, hogy a test nem lett volna megfelelő. Oka van, ez segít átvészelni!

14. 1eb84e4bad (válaszként erre: 2. - Beszter3)
2008. júl. 11. 21:14
Ez nagyon szép :-(
2008. júl. 11. 20:35

Kukucs...


Nálam is hasonló volt a helyzet az év elején. Nehéz volt, de most már jól vagyok. Csináltattam egy piercinget, kamaszodok... ennyi most nálam az utóhatás.



Sok erőt kívánok. Vigyázz magadra. Átérzek mindent, amit írtál.


Üdv.

2008. júl. 11. 20:31

Szia!


Megsírattam az Angyalkádat!

Sajnos,én teljesen átérzem a helyzeted, én két Angyalkát veszítettem el, az egyiket ugyanebben az időben , a másikat kb. 9 hetesen...


Van egy gyönyörű, nagy fiam, aki lassan két éves lesz!


Sok erőt,és mielőbbi felépülést kívánok testileg, lelkileg egyaránt!

2008. júl. 11. 20:23
Istenem,annyira sajnálom,sírva olvastam a végét...Őszinte részvétem.Nem tudom átérezni szerencsére,de biztos hogy szörnyű lehet.Hiába mondják sokan hogy még szinte csak 1pici folt volt,de te tudod h mi lehetett volna belőle.De szerintem tarts ki valahogy.Egy másik bébiben biztos ujra fog éledni!!!
2008. júl. 11. 20:13
nagyon sajnálom :( elérzékenyültem miközben olvastam! én is átestem ezen sajnos pont 1 éve olyan mintha a saját történetem olvastam volna :((( még nem sikerült újra babás lenni. el is vagyok keseredve! sok erőt és kitartást neked!
2008. júl. 11. 19:45
Nagyon sajnálom,hogy megtőrtént veled ez a szörnyüség.De kivánok erőt és hitet,hogy lesz még nektek szép egészséges babátok!Őt meg elkell engedned!Biztos nagyon nehéz de muszály magadért a gyermekedért.Minden jó kivánok.És nagyon drukolok remélem hamarosan irod ,hogy lesz babád!
2008. júl. 11. 19:31

Szívből sajnálom ami veletek történt!!!

Biztosan nagyon szörnyű. Remélem idővel jobban leszel. Kitartást és sok sikert kívánok a jövőhöz!

2008. júl. 11. 19:01

Adjatok magatoknak időt, és gyászoljátok meg a babátokat. Ne folytsd el az érzéseidet mert csak rosszabb lesz később, még nehezebben tudnád akkor a lelkedet helyrehozni. Kitartást, és valóban, ott van Gáborka, aki biztos hogy sok erőt ad, gondolj rá, és tölts vele sok időt.

Tudom ilyenkor bután hangzik, én is sok embertől hallottam hogy jobb ha a tragédia minél előbb ill. kisebb korban megtörténik, mert később még a mostani rettentő rossznál is rosszabb lenne. Talán van benne valami! Mindenesetre az egy jó terápia ha számba veszed azokat akik és amik fontosak az életedben, ha meglátod hogy másoknak még rosszabb. Pl akinek egyáltalán nem lehet gyermeke.

Nekem is volt egy nagy traumám kb. két éve, és nekem ez segített hogy azt néztem hogy mim van, és a kisfiam rettentő sok erőt ad, már most pedig még nagyon apró, de miatta érdemes folytatni az életet. Kitartást!

2008. júl. 11. 18:54

Nagyon szomorú a történeted! Őszinte részvétem...

Szeretnék neked ehez a nagy fájdalom elviseléséhez sok erőt és kitartást kívánni.

Sírj ha úgy érzed sírnod kell, ne foglalkozz azzal, hogy ki mit mondd!

2008. júl. 11. 18:27
Öszinte részvétem...
2008. júl. 11. 18:07
őszintén sajnálom! Sok erőt és egészséget kívánok nektek!
2008. júl. 11. 17:21

Soha, soha, soha nem fogodd elfelejteni!

Nekem 1 évi próbálkozás után szintén 11 hetesen halt el a kisbabám. Ráadásul a doki is teljesen megalázott, tudnék mesélni, de ez nem az én oldalam.

Azóta van 2 fiam. Az sem volt egysezrű, a nagy 34. hétre született vérmérgezéssel, tüdőgyulladással, rászokott a lélegeztetőgépre, kilyukadt (ptx) a tüdeje.., de hál' istennek most 6 éves makk egészséges. A kicsinek már nem volt ilyen szerencséje! Ő egy nagyon ritka betegséggel született, amit nem tudnak gyógyítani!

Ezt csak azért meséltem el, hogy ennyi év és ennyi szenvedés után sem felejtem el az első kisbabámat!


Könnyebb talán csak akkor lesz, ha már egy másik élet mocorog a hasadban!

Kívánom, minél előbb teljesüljön!!

Jó egészséget!

1 2 3 4

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook