A túl csinos nőktől tényleg tartanak a pasik? (beszélgetős fórum)
Hétköznapi emberek között is lehet ilyen.
De ha valaki savanyú uborka, az egyéb remek adottságai ellenére unszimpatikus. Hányan estek már gödörbe, mert csak a külsőre hajtottak.
Nagyon nem. A feltételezésed ráadásul durván sértő is, mert azt sugallja, hogy a nők mindegyike megvásárolható, csak az áruk a változó. Egyszer egy blogban valaki belinkelt egy fórumot a Gyakorikérdésekről, amelynek a nyitó felvetése egy jól menő vállalkozó panasza volt arról, hogy rengeteg pénze van, mégsem akad nője.
"Eladó az egész világ."
Aki "neten keresés" nélkül megmondja, hogy ez miből idézet, az okos.
Ismétlem.
1 millió dollárral a zsebben tök mindegy hogy nézel ki.
Nem jól gondolom?
Tökéletes másik, és az enyémnél sokkalta ismertebb példa. Így van. Gratulálok. :-)
Valószínűleg Danny deVitonak sem :)
Csak példának (esetedben az általad fölállított sztereotípiára való ellenpéldának) hoztam föl, és azért őt, mert viszonylag jól ismerem. Egyébként egyértelmű, hogy még W. S. sem tudta nyilván elsőre fölhívni a figyelmet a csodálatos intellektuális képességeire és érzékenységére, mert az első benyomás mindig a külső alapján alakul ki. Mi tehette tehát azonnal vonzóvá a "nők" szemében? És itt jön egy olyan faktor, ami neked eszedbe sem jutott, és amire ő, mivel volt / van önreflexiós képessége, nyilván azonnal rájött. Megmondom, még ha az átlag férfi ettől hülyét is kap. A CUKISÁG. Megtalálta magában mindazt, amitől egy nő szemében ő cukinak számít. Akkor kezdtem ezt sejteni, amikor az említett filmben arról mesélt, hogy színházban játszotta "A Mester és Margarita" c. darabban a fekete macskát. (Gondolom, nem kevés önkritika és önkifigurázó képesség is benne van mindebben részéről.) Na, erre varrjál gombot. Szerintem az általad ismert kicsi, szemüveges okostojásoknak ehhez sem elég fantáziája, sem elég bátorsága nincsen.
Nagyon érzékeny húrt pendítettél meg.
De ez a fórum a túl csinos nőkről szól.:)
(Egyébként a kérdésedre nem tudok válaszolni.)
De ha már itt tartunk, talán ideje lenne megvizsgálni a másik oldalt. Gondolom, rengeteg intelligens, érzékeny, külsőre viszont nem a legjobban eleresztett nő akad, na, velük mi lesz? Most nem túlsúlyról beszélek, hanem arról, aki a kicsi, kopasz, jelentéktelen külsejű férfi "női ellenpárja". Őket ki sajnálja meg, velük ki létesít kapcsolatot? Az ő genomjuk is el fog veszni? És azért vajon nem kár?
Meg még gazdag is - most már. Egy király!
Egyébként ki a fa.kot érdekel ez a mókus????
Akármilyen is.:DDDDD
Én sosem szerettem a nagypofájú férfiakat, ha már itt tartunk. Persze nyilván a saját nevemben beszélhetek csak. Meg az IFBB versenyző izomzatot sem a magamfajtának találták ki. Viszont a puhányságot meg a túlsúlyt is utálom.
Na, pl. Wallace Shawn, ha már őt emlegettem, amellett, hogy kicsi, kopasz, amellett hízásra hajlamos alkat is, viszont SOSEM ENGEDTE EL MAGÁT, és most, idős korában szinte jobb formában van, mint a 30-as éveiben... tehát ez viszont alapvető, hogy igényes magára. Egy deka felesleg nincs rajta.
Akkor pedig minden bizonnyal okos beszélgető, kellemes az ágyban, stb.
Erről beszéltem.
Ha megismered a "kis, kopasz, szemüvegest", akkor lehet, hogy megszereted, bár első pillantásra, a "nagyizmú, dúshajú, nagypofájú" tetszett.
