2008 a reneszánsz éve

Mátyás koronázásának 550. évfordulója alkalmából, valamint azért, mert ismét olyan korban élünk, ami alapjaiban változtatja meg világunkat.

Ezért gondoltam, írok néhány gondolatot a reneszánszról.

A reneszánsz szó megújulást, újjászületést jelent. Politikailag, társadalmilag és a kultúra terén következik be a megújulás Európában..

A korszak kezdete Észak-Itáliához kötődik, ezért is szoktuk Firenzét a reneszánsz bölcsőjeként emlegetni.

A korai reneszánsz legnagyobb alakjai Dante és Petrarca. Az utóbbi kezdte hirdetni a humanizmus eszméit.

Kiemelkedő szobrászok, festők , építészek és tudósok nevét kell megemlíteni.

A zseniális Leonardo da Vici, Michelangelo, Sandro Botticelli művei szemet-lelket gyönyörködtető művészi élményben részesítenek bennünket.

Hatalmas lendületet adott a fejlődésnek Kopernikusz és Gutenberg munkássága.

Hazánkba az első humanista gondolkodó Vitéz János volt.

Az a Vitéz János, aki később igazságos királyunk- Mátyás - nevelője is volt.

Első humanista költőnk Janus Pannonius, aki még latinul írta költeményeit. Őt követte a már magyar nyelven író Balassi Bálint.

Magyarországon a reneszánsz Mátyás idején élte fénykorát.

Ez nagy részben köszönhető Aragóniai Beatrixnak, Mátyás második feleségének. Ő hozatott a királyi udvarba itáliai festőket, szobrászokat, építészeket és honosított meg kulturált szokásokat.

Mátyás jó neveltetésének köszönhetően tudott és szeretett olvasni, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a több ezer darabot számláló könyvtára a Bibliotheca Corvina. Mint király és hadvezér jól irányította az országot, volt kitől tanulnia, hiszen édesapja az a Hunyadi János, akit törökverőként emleget az egész világ.

A királyi palotákban – Buda, Visegrád – mozgalmas élet folyt.

Rendszeresek voltak a lovagi játékok, külföldi vendégek, követek tiszteletére rendezett lakomák.

Gyakran oldotta a várak lakóinak unalmát egy-egy vándor dalnok, mint pl. Tinódi Lantos Sebestyén, Bakfark Bálint.

Az idei évben sok rendezvény keretében emlékezünk meg erről a korszakról.

Kiállításokat, különféle előadásokat tekinthetünk és hallgathatunk meg.

De ha csak Budapestre utazunk a Várnegyedbe, és megcsodáljuk a Budavári Palotát, a Mátyás-kutat, az Oroszlános udvart vagy kirándulunk egyet Visegrádra a Fellegvárba, esetleg ellátogatunk Esztergomba a Bazilikába, ahol a Bakócz-kápolnát csodálhatjuk meg, akkor is méltóképpen emlékeztünk meg e csodálatos korszakról.