A kövér szó nem egyenlő az undorítóval (beszélgetős fórum)

Pont ez az! Mennyit javulhatott volna az önbecsülése, ha elmondhatja, hogy igen, megcsináltam, küzdöttem, lefogytam (akár csak 20, és nem 60 kilót), és nem azt kell mondania, hogy műtőasztalra feküdtem, kiadtam többszáz e ft-ot, és még szenvedek is, mint a kutya.

Én 44 kilót fogytam minden segédeszköz nélkül, kamaszéveim végig 10-30 kiló túlsúllyal teltek, a kutyának nem kellettem, és nem azért változtam meg fejben, mert vékony lettem, hanem azért mert megcsináltam!! Felnézek magamra, pláne amióta a cigit is letettem (és így sem hízok)! :)

Én abban nem teljesen értek egyet, h az a lényeg, ki is vagy "belül".

S. Norbinak volt egy mondása a Kiképzés című videoján, h "a kövér ember nem értéktelen ember, hanem egy értékes ember, de egy értékes ember miért éljen értéktelen testben?". Szerintem ezen van itt a hangsúly. Mert ok, h valaki a világ legtökéletesebb nőjének látja magát +20-50 kg-okkal is, de attól a szervezete nem ezt érzi. Ekkora súlyfelesleggel biztosan nem tud pl lihegés nélkül fellépcsőzni a 4. emeletre vagy nincs sok kedve sok km-eket gyalogolni, túrázni. Persze itt megkérdezheti valaki, h minek aggódjon ezért az illető, ha ezek nem is vonzzák őt. Ez jogos, de ezzel csak arra akartam utalni, h ekkora súlyfelesleggel közel sem fogja annyira aktivizálni magát, mint mondjuk egy sportosabb ember. Egyrészt lomhább lesz, ezt nem kell magyarázni. És mivel nem túl aktív, ez rámehet a szívre, jöhetnek az érrendszeri gondok...és még sorolhatnám. Erre szokták sokan azt mondani, h "hát de ott van X és Y és nekik sincs semmi bajuk Z kg-mal". Igen, lehetnek egyesek szerencsések, de a szervezetünk nem arra van kitalálva, h 20-30-40-50 kg-okat cipeljen még, h ilyen szinten elzsírosodjon, stb. Szóval gondolhatja valaki magáról, h tökéletes nő,imádhatják is, de azt sose felejtse el, h a súlyával akkor is kínozza a szervezetét. Nem arra kell törekedni, h most nádszál vékonyak legyünk, hanem arra, h ne zsírosodjunk el, h 40-50 évesen is még képesek legyünk részt venni egy kiadós erdei sétán. Ez utóbbi csak példa, de a lényeg szerintem érthető.

Jó a cikk, de ahogy beleolvastam akik ide írtak, valamilyen formában érintettek vagyunk a súlyunkat illetően!

Van akinek már sikerül, nem is egyszer, és sokan vannak akik elkezdik, próbálkoznak de nem megy!

Én is az utóbbi csoportba tartozom!

Tudom, hogy én vagyok a hibás, nem vagyok elég kitartó!

Azokat az írásokat szeretem akik őszintén leírják a küzdelmeiket, milyen nehézségekkel néztek szembe egy-egy fogyókúra alatt, és hogyan küzdötték le nap mint nap önmagukat!

Sok sikert mindenkinek a céljai eléréséhez!

Szia.

Nagyon jól megírtad ezt a témát. Igazad van,ittam szavaid. Sajnos sok dagi büdi és ami nagyon gáz elvan szállva magától,de elhiszem jól érzi magát,de azért fürödjön,ne legyen hónaljszőre és legyen csini. Az a baj,mindenkit egy kupacba vesznek,pedig én sem vagyok sovi,de nem hagyom el magam. Sőt egy dundi,kövér nőnek sokkal többet kell adni magára észre vegyék,mint egy soványnak:-((

Sziasztok, újra itt vagyok.

Nagyjából végig olvastam a hsz-et.

Igen, én is aláírom, hogy sok kövér ember borzalmasan néz ki... DE nem mindegyikünk, s azért is kérem ki akár a saját magam nevében...

Engem soha senki nem láthatott még kitaposott cipőben, fuldokolva 2 emelet után (bár 4 után gyerekkel a karomba plusz babakocsival már megesett:))

Én szedtem bogyót is régebben segített a fogyásban, de ma már nem ez az életcélom, s soha többet nem is lesz...Igen, volt mikor sírt a szám, mert egy dkg sem fogytam... elismerem, de ilyen ma már nincs... Már átértelmeztem pár dolgot itt fejben

S valaki nem hiszi el, hogy így is lehetek boldog , pedig az vagyok....

Nem fogom itt bizonygatni, ismernek páran, ők tudják, hogy az vagyok.

Az, hogy meg akikkel együtt indultam a fogyásba, ők lefogytak én meg nem, ahhoz gratulálok, jó nekik, mert nekik akkor ez volt fontos... csak azt nem tudom, ez hogy jött ide....

Köszi drágám:)

Látom nagyon megosztom a véleményeket, de ennek így kell lennie

A gyomorgyűrűs hölgynek nem gyűrű kellett volna 700 ezerért, hanem a fejében rendet tenni már 20 évesen, mert ott azóta is baj van. Egyébként ez a bizonyos baj köszönhető annak a sok lenéző, fitymáló megjegyzésnek is, amit esetleg kaphatunk, mert van aki nem tudja kezelni, és attól szenved. persze ugyanilyenek vannak a sovány társaink között is.

Lásd Szandika, - aki nézi a valóvilágot esetleg - , milyen kisebbrendűségi érzése van, és annyira akart szép lenni, hogy közben elcsúfitotta magát szegényem.

És van ugyanilyen soványban, és normál testalkatúban is.

A kövérekre mondják azt is sokan, hogy "büdösek" amit kikérek magamnak a többi kövér társam nevében is, mert volt hogy a buszon majdnem elhánytam magam lady 40 kiló derékig érő izzadtságfoltjától meg szagától, miközben nekem soha!!! egyetlen foltom sincs. Ésszel élni tudni kell 40-140 kilóig is.

Sziasztok!

Én álltam már mind a két oldalon úgymond.

Voltam 55 kg is,meg voltam 105 is,szülés után.

Aztán úgy döntöttem,hogy lefogyok,mert nem tetszettem magamnak,és sikerült.Egészen másfél évig nem érdekelt,hogy nézek ki,nyáron férfi pólókba mászkáltam,halász nadrággal.

Nem voltam csúnya,igénytelen,de nőies sem.Vágyakozva néztem a kirakatokat,a babákon a csini rucikat,és azt mondogattam,hogy ezt sosem fogom tudni már hordani,mert még ha lenne is az én xxxl-es méretembe,nem állna jól.Kövér anyja lesz ennek a gyereknek,de majd legalább megtudom védeni,stb,stb:D Ilyeneket mondogattam,hogy megnyugtassam magam,párom is mondta,hogy így vagy jó,de valahol éreztem,hogy azért mégsem,ha értitek.Egy nap aztán elkapott az ideg,és azt mondtam,na jó,kész,befejeztük,én lefogyok,ha törik ha szakad.Fél év alatt sikerült 95-ről 75-re,majd visszamentem dolgozni,ott megint lecsusszant 5 kg,és most 68 és 70 között ingázom.Soha többé nem akarok még 70 kiló fölött sem lenni,nem hogy 100-on túl.Boldogabb,kiegyensúlyozottabb életet élek,nem mellesleg sokkal könnyebben öltözködök.Volt,hogy az üzletekben eltöltöttem másfél-két órát,mire egy nadrágot találtam az én méretembe,ami jól is állt,felsőt szinte sose,most meg van,hogy 10 perc alatt megjárom,mert ránézek valamire,ami megtetszik,és van az én méretembe,fel se próbálom,mert tudom,hogy jó lesz.Biztos,hogy van olyan ember,aki túlsúlyosan is jól érzi magát,de aki nem,az ne féljen tenni érte,hiszen ha nincs más akadálya a fogyásnak,csak a lustaság, és a kényelem úgymond,akkor megéri ezeken felül kerekedni.Kitartást minden fogyni vágyónak!:)

Az egészség és a testsúly örökös téma.. én se műttetném meg magam viszont nem is hagytam el magam annyira.. 10 kiló plusznál már utáltam amit látok de nem fogyóztam életemben soha! tudatosan nem. ösztönösen azt ettem ami után lement soha egy diétát nem csinátam meg.. az egészséges életmódnak ösztönösnek kéne lennie..

(Ezt most nem neked szánom) de szerintem ez a sok tudatos!? agymosós baromság megy az agyára mindenkinek nem az hogy mi az ideális súly...

igénytelen embert szerintem bármilyen súlycsoportból találsz.

A cikkhez, én most túlsúlyos kategória vagyok, de voltam igazán kövér is, anno. én kövérnek is neveztem magam, és nem azért, mert alázni akartam volna magam, vagy a személyiségemet a kilóim számával határoztam meg, hanem mert tény volt.

Egyébként jó cikk...kevés ember mondhatja magáról, hogy plusz kilókkal is rendben van fejben és lélekben.

Hajrá mindenkinek.

:)

A fórum címe,a kövér nő nem egyenlő az undorítóval.Nos,lehet,hogy megköveztek érte,de van olyan kövér ember aki igenis undorító.Szuszog,izzad,

széttaposott cipőbe jár,és borzasztó ételeket pakol a kosarába kilószám.

Nem tudom, és igazából nem is mentem ebbe bele, mert annyira nem áll közel hozzám, és nem szívesen beszélt róla. Én csak azt látom, hogy az örökké vidám, jó kedvű csajból, csak egy szürke kis "roncs " maradt,és igazán sajnálom. Van még egy csomó gyomorgyűrűs ismerősömről sztorim, mert olyan irodát működtetek, ahol rengeteg ügyfél megfordul körülöttem, de azt gondolom ennek a cikknek nem ez a témája. Én sosem csináltatnék gyomorgyűrűt, az tuti.

Egyébként a mostoha nagymamám( itt nincs genetikai öröklődés,mert nem vérrokon) 130 kilós volt egy életen át. Mikor meghalt szegényem, külön érc koporsót kellett neki csináltatni, mert nem fért bele a normálba.Szült öt gyereket, aztán mindig maradt rajta egy kicsi.82 évesen még felkapálta,bevetette, gondozta a kertet. 83 évesen halt meg végelgyengülésben.