2 gyerek nevelése egyedül - lehetséges? (beszélgetős fórum)

Nézd, az látszik, hogy téged a saját veszteséged befolyásol, DE te milyen kapcsolatba szülted volna a második gyereket? Harmónikusba, vagy olyanba, amilyen az FIé?

Mellesleg, a gyerek nem játéknak van anyunak, hogy ezzel érezze teljesnek magát. Nem magának kell szülni. Aki külső dolgoktól, mint pénz, férfi vagy gyerek várja a boldogságot, azzal alapjáraton is baj van. Nem biztos, hogy a gyerek boldog lesz abban a csonka családban, amit az FI nyújtani tud neki. Ha nem tudja a kapcsolatát normalizálni a párjával, akkor inkább a már meglévő kicsire kellene koncentrálni és az ő sorsát egyengetni, mert neki sem lesz egyszerú ilyen körülmények között.

Nem megoldás.

De ha vége a kapcsolatának, nem mindegy, hogy 35+ évesen ott áll egyedül, egy gyerekkel, és azon gondolkozik, hogyan lesz második, mielőtt kifut az időből, amihez vagy aktívan randizk, komoly kapsolatot keresve, vagy spermabankba megy, vagy baráti segítséget kér. Közben az első gyerek elér egy kort, más semmiképpen nem leszenk hasonló korúak a testvérek, közben visszamegy dolgozni, elkezdi visszaépíteni a karrierjét, ami majd megint megszakad a második gyerek miatt, ha összejön.

Vagy ott ál 35+ évesen, megvan a 2 gyerek, akikkel teljesnek érzi az életét, ha lesz új kapcsolat, jó, ha nem, úgy is jó, ha komoly lesz jó, ha nem lesz komoly úgy is, megszűnt az időnyomás és a görcs, hogy gyosrsan kell új pár, kifut az időből. Szakmailag is jobban tud építkezni, ha már nem vár rá újabb szülési szabadság. A gyerekek gyakorlatilag együtt nőnek fel, mindig ott lesznek egymásnak.

Szóval ez sem egy rossz forgatókönyv. Nem a kapcsolatot tartaná össze az új gyerekkel az FI, leírta, hogy megvan a lehetősége egyedül felnevelni kettőt, úgymond magának szülné.

Nyilván, ha így dönt, nagyobb eséllyel lesz vége ennek a kapsolatának, mintha most arra fókuszál. Lehet, hogy mindenképpen vége lesz. Az legalábbis, hogy nem tudja apárja, mi idegesíti benne, nem jó jel.

Köszönöm ez egy nagyon szép magyarázat. Lehet benne sok igazság. Persze a nagy öröm mellett nehéz azért egy baba érkezése a kapcsolatnak. Arra is gondoltam, mivel apukának már van egy gyereke az előző kapcsolatából, hogy a tőle való elszakadás miatt is jöhetett ez a nagy düh. Sokat látja őt is, de azért ez még se olyan.

És igen, volt ez a kapcsolat jó is. Biztos elsiklottam a sok dühösség mellett, csak azért én meg nem hiszem, hogy ennyi egy ember. Csak lehet ezen változtatni. Ha meg nem, akkor ez van. De fáj, hogy talán emiatt nem lehet még egy gyerekem.

Lehet, hogy az itthoni munka miatt ideges a barátom. Ez eszembe se jutott. Az emberek szeretnek a munkahelyen lenni, ehelyett otthon van a négy fal között. Különben 5 percet, ha beszélünk nap közben, de lehet ez idegesíti tényleg.

Fura, de eddig csak egyszer idegesített fel a gyerek, nem vagyok az a gyerekkel kiabálós típus. Apja is csak velem kiabál, de jogos, lehet elkezdi a gyerekkel is. Nem kellene.

Tegnap beszéltem vele, hogy próbáljuk helyre hozni a dolgokat. Én változtatok, ha valamivel idegesítem. Cserébe hagyja el a kiabálást. Felsoroltam az összes rossz tulajdonságomat, de nem az a baja. Nem tudja megmondani, mi idegesíti bennem. Most várok, hogy meg tudja fogalmazni.

Megbeszélni a problémákat nem lehet?

Egy éves a gyerek. Ez mindenkinek nehéz időszak sok új problémával. Inkább össze kellene tartanotok, ha lehetséges.

Azt írod, hogy otthon dolgozik a párod. Tehát a nap 24 órájában együtt vagytok. Ez is lehet magyarázat arra, hogy egyre ingerültebbek és türelmetlenebbek vagytok egymással.

Csak 1 példa. Szomszédban az anyuka türelmetlen és nagyon sokszor üvöltözik a gyerekekkel születésük óta, okkal ok nélkül. A fiúk tündériek, okosak 2.5 és 5 évesek. Reggel az oviba indulás gyakran hangos. Egyszer ezt hallom a kicsitől. A qurva anyádat neked, nem megyek oviba.... Ezt akarjátok hallani ti is ?

Van egy car kapcsolat, amiben egy gyerek végignézi, hogy az apja és az anyja gyilkolja egymást. Egy gyereket a legjobban a saját szülei tudnak megnyomorítani.

Mi a megoldás? Még egy gyerek 👏

Aztán csodálkozunk, hogy ennyi lelkileg sérült gyerek van.

Köszönöm, amit írtál, jól esik. Nagyon sajnálom, hogy nem lehetett második gyereked.

Ezek nagyon nehéz döntések, nehéz ésszel dönteni érzelmi kérdésekben.

És igen, bennem is van egy érzés, hogy jó lenne nem megbánni később a döntésem. Valóban nem a húszas korosztályt erősítem.

Mindenesetre el kell beszelgessek itthon a dolgokról, hogy ezekkel a kiabálásokkal kezdeni kell valamit. Nekem szimplán csak megalázó, de a gyerekemet kifejezetten féltem tőle.

Ebből a legtöbbször viszont nem gyerek lesz, hanem nemi betegség...

Amúgy ha egy nő gyereket akar, akkor gyereket akar. Ha férfit, akkor férfit. Van, hogy működik a kettő együtt, van, hogy választani kell. Egy biztos: párt 50 éves nő is találhat, gyereket sajnos már nem szülhet.

Egy férfi szerintem több mint egy jókor, jó helyre nyomott ejakulátum.

Ennyi erővel a nő aki gyereket akar megállhatna bárhol, bármikor, bármely hímnek 🤦‍♀️

Hány éves vagy? Párod mit szól a második gyerekhez? Mit szól a dühkitöréseihez? Belátja, hogy ez gond és hajlnadó foglalkozni vele vagy tagad?

Amúgy mindenki azt mondja, ne legyen 2. gyerek. Hadd legyek én az antitézis.

Amikor 1 éves volt a lányom, elvittem bemutatni őt a meddőségi orvosomnak. Megkérdezte, második kör? Sóhajva mondtam, hogy várnom kell 1 évet. Minden porcikámmal vágytam akkor a kistesóra, de minden racionális érv amellett szólt, hogy várjak 1 évet.

Egy év múlva júniusban mentem volna a medddőségi orvoshoz vissza. Májusban több évre elkaszálták Magyarországon az egyetlen lombikot, amivel esélyem lett volna teherbe esni.

Mire visszaállították, teljesen meddő lettem, hiába volt még 7 lombikom, el sem indult senki.

Életem legnagyobb hibájának tartom, hogy akkor az eszemre hallgattam.

Szóval én látok racionális lehetőséget a 2. gyerkőcben, főleg, ha már nem a huszas korosztályt