Akiknek az Anyosa elviselhetetlen!! (beszélgetős fórum)

Egyébként nem találtam sem fórumot,sem más oldalt ahol anyósok így panaszkodnának a menyeikre:

Segítség a menyem beleavatkozik a magán életünkbe.Mindig meg akarja mondani nekünk mi a jó.Mindent jobban tud rólunk,nálunk mit hogyan kellene,állandóan okoskodik dirigál,furkálódik,rosszindulatú,ossza a hülye tanácsait...stb....

Én úgy gondolom,mindenki magán életét illik tiszteletben tartani.Akkor is,ha a gyerekünkről van szó.Ha felnőtt már,házas vagy kapcsolatban él,akkor elég "nagy" hozzá,hogy tudja mit akar,hogyan szeretne élni.

A szülők adhatnak jótanácsot segítséget.de csak akkor ha kérik.A kéretlen osztogatás roppant idegesítő.Azért mert segítenek a gyereküknek,azzal még nincsenek felhatalmazva arra,hogy az életüket irányítsák,bele avatkozzanak a dolgaikba.

És ehhez kell eléggé intelligensnek lenni....

Ezt én is pontosan így szeretném, csak az én párom sajnos ebben nem partner :(

Én is szoktam mondani, hogy menjen csak nyugodtan akár hetente, csak nekem ne kelljen ott szenvedni!

Én ennek vetettem véget 5 éve,mert ahogy Te is,én is reménytelennek gondoltam a dolgot...

Nekünk erre nem volt szükségünk,habár a férjemmel kettőnk között viszonylag jól kezeltük a dolgot.Ismeri az anyját Ő is...

Ráadásul nálunk a sógornőm is olyan mint az anyja.Állandóan ármánykodtak aljas módon furkálódtak ellenünk.Ráadásul szörnyű hisztérika mindkettő.Ha valami nálunk nem a kedvük szerint történt,úgy ahogy ők gondolták,jöttek a hisztik duzzogások.Hát kinek van erre szüksége????Nekem nekünk nincs!!!Anyóssal személy szerint én nem vesztem össze,csak a lányát takarítottam ki az életünkből.De ennyi neki is elég volt,közel 2 évig felénk sem néztek(hála Istennek,életem legnyugisabb időszaka volt).Aztán jöttek,hogy azért mégis csak kellene legyen valamiféle kapcsolat köztünk.Volt is megint,de ugyan arra tartott mint régen.Aztán szépen leültünk a férjemmel elbeszélgetni erről.Megkértem,hogy hagyjon békén a családjával,had ne kelljen nekem velük kapcsolatban lennem.Én nem akarok sem veszekedni sem utálkozni,csak nyugodtan békében élni,ahogy nekünk tetszik,nevelni a gyerekeinket.Egy évben 2-3x megyek hozzájuk,ennyi.Ez nekem bőven elég.Tetszik vagy sem nekik,akkor sem fogják irányítani az életünket,helyettünk nevelni a gyerekeinket.A férjem jár hozzájuk,azt nem szeretném ha Ő sem menne,mégis a szülei....

Kedves Bévi48!

Igazán semmi közöd nincs hozzá... Mit gondolsz, a Te stílusod alapján neked milyen esélyeid vannak???

Gondolom, Te is egy "imádnivaló" anyós vagy. Mondtam, ha nem tetszik, amit itt beszélünk, akkor van ezen kívül rengeteg fórum, lehet azokat olvasgatni. Elegem van az ilyen beszólogatós, kiosztogatós emberekből...

Én elég inteligens vagyok mert egy rossz szóval se bántom meg az anyosomat csak türök és amikor senki nem látja zokogok.Tisztelem a kort

Én nem állitom hogy nincs hibám mert mindenkinek van.

Én egész addig együtt tudtam vele élni míg a fia elnem vett és nem születet unoka.

Ez a forum azért van hogy ki tudják mások is önteni a szivüket és na a párjukon töltsék le mert az nem jó

Meg mégis csak a férjem édesanyja és akármilyen felnevelte és nem bánthatom az édesanyját,de kiönteni a szivünket csak lehet

NEM?????

Kedves anyósok!

Itt egyik meny sem állította azt, hogy Ő tökéletes! Mindenki csak azt szeretné, hogy függetlenül, kritikák és „jótanácsok” nélkül élhesse, alakíthassa a saját családi életét.

Az előző hozzászólásomból kiderülhetett, hogy az én anyósom látogatása, nem hoz boldogságot és örömöt a mindennapjaimban, az állandó kritizálása és hasonlítgatása miatt, de… soha életemben meg nem bántottam, nem szóltam vissza, nem lökdöstem ki az ajtón, mert mégiscsak a férjem anyja és a gyerekeim nagymamája. Soha nem mutattam ki a negatív érzelmeimet… eddig. De nem tudom, hogy meddig bírom még, mert a jelenlétében mindig sz.rnak, nullának érzem magam. Szó szerint gyomoridegem van! Soha egy dicséretet sem kaptam még tőle és szerinte a gyereknevelésem teljes kudarc! Ezt sem értem miért, hiszen a két nagy lányom jövőre diplomázik, a nagy fiaim szintén tanulnak, nem csavarognak, nem diszkóznak, teszik a dolgukat…

Biztos sok hibám van, biztos sok mindent nem jól csinálok, de ez az én életem, amit végre jó lenne úgy élni, hogyha én meg adom valakinek a maximális tiszteletet, akkor azt én is megkaphassam. Ami szerintem reménytelen...

Hát sziasztok!Dejó végre egy ilyen fórum ahol nyugodtan el lehet mondani az anyósbajokat!

Azért az furcsa hogy sokan beszólogatnak a fórum miatt közbe ők nem is tudják hogy milyen nőket kell elviselnünk!

Kiváncsi lennék ők mit mondanának a mi helyünkben?????

De azért az apósok se semmik nekik is van pár elviselhetetlen dolguk!

Arra még egyik meny sem gondolt,hogy esetleg benne is lehet hiba,nem csak az anyósban?

Ahogy olvasom a gyűlölettel teli írásaitokat,nem tudok másra gondolni.

Nekem is volt anyósom,de alkalmazkodtunk egymáshoz,és soha semmi gondunk nem volt,pedig 2 évig együtt laktunk. Tiszteltük egymást.

Jobban szeretett,mint a saját lányát.

Nekem is van menyem és vejem is,de mindkettővel megtalálom a megfelelő hangnemet,viselkedésmódot.

Ők hasonlóan viselkednek velem szemben.

Intelligencia kérdése minden.

Az én anyósomat is odaadnám egy hétre nagyon szívesen.

Ha nem tetszik amit írunk akkor el lehet menni!!!

Szerinted számomra hihetetlen???

:(

Akinek nem tetszik a forumom el lehet innen menni senkit nem köteleztem arra hogy itt legyen.Amugy ha ennyire pártolod az anyosokat össze zárhatlak egy hétre az enyémmel és majd meglátom mi lesz a véleményed.

Én is leszek anyós azt tudom de én megfogom probálni hogy ne legyek ilyen:D

menyek?

vagy hogy a túróba hívják a sok öntudatos női személyeket, nem tudom pontosan

nem vagyok anyós, de számomra már-már hányinger ez a sok fórum, ami ez ügyben született

nem!

ne is írjátok, hogy akkor ne dumáljak, hanem menjek máshová

csúnyák vagytok:P, de legalább következetlenek, hiszen ti is lehettek még anyósok

Te jó ég,és még veszekedtek is miatta?

Én azért a férfiakat sem értem meg kell mondjam.

Én gyűlölöm az anyósomat,mert aljas alattomos rosszindulatú,és hasonlóan akart viselkedni ahogy leírta a tiédet a 11-es hsz-ban.

De ha a férjem vele értene egyet,és nem velem,akkor vissza is kapná.Én nem bírnám ha állandóan miatta kellene veszekednünk.Letisztáztam,hogy mindenki intézkedjen a saját életében sepregessen otthon,slussz.Semmi köze hozzám és a gyerekeimhez!Ő alakította így,egye amit főzött.Ha nem tetszik az ő baja.

A férjem látogatja őket,én egy évben 2-3x.Ennyi bőven elég.Igazságtalan a gyerekeivel,csak a másik gyerekét unokáját imádja.Hát tegye,de nehogy azt higgye,hogy mi ebben részt veszünk.

Nehezen értette meg,de kénytelen volt.Meg a férjem is,hogy nem tűröm,hogy bele dumáljanak a dolgainkba.

Én is lépek mert mindjárt hazajön az én párom is, és nem szereti ha az anyját kibeszélem...

Később benézek :)

Na most megyek majd leszek csak megjött a férjem és várom mikor törik ki megint a botrány.

Majd beszámolok

Fogalmam sincs de inkább bele sem akarok gondolni.

Gondolom az a baja hogy engem nem neveltek ilyen szabad szelleműnek.

Szerintetek mi is ilyenek leszünk????

Elviselhetetlen anyosok???

Én azért kiosztotam volna a páromat ha azt akarná olyan legyek mint az anyja.

Lehet hogy gyorsan el is válnék.