Idézetek Müller Pétertől :) (beszélgetős fórum)
"A Bölcs Bohóc, az Önvaló nem fél, csak a kígyó-én, amelyet magából újra és újra kiálmodik, aki halandó, s ezért reménytelen önvédelemre kényszerül. A félelem az én-teremtés velejárója. S jele annak, hogy az ember elvesztette Istenét. Ez a félelem a jól működő, harmonikus személyiségben leszigetelt. Annyira, hogy talán észre sem veszi! Főleg akkor, ha jó a lapjárása: ha egészséges, ha létbiztonságban van, s jól működnek a dolgai. De elég a legkisebb zűrzavar: a szigetelés átüt, s az ember félni kezd. Ilyenkor nincs ostobább kérdés, mint az, hogy "Mitől félsz?" Az ilyen kérdés mögött rendszerint az a naiv feltételezés lappang, hogy normális körülmények között az élettől nem kell félni: az illetőnek nyilván valami szokatlan gondja van, szálka ment a lelkébe, s ez váltotta ki belőle ezt a természetellenes érzést. És ő hiába mondja el, hogy félti az állását, az egészségét, a gyerekét, a biztonságát, a jövőjét, a szerelmét - valójában attól fél, hogy ettől a kis "szálkától" fölsajgott benne a megcáfolhatatlan igazság: hogy homokvár az egész, s előbb-utóbb mindent elveszít. Erre semmit sem lehet mondani - mert sajnos igaz. A félelem ősi, metafizikai érzés, s akiben elszabadul, az nem "valamitől" fél, hanem az Egésztől."
/Müller Péter/
Sok mindent meglehet venni.
Örömöt,kéjt,vidámságot,mámort,
Még a hálát is,néha.
De a szeretetet nem .Semmivel.
Arra meg kell érni.
"A szív nyelve intelligens, de roppant egyszerű. Nem kell sokat magyarázni. A szív előbb ismeri föl a hazugságot, mint az eszed. "Ebben az emberben nem szabad hinni!" - ezt akkor is kimondja a szíved, ha az az ember egy próféta, egy guru, egy főpap, vagy egy vezér, akiben mindenki hisz. Manapság a szív hangját elnyomják bennünk. Már gyermekkorunkban. És később már vagy nem halljuk, vagy nem merjük a hangját meghallani. Hazugságban kényelmesebb élni, hozzá is szoktunk, a szív hangjára hallgatni nem veszélytelen. Szembe megy a közfelfogással."
/Müller Péter/
"Ahogy emelkedik a rezgés szint, úgy növekszik a stressz, feszültség az emberek között. Vannak emberek, akik nem akarják a változásokat és nem képesek ezeket az új rezgéseket befogadni. Ők maradnak a saját rezgés szintjükön, viszont azok, akik emelkednek, már nem tudják elviselni a durva energiákat. Ilyenkor a két tábor energiája egymásnak feszül. Sokszor tapasztalhatjuk, hogy régi barátok, ismerősök maradnak el mellőlünk és új ismeretségek születnek. A hazugságok, önáltatások ideje lejárt. Mindenkinek szembe kell néznie saját félelmeivel, megoldatlan ügyeivel. Mindenki saját magáért felelős, persze útmutatást kérhetünk, de az úton egyedül kell végig mennünk. Nem szabad elfelejtenünk, sose vagyunk egyedül!"
/Müller Péter/
Egyikkkedvencem.
"Villámgyorsan elfelejtem a bajaimat. Valahogy nem figyelek oda.
Azt hiszem, aki távoli célokért él, mind így van ezzel. Annyira vonzza a jövőbeli cél - elfelejti, hogy sánta. Időnként belenyilall a jelen fájdalma, eszébe jut, hogy "Juj! Most nem jó! Sőt, rossz! Fáj!" ...de aztán mégis fut tovább. És hamar elfelejti a baját.
A jövőnek élek. Még akkor is, ha látom, hogy csak egy hosszú, vaksötét alagúton jutok el hozzá. Valahonnan valahová tart az életem. Úgy is mondhatnám: szüntelen "fejlődésben" vagyok.
Nyugodtan leülni és boldognak lenni csak akkor tudok, ha egy biztató jövő áll előttem. Nem tudom, mi az, de legalább sejtem.
Van, aki földbirtokos. Te légy jövőbirtokos. Arcod fordítsd a Nap felé. Koromsötét éjszaka is."
(Müller Péter)
Amin túllépünk, annak meg kell
halni bennünk. Csak utána lehet
"föltámadni" - új életet kezdeni.
Mindent megtehet a másik, ha nem szereted, hiába, és ha ő nem szeret, akkor is hiába. Ha nem a szív szemével látjátok egymást - minden hiába. Fölösleges minden lélektani trükk, szolgálati szabályzat, nevelés, kérés, könyörgés, parancs, alkalmazkodás, szexuális tanácsadás, műveltség, jóakarat, igyekezet. A lényeget semmi sem tudja pótolni. A lényeg pedig mindent pótol.
Ha szeretsz az élet dolgain gondolkodni, még azt is figyeld meg, hogy mindig a lényeg van meg először, s csak utána a részletek. Hiába stimmelnek a részletek: abból a lényeg sohasem áll össze! Szeress! Szeressen! A többit majd megoldjátok. Vagy elviselitek.
"A KIRÁLY szolgálatában nehézség nehézséget követ. Semmiképp nem a te személyes hibád. A helyzet nehéz, de nem a te karmád. A nehézség egy magasabb ügy, esetleg mások szolgálatából adódik."
/Müller Péter/
"Találd meg az örvényben a mozdulatlan tengelyt! Találd meg a félelem, a kétségbeesés és a reménytelenség zűrzavarában lelked szilárd és nyugodt középpontját! A harcos ilyenkor megáll. Nem csapkod tovább. Minden nekirohanás csak megsebzi újra. Megáll, s igyekszik visszatalálni önmagához. Visszanyeri nyugalmát."
/Müller Péter/
"Életünk tele van akadályokkal. Megkerülhetetlen nehézségekkel - alig van élet manapság, ahol ne lenne karma-torlódás. Baj bajok hátán. A legnagyobb baj, hogy a sötét kor nem nyújt megoldást!"
/Müller Péter/
"Minden nehézség addig tart a présben, amíg kisajtolja belőled az édes mustot."
/Müller Péter/
"Ne akard mindenáron legyőzni a nehézséget! Kerüld az elkeseredett küzdelmet! Ne feszítsd tovább a csomót! Lehet, hogy az idő megoldja a gondot. Vagy te, de nem most, mert nem időszerű. Várj! Vonulj vissza! Így találod meg a Közepet."
/Müller Péter/