Akiket gerincsérvvel műtöttek vagy még nem műtöttek, de tanácsokat tudnak adni! (beszélgetős fórum)

Bokodi: Bizony, nagyon profi és alapos volt, amikor megvizsgált. Sajnos van tapasytalatom. :)

Senser: Bene Máté nevével sokszor találkoztam. Persye, hogy van neki is igazsága, de a 400-ból 1 embert nagyon erős túlzásnak érzem. Max akkor, ha az első tünetek megjelenéasekor legkésőbb elkezdenénk foglalkozni vele.

Sziasztok,

olvasgattalak Titeket, de Bene Máté Zoltán nevét nem láttam: Ő azt mondta, hogy 400-ból 1 embert kellene csak műteni, a többi esetben gyógyítható a sérv.

A Vizsgámra nagyon büszke vagyok, köszönöm szépen!

Pesten Dr. Varga Péter Pál műtött, Dr. Bánk András a kezelőorvosom. Ő amúgy tök jó fej, csak szinte lehetetlen már bekerülni hozzá :(

A pécsi doki Dr. Tunyogi-Csapó Balázs. Pécsett azegyik legnagyobb szaktekintély, bár fiatal.

A csavarjaim egy részét ki kell szedni, amik szétmentek, kitisztítani, máshonnan stabilizálni, és még egy porckorongot bevonni, ami időközben már megadta magát.

A veszély a tisztításban és a máshonnan stabilizálásban van, mivel trogyák a csontok a furkászástól.

Tőlem nem nagyon van mit csinálni. Nekem csak összeszorított foggal megy a létezés. :)

SZiasztok!

Huhh, olvasgatok itt mindenfélét, kb. 25 év gerincfájdalom, 3 ortho műtét után leírom akkor (már amit nem felejtettem el), hogy nálam ez hogy volt.

15 évesen, egy világbajnokság alkalmával egyszer csak nem tudtam többé megmozdulni. A társaim "húztak le" a színpadról. Akkor, a szoc végefelé még nem volt olyan biztosításunk, hogy Franciaországban kezelhessenek, de az ottani doki azt mondta a kinti felvételek alapján, hogy van itt gond, marékszám, menjek el szakorvoshoz otthon. Hazahoztak a jó kis Ikarus busszal (26 óra volt ez akkor), aztán feküdtem kínok közt 3 hetet deszkán, mire bejutottam egy akkori specialistához.

Ott megállapították, hogy általános kötőszöveti gyengeségem van, valamint, hogy az S1 csigolyám újszülöttkorban eltört, rosszul gyógyult, nyom mindent (szegény anyámék meg azt hitték, hogy ilyen hasfájós lányuk lett). Akkor az ortopédorvos "jóslata" alapján ma már tolószékben lennék. Akkor evvel nem tudtak még mit kezdeni, kaptam fűzőt, rettenetes volt.

Aztán, ahogy végre kicsit megjelentek a nyugati gyógyszerek, a betegségemet karban lehetett tartani, így folyamatosan kezelve a gerinc összecsúszását lassítani tudják... most 4 cm-rel vagyok alacsonyabb, mint 18 évesen. Persze a súlyomra folyamatosan vigyáznom kell. Azt javasolták, hogy ne szüljek, de 2004-ben meguntam az állandó "kárálást", és bevállaltunk egy gyereket. Akkor már tudtam, hogy van orvos, aki utána bevállalja a stabilizációs műtétet ilyen háttérrel.

Az első műtétre a lányom születése után egy évvel került sor, addigra már elviselhetetlen fájdalmakkal, mozgáskorlátozottsággal és bénulásokkal. Sikerült a műtét, mindenki türelemre intett. Ment is egy darabig. :)

Olyan 6 héttel a műtét után visszaerősödtek az érzéketelnségi tünetek, de mondták, hogy ez normális, ödéma, meg hegesedés... nem éreztem jól magam, megint fájt, zsibbadt... így eshetett meg, hogy 3 hónapos műtéttel egyszercsak leestem a lépcsőn... és minden szétesett bent, amit összeraktak. Újraműteni akkor nem lehetett, még túl friss volt a történet.

Fél év iszonyú kín volt. AZ itt elhangott panaszok összessége társult a pánifélelemmel. Csak a lányomért bírtam ki...

A második műtét pokol volt. Szétszereltek, meg össze, ezer csavar, implantátum, 4 óra. Magamhoz tértem, és nem éreztem magam.... kegyetlen volt... újra tanultam mindent, 2 nap volt, mire elkezdtek dolgozni legalább az érzőidegek. 14 napot voltam bent, mert begyulladt az egész, infúziók, gyógyszerek, gyógyornászok. Hazaengedtek, mert már nem tudtak velem mit kezdeni, napi orvosi ellenőrzéssel, de kegyetlen nehéz volt. 2 éves volt a lányom, és csak előttte nem sírtam. Görcsölt, gájt, húzódott, égett az egész lábam, még egyszer visszagyulladt, megint nem éreztem, újra vissza a kórházba, újra infúzió, gyöki injekciózaás. Ez ment fél éven keresztül. Én nem tudom már, miket kaptam, de rengeteg szteroidot, az tuti.

Szép lassan talpra álltam, de amíg otthon voltam, nem tudtam a depiből kikeveredni, így egyszercsak úgy döntöttem, visszamegyek dolgozni. Nagy kihívás volt :)

Az önbizalmam az adta vissza, hogy egy órán keresztül már tudtam dolgozni (ülőmunka, koszümös-körömcipős), hogy ne lássak csillagokat és ne görcsöljön-zsibbadjon.

Az élhető élet közel másfél évembe telt. És fennmaradt egy ideig.

A második műtét után 5 évvel becsúszott még egy baba. És én nem akartam elvetetni. Jól telt, nem is szedtem fel sokat, minden rendben volt.

A mostani panaszok 2 éve kezdtek feltűnni, hogy megint erősödnek a fájdalmak, már be kellett szednem megint gyógyszert. Visszamentem a dokimhoz, aki szerint megint csak begyulladt. Tavaly nyáron egy hét kórház, infúzió, gyöki blokád, MR, CT, gyógytorna... nem lett jobb. Illetve egy kicsit javult, de nem számottevően. És itthon ment tovább minden a régiben. Ez megy másfél éve. Folyamatosan romlik, már megint nem tudok ülni, húz, zsibbad, csapódik, összecsuklik a lábam. Viszont mivel Mo egyik legnagyobb zsaktekintélye műtött, senki nem mer mondani semmit, hozzá irányítottak végül vissza.

A CT és az MR szerint is két csavarom benyúlik, törött, szilánkos, nyomja a gyököt.

A munkahelyem tuti elvesztem, ha megműtenek, ezért szerettem volna gyorsan sulit befejezni, így nagyobb esélyem van, hogy bármi történik, akár távmunkában, vagy spec. munkakörülményekkel dolgozhassam.

Van két gyerekem, akik miatt muszáj tartani magam, de ez sajnos egyre nehezebb.

29-én megyek vissza a műtőorvosomhoz. Ha szerencsém van, akkor nem azt mondja, hogy minden rendben van, hogy a renoméja megmaradjon. Ha zta mondja, Pécsen megcsinálnák a műtétet, de annyira húzom... az ember igyekszik megbízni ezekben az orvosokban, nekem nem jó érzés, ha váltanom kell, mert csalódok.

Nah, ez most nem lett rövid. :)

Itt :)

Megvan az összes vizsgám, végeztem a suliban :)

Mindjárt visszaolvasok és reagálok!

Sszia Bokodi!

Nekem műtét után ugyanott fájt mint előtte( laábba sugárzó fájdalom ) csak sokkal erősebben. Hat hétig a napi 24-ből 23-at feküdtem. Utána a neurológus által felírt gyógyszerektől elkezdtem javulgatni, ami Hévízen tovább folytatódott. Mióta onnan hazajöttem változó, nem mondanám hogy javul, de talán nem is romlik. A műtét előtt se volt bénulás, zsibbadásés azóta sem.

Szia Filcike!

Teljesen változóan vagyok. Folyamatosan fáj a lábam, az a kérdés hogy kicsit vagy nagyon. A mindennapi dolgaimat meg tudom cssinálni, de dolgozni nem tudok (ülőmunka). Mindez persze gyógyszerekkel😞. Csinálom a gyógyternát, járok masszázsra és bízom a csodában.

Szia!

Dokit megúsztam,most kicsit jobb :)

Te hogy vagy?

Műtét utáni fájdalmak....lényegében én 11 éve kínlódok....azt kell mondjam,jobb,hogy megműtöttek,de az időjárásra sajnos érzékeny maradtam....eleinte csak a csapadékot éreztem meg,az utóbbi 2-3 évben már mindent....szóval nem tudom másnál ez hogy van,szerintem egyénfüggő....

Teljesen változó. Én úgy tudom három hónaptól egy évig bármikor.mindenkinél képződik heg, csak az a kérdés eléri-e az ideget. Egyesek szerint egyéntől függ, hogy hajlamos-e rá, de olvastam olyat is (lehet hogy pont ezen fórumon) hogy valakinek az orvosa szerint ha hegesedés van, akkor az az orvos hibája.

Ebben a gerinc témakörben nincsenek egyértelmű válaszok, ne is várd. Ki (gondolok itt a "hozzáértőkre") ezt mondja, ki azt. Ha mázlid van akkor pont megtalálod azt az embert aki a neked megfelelőt tanácsolja.

Szerintem még nincs miért aggódnod. Nagyon közel van még a műtéted időpontja. Nekem azt mondja a gyógytornászom, hogy ha a műtét előtt sokáig volt nyomorgatva az a szegény öreg, akkor bizony sok idő kell hogy meggyógyuljon. Sok minden befolyásolhatja a pillanatnyi állapotot, pl időjárás-sose hittem, stressz-bizonyos kémiai anyagok szabadulnak fel amik basztatják a sérült ideget, nőknél pl menstruácio-folyadékvisszatartás miatt, stb

Szia!

Én halasztom :D bár most is fekszek....párom azt mondta ha reggelig nem javulok dokihoz visz....hát én nem mennék....de majd irok.,....

Vigyázzatok magatokra!puszi :)