Hát, ezzel most nagyon melléfogtál. Nézd csak végig a "Vacsorám Andréval" c., Louis Malle által rendezett "dokumentum-játékfilmet", ami róla és barátjáról André Gregory színházi rendezőről szól. Az egész film azzal kezdődik, hogy ő gyerekkorában valóban gazdag volt (olyan családba született), de most (akkor) felnőtt korában filléres gondokkal küszködik, tiszta ideg, és mégis volt akkor is barátnője, Debbie, aki kettőjüket tartotta el, akkor éppen pincérnőként...
Hát erre azt tudom mondani, milyen érdekes, hogy az olyanoknak, pl. Wallace Shawn (aki csak azért lett sokat foglalkoztatott karakterszínész, mert eredeti szakmájából, a drámaírásból nem tudott megélni), sosem voltak nőproblémái. Pedig ő kicsi és kopasz... :-)
Csak az én férfi ismerőseimet veszem sorba.
Barátok, kollégák, család.
Van közöttük "ránézésre jó pasi" is, sőt, a dumájuk is jó, olyanok, akiktől szívesen veszik a nők a figyelmet, örömmel állanak velük szóba.
Ezeket a fiúkat ismerem agyilag és "partner kezelő" szempontból is... :(
És elgondolkodom... (ritkán, de szoktam)
Ezek viszik tovább a férfi genomot?
Igen. Sokkal gyakrabban ők, mint a "kis, kopasz, szeműveges".
Lehet, hogy nem értem, de számomra a legenyhébben szólva sem lenne ideális kapcsolat, amelyik így kezdődik. Ha már a témánál vagyunk, én is jobban szeretem, ha inkább meghallgatnak, nem bámulnak, mivel elsősorban ember vagyok, nem kiállítási tárgy. De ha a hímnemű másik fél ragaszkodik a bámulásomhoz, akkor ahhoz meg én ragaszkodom, hogy nekem is legyen rajta mit bámulnom, tehát ha neki fontos az én külsőm, akkor elvárom, hogy ezen a térem ő is nyújtson nekem kedvemre valót. Ha nála az is beletartozik az igénylistába (akár csak a saját maga számára titokban előírva is), hogy szép és vonzó legyek, rendben van, de akkor számomra meg lehessen az elvárás, hogy én az ő külsejét vonzónak és érzékinek érezzem a saját mércém szerint (ebbe beletartozik a mimika és a testbeszéd is). Ugyanazért ugyanazt. A nőre-férfira előzetesen leosztott szerepekben meg én személy szerint sosem hittem. Kicsi koromban sem. Ehhez túl spontán vagyok.
Nem értesz egy ilyen rövid üzenetet sem... :o?
Ennél egyszerűbben nem tudom elmagyarázni.
Hát, nekem ilyen kapcsolat mondjuk biztosan nem kéne. Kb. a "lakógyűlések rémei" jutnak róla eszembe (egyen voltam, de az is bőven elég volt), azok a férfiak, akik ha egyszer szót kapnak, kb. 2-3 óráig el sem eresztik, és nagyjából szerelmesek a saját hangjukba...
A nőt meg kell látni, a férfit meg kell hallgatni
Ez az ismerkedés alapszabálya.
Hát.. Ez hülyeség. Ha a külseje nem mozdít meg a nőben semmit.. Akkor halott ügy... Nekem legalábbis.. Mivel az intimitás nem az eszén meg a belső értékein múlik hanem azon hogy beindul-e tőle a fantázia.. :)
Férfiként mondom, hogy dehogynem.Az első benyomás mindenképpen vizuális, az meg kevéssé hihető, hogy akár férfi, akár nő egy rosszabb küllemű embert tenne vágya tárgyává egy nívósabbal szemben.
Abszolút. Most arra gondolok, hogy a mimika finomsága, ami tűpontos mutatója az értelmi ÉS érzelmi intelligenciának, mennyire meg tud változtatni (= szexivé tud tenni) egy különben átlagos arcot.
De a kevés általában a több :-)
Kevés a látó manapság.
Inkább sokkal több a nézelődő.
Én tudom.
Kevesen tudják ezt.
De olyanokkal élek, akik látnak.
Azt akkor látod meg, ha hagysz magatoknak elég időt meglátni.
Lehet az ész is szépség?
Nem akarok elbizonytalanodni.
Köszi. Én is ebben reménykedem. :)))
Szépségem nincs, de észért lehet, hogy kétszer álltam sorba.
További ajánlott fórumok: