Öngyilkosságról (beszélgetős fórum)
Leléptek,,,,,
Na,, mindenjót!
Csak nem nem kuponotok vót......😄
Éltek-e még?
Sikerült-e?
Na ,megint utolért a végzet...azt bánom, hogy több mint 20 éve , nem sikerült a kisérletem....mindem pénzemen gyógyszert vettem . Felutaztam
Pestre , s nem volt annyi pénzem, hogy vegyek egy flakon vizet . Amit be birtam venni , arra volt elég, hogy meg gondoljam magam
.üldöz a gondolat . Hibáztam, be kell ismernem. Bele is gondolok. Fogytam 3 kg .- ot. Nem vagyok a toppon
..
Elég nagy bátorság és kilátástalanság érzése, kombinációja az öngyilkosság. Mióta az eszemet tudom, mindig félve gondoltam magára a halálra (talán inkább a tudatvesztés miatt, nem a fizikális jelenlét miatt).
Édesanyám 35 évesen lett öngyilkos, a lehető legbombabiztosabb módszert választotta (akasztás), szerencsére nem én találtam rá. Én akkor 16 éves voltam. 14. éve nincs már velem.
Sajnos az élete nem volt örömteli, akkor sem, amikor én lettem neki. Sok élettárs, albérletről albérletbe járkálás, fizikai bántalmazások sorozata után már nem bírta a terhet, sokat ivott, illetve ezek mellett volt pár öngyilkossági kísérlete. Eközben én,- mint akkori kisgyerek támogattam (már ahogy egy gyerek egyáltalán tudja).
A gyerekkoromat mondhatni a mai napig heverem, elég nagy hatással tud lenni az ember későbbi életére ezek a traumák, pláne ha feldolgozatlanok, elfogadhatatlanok... És emellett tehetetlenek vagyunk már.
Van egy olyan változata, amikor a kontrollálatlan feszültség miatt akar megszabadulni saját magától.
De olyan is van, amikor semmilyen feszültséget nem érez, csak mély apátiát.
Mindkettő nagyon veszélyes állapot.
Az én meglátásaim szerint, legtöbbször GYENGESÉGBŐL követik el a dolgot.
1. Nincs meg a LELKI ERŐ, hogy elfogadja a kellemetlen szituációkat.
2. Nincs meg a LELKI ERŐ, hogy megtegye a szükséges lépéseket egy jobb irányba.
(Ahogy gyűlik a feszültség, úgy roppan össze a súlya alatt. Hosszútávon pedig semmilyen gyógyszer nem fog segíteni, mert pont azokat a konfliktusokat nyomja el, amit meg kellene oldania!)
kérdésedre a válasz: élet .
mert ha már minden mindegy, akár élhetek is..