Csalódások (beszélgetős fórum)
... igen, a 18 év alatt elkövetett gyereknevelésemben.... tehát magamban. Megkérdőjeleztem az elmúlt egy évben nagyon sokszor, hogy mi a fenét csináltam 18 évig, hogy ez történhetett....
... és emellett már semmi csalódásra nem tudok visszaemlékezni, mind semmis és törpe, ha volt is...
Szerintem, nem szabad senkitől semmit elvárni, mert úgy is csalódsz benne. Persze, nehéz az olyan élet, ahol félsz bízni bárkiben. Meg nem is lehet ilyet csinálni.
Szóval így is úgy is csalódni fogunk, el kell fogadni, hogy minden ember más és más, és nem mindig úgy cselekszik, hogy nekünk jó legyen...
Túl kell lépni, túl kell lépni...de hogyan?
amikor csalódik az ember, akkor fáj, ha fáj, akkor nincs az az isten aki bemagyarázza nekem, h nem fáj, vagy hogy lesz ez jobb is...csak az idő segít mindenen...
Mást sajnos úgysem tehetünk,muszáj túltenni magunkat rajta.
Az érzékenyebbeknek ez nehezebben megy.
További ajánlott fórumok:
- Ti hogy tudtok túlleni egy szerelmi csalódáson?Kinek mi segit?
- A férjem egy társkereső oldalon regisztrált. De azért már nem ez lenne első csalódásom benne... Mit tegyek?
- Hogyan tegyem magam túl ezen a csalódáson? Lehet, jobb egyedül, álbarátok nélkül. Hogyan álljak ki jobban a magam dolgaiért?
- Időskori szerelemi csalódások
- Csak csalódások?(story leirva)
- Barátságok és csalódások