A mi Ákosunk (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: A mi Ákosunk
Örülök hogy babát vársz gratulálok de te ezt máshogy érzed át hiszen neked hála nem kellett átélni ezeket a szörnyűségeket...........
Ha megszületik a kisbabám mert nov óta lehet próbálkoznunk tehát bármikor bekövetkezhet remélem minél hamarabb nem értem ezt a mondatod hogy szomorúnak látná az arcom pl miért lennék szomorú hiszen ő lesz nekem :-))Valamint nem rettegek a terhességtől hiszem és tudom minden rendben lesz:-)Nagyon boldogok leszünk!!
Lehet, hogy csak én parázom túl ezt a dolgot...
De a gyerekekkel kapcsolatban mással is vagyok ám így, ami a lelki részt illeti.
Igazából mindenkinek magának kell ezt éreznie, de én tutira ölnék egy olyan mondatért egy ilyen eset után, hogy "szülj másikat"...
No, akkor megegyezni nem fogunk, azt már látom. :)
Teljesen más a véleményünk. Én igazából magamból indultam ki, valszeg Te meg magadból. :)
Bár adott esetben én nem bírnék a lelkiismeretemmel, ha szülnék egy másik babát és mindig azt látná az arcomon, hogy a halottra gondolok, még akkor sem, ha idővel nem így lenne. De ez is valszeg az én gondolkodásmódom következménye...
Kedves Niko!
Ha vetted volna a fáradságot és a nekemugrás előtt megnézted volna az adatlapomat, láthatnád, hogy most várom a másodikat.
Szerintem meg Te kevered össze az okot az okozattal...
Ha egy nő egy ilyen eset után bevállal egy új terhességet, annak az az OKA, hogy elfogadta lelkileg, hogy a másik babája elment. Nem pedig azért kell gyereket szülni, hogy az majd elmúlasztja a fájdalmat.
Nana00-nak pedig maximálisan igazat adok ezért a mondatáért: " Feldolgozni egy ilyen tragédiát nem lehet."
Ezért nem beszélek feldolgozásról, hanem csak elfogadásról!!!
De igenis valamennyire el kell fogadni ezt az egészet és meg kell tanulni ezzel együtt élni ahhoz, hogy be merjen valaki vállalni még egy babát, még annak tudatában is, hogy végig rettegni fog.
Köszönöm szépen........
Örülök hogy megszületett a kislányotok és bearanyozza a napjaitokat:-)Jó egészséget nektek:-)
Olvastam a naplódat nagyon szívbe markoló, őszinte részvétem!
Más részről örülök hogy ilyen erős vagy és igazad is van ne add fel egy kisbaba mindent felülmúl, én is így voltam vele, én is túl voltam egy tragédián, rá másfél évre terhes lettem Ramónával aki 2008.10.29-én meg is született, és hál istennek minden rendben van, és nagyon nagyon imádom, és nem utolsó sorban kárpótolja a történteket , elfeledni igaz sosem fogom, de rengeteg vidámságot , és örömöt hozott magával.Nagyon sokat segít hogy ő már itt van velünk!
Sok szerencsét!
Nekem az első babámat a 18 héten meg kellett szüljem mivel nem fejlődött ki az agya úgy ahogy kellett volna:-(( Nemsokra rá megfogant Zsoltika ő már 4 éves vele nagyon odafigyeltek genetikára jártunk Debrecenbe 3 szor.Azt mondták ilyen nem fordúlhat elő többet.Hát nem is fordúlt elő semmilyen betegség makkegészséges volt a kislányom:-(( Vele is voltunk 3 szor a klinikán meg a megyei kórházban ahova rendszeresen jártam sőt 4 d.n is voltam a 31. héten mégsem tudták meglátni sajnos ez nem tud kiderülni ha valakinek rövid a köldökzsinór!!
Úgyhogy újra a babát tervezzük és bízunk hogy minden ok lesz és szintén menni kell mindenhova nagyon oda fognak ránk figyelni!
DE bízom az orvosomban senkit sem hibáztatok hisz erről senki nem tehet...talán ez is segít a továbblépésben hogy nem járjuk a bíróságot!!
Szia!
Először is nagyon sajnálom ami veletek történt, én is hasonló helyzetben voltam mint te, csak én annyival voltam "szerencsésebb" helyzetben hogy nekem időben észre vették (5 hónapos terhes voltam), és meg kellett szüljem( a naplómban majd elolvashatod) A lényeg azóta született egy gyönyörűséges imádni való kislányom.A történtek miatt az orvosok is jobban odafigyeltek rám, küldtek genetikára,és magzat szív ultrahangra 3x, a genetikus nő azt mondta hogy olyan még nem volt hogy egy anyukánál 2x előforduljon ilyen, tehát szerintem nyugodtan vágjatok bele a következő babaprojektbe, azt nem mondom hogy el tudtam felejteni a történteket, de nagyon sokat számít hogy az élet újból megajándékozott egy csöpp kislánnyal.
Kívánok neked minden jót, és sok boldogságot!!!
Értetlenül olvasom a cikket, azt gondoltam, hogy tényleg a XXI. században már mindent látnak a 4d-n amit nátni kell.
Az élettől a legnagyobb csapás lehet, hogyha elveszti vki a gyermekét...
Őszinte részvétem!!!!!!