Írj 4 soros verset bármiről, kezdd az előző vers utolsó szavával... (fórumjáték)

tenger pénze van bogárnak,eldugva egy vázába,

nem is hív ő barátokat, nincs vendég a házába,

reggel fel kel, neglizsében, számolgatja vagyonát,

úgy számolja, egyesével, mint paraszt a gabonát,

Megkapom, ha szeretném,

eltenném, ha tehetném,

nem vágyom rá, nem kell,

nyelje el a tenger.

Virágszál van a vázámban, rózsaszál,

Ez nekem a hétvégéken mindig jár.

Miért éppen a hét végén, nem tudom,

De az biztos, hogy ezt mindig megkapom.

borocska van a pincémben, étkezőben kakajó,

hansi bácsi így dorbézol, az élete csudijó,

egy baj van csak az élettel, hogy oly gyorsan tova száll,

gyere babám bújjál hozzám,szeretlek te virágszál,

Vacsorázik biztos este,

elé teszi kis menyecske,

mellé is ül, simogatja,

jól is esik a borocska.

Vaj kell a körözöttbe,

hagymával megspékelve,

juhtúró sem hiányzik,

apukám vacsorázik...

Szebenbe megy, ez egy megye,

Vajon Nagyszebenbe megy-e?

Nem derült ki, de nem is baj,

De legyen a kenyerén vaj!

kész a sminkem, de szép lettem, bogár néz a tükörbe,

almás rétes oda égett, bent hagyta a sütőbe,

jaj, mit eszem a hétvégén, nincs már pénz a zsebembe,

sopánkodik bogár anyó,elutazik Szebenbe,

Nedvesen maradt a hajam,

fázik fejem kicsikét,

máskor jobban megszárítom,

mert korpás lesz, aztán kész.

mogyorómat törülgeti

fürdés után kedvesem,

a türcsivel száríthatja,

ne húzz gatyát, nedvesen...

Szó mi szó,

a dió

jobb is

mint a mogyoró.

rímfaragás nehéz dió,

nem volt benne egy bántó szó,

Fokhagyma a tréfát érti,

De ez sok volt, kedves Hansi!

hajáról a sár is csepeg,ezt mutatják Bajáról,

sárcsimbókos a fokhagyma, koszlé folyt a hajáról,

mocskos rajta a ruha is, ne beszéljünk kajáról,

mentő viszi a kórházba,ne kérdezz a bajáról,

"korszakát"-tal kell kezdeni a verset,

Ez most nekem egy kicsikét nehéz lett.

Írok inkább tavaszról és virágról,

Kedvesemnek szélborzolta hajáról.

"szabad világ, szabad élet," nem kell neki kapcsolat,

hová lett a múlt gyönyöre,elrontottad "kapcsomat",

ez a kapocs, cizellálhat sok szerelmes éjszakát,

A temető köti össze sok öregnek korszakát,

Viheted őt magaddal,

Mert számomra már meghalt.

Nekem nem kell kapcsolat

Hagy legyek végre szabad.

Adott neki kenyeret,

amit rögtön megehet,

retket is kért,leszegett

pár karikát,viheted!

Giz-gazt kapál Kati néni,

És a férjét is megkéri,

Segítsen irtani a gyomot,

Ezért neki rétest adott.

fokhagyma van a pörköltben és nem a rétesben,

Hansi elment kirándulni, sétált a Vértesben,

róka gombát ment ő szedni, nem ismeri ő azt,

nem talált ott az erdőben, csak egy csomó giz-gazt,

Megdobban és dübörög,

A Hansinak könyörög,

Vegye fel a pizsamát,

Ne izgassa fokhagymát.

hordok én egy új pizsamát, nincs alatta semmi,

a gumija nagyon szorít, kár volt ezt meg venni,

aludni csak meztelenül lehet a legjobban,

a fokhagyma szíve ettől biztosan megdobban...))

Köhögök, de csak kicsit,

Nem fertőzök meg így senkit.

Ha tüsszentek, elfordulok,

Különben is maszkot hordok.

kellett nekem piros kalap,

úgy néztem ki mint egy falap,

minden gyerek rajtam röhög,

"tökre piros",nem köhögök,

Kalapomat rég el tettem,

már csak emlék az én nekem,

fiatalság bohém élet,

a kalap csak akkor kellett.

Az utolsó szó "lettél" volt,

Hansi erre nem gondolt,

Elferdíti, megmásítja a szavakat,

Nem emelem elötte kalapomat.

(Juszt se kezdtem a lepkékkel!)

lettem volna más is,

nem csak kedves emlék,

féknyomos az alsóm,

rajta vidám lepkék,

Emberek az utcán, emberek a téren,

Köztük voltál te is, nem is olyan régen.

Elköltöztél, tőlem messze mentél,

Álmaimban látott, kedves emlék lettél.

Takonypóócok feszelegnek,

kioktatnak,verekednek,

leszólják az életedet,

hová jutottunk,emberek?

templománál voltak póócok,

ott bújtak el a vad Móócok,

lábuk alatt bogár góócok,

gyerekeik takonypóócok,