A mi Ákosunk (beszélgetős fórum)

Szia!Őszinte részvétem rettenetes dolog ez!Nagyon sok erőt kívánok!

Nekem az egyik nagyon kedves ismerősömnek a kislányának agydaganata volt és 6 éves volt mikor szegény meghalt!Ez a kislány volt nekem a gyerekkor barátnőm!Az anyukája nekem azt mondta hogy a legjobb gyógyír egy másik baba!Ami rá egy évre már meg is fogant!Aki már második osztályos!Ő is nagyon félt hogy nem lesz neki majd megint egy ilyen rettenetes élménye!De ezt a félelmet azt mondta hogy le kell győzni és sokkal könnyebb!Én kívánom neked hogy legyen nagyon sok erőd és kitartásod!Ott van még egy pici lány akiről gondoskodni kell és aki rengeteg szeretettel van teli és alig várja hogy ezzel körbevegye a szüleit!

Részvétem és sok erőt kívánok!

:-(((((((( Sajnálom hogy így fogod fel nincs mire várni éveket !!!!!!!2010-03-18 17:33

Úristen. . .

Szerintem nagyon nehéz lesz ezt feldolgozni.

Aki meg már most azt mondja, hogy egy új terhesség/baba a megoldás, vagy az esze ment el, vagy szíve nincs. . . Idővel persze be lehet vállalni egy másik babát, de semmiképp sem 2-3 éven belül.

Nagyon sajnálom a veletek történteket ez egy tragédia velem 9 hónapja történt meg a szörnyűség 35 hetesen meghalt a kislányom ..egészséges volt a 32 cm es köldökzsinórja miatt halt meg:_((((Ezt nem látták láthatják senkinek hogy milyen hosszú)Voltunk 4 dn 31 hetesen és fokozott figyelemmel kisérték végig a terhességet a Debreceni klinikán mivel az első babánk is meghalt 18 hetesen!!! .

Nekem itt van a 4 éves kisfiam és a párom de mégiscsak egyedül kellet feldolgozzam.....mostmár úgy érzem sikerül hisz nem félek a következő terhességtől nagyon szeretnék babát úgy érzem ő lenne a gyógyír a lelkemnek.Hogy erre gondolok így terelem a figyelmem így is minden nap eszembe jutnak azok a napok !!De tovább kell lépni és előre nézni.Nem szabad feladni !!Itt a hoxás lányoktól sok erőt kaptam!!

Mi nem temettük el a doki javasolta hogy így könnyebb lesz .Biztosan igaza volt mert minden nap kinn lennék a temetőbe ezt tudom magamról és ez nem tenne jót sem a fiamnak sem a páromnak!

A szívemben örökké ott lesz a kislányom Réka Édua.

Megnéztem mikor megszületett gyönyörű volt 2430g és 43 cm.Nem félek a szüléstől megtanította a kicsi angyalkám hogy a szülés maga a csoda csak nekem ilyen szörnyű véget ért:-((((((

De bízom a boldog jövőben hogy minél hamarabb leszületik hozzánk egy drága kisbaba:-)

Kitartást és sok erőt kívánok a folytatáshoz és hogy minél előbb talpra tudj állni!!Ölellek Barbika

Bocsánat ha hosszú voltam de így próbáltam egy kis biztatást adni hogy leírtam a mi tragédiánkat.

Nem szeretnék kötekedni, de nekem valóban egy újabb terhesség segített. Végig rettegtem, hiszen első gyermekem születése előtt, csupán néhány órával halt meg. Nem ugyan azt éltem át, mint a cikk írója, hiszen ő megölelhette a babáját, de nekem sem volt kellemesebb.

Persze minden ember más, mindenki másként dolgozza fel a vele történteket. Neki annyiból "jobb", (ez hülyén hangzik), hogy van már egy gyermeke. Nekem az 1. babám halt meg.

Azóta született 3 gyermekem, és volt közben egy vetélésem.

Kitartást kívánok nekik! Feldolgozni egy ilyen tragédiát nem lehet. Nekem 15 év alatt sem sikerült.

Sziasztok. A felhasználó miért nem tagja már a portálnak?

A babám szívét mindig nézik, külön figyelik a kamrákat, hogy megfelelő méretűek-e, sőt, alaposan meg is hallgatja az orvos, hogy ritmusos-e. Kétségbeejtő, hogy ilyen dolgokat nem vesznek észre manapság... vagy nem is lehet észrevenni?

Amúgy Árvácska... egyik ismerősömnél kiderült a 31. héten, hogy baj van a pici szívével, voltaképen "csak" nagyon gyorsan vert, megnagyobbodott. Azonnal császármetszést végeztek, nem vártak egy percet sem. Lehet ennek a babának is több esélye lett volna, ha korábban észreveszik.

És ha észrevették volna? Akkor mi van? Vagy azonnal elveteti, vagy megvárja míg megszületik és akkor is meghal. :( Mind a kettő nagyon fájdalmas...

Sajnálom, hogy ez történt.

Részvétem az egész családnak!!!

+++++++++++++

Részvétem a családnak!!!

+++++++++++++++++++++

Úristen...

Szerintem nagyon nehéz lesz ezt feldolgozni.

Aki meg már most azt mondja, hogy egy új terhesség/baba a megoldás, vagy az esze ment el, vagy szíve nincs... Idővel persze be lehet vállalni egy másik babát, de semmiképp sem 2-3 éven belül. Az elengedéshez, elfogadáshoz is idő kell - mert feldolgozni igazából nem lehet...

És szerintem épp ezt jelzi az is, hogy a cikk írója már nincs itt velünk... Nem bírta a terhestársak és egyéb itt megismert kedves emberek "Hogy vagy?" és egyéb érdeklődését. Azt hiszem, épp a tagadás/elfojtás szakaszában lehet. Én maximálisan együtt érzek vele, még így, ismeretlenül is, bár valszeg ezzel már tele van a padlás...

Kitartást és erőt kívánok neki, hogy túlélje ezt, mert a fájdalom sosem fog teljesen elmúlni, max. tompább lesz...

Nagyon sajnálom és sok erőt kívánok nektek.

Azt nem értem,hogy az orvos ultrahangon hogy nem vesz észre ilyen rendellenességet.Vagy ezek szerint nem lehet az ilyet kiszürni.Nagyon sajnálom ami történt veletek.

Jézusom, ez szörnyű...

Nagyon sajnálom a cikkírót és a férjét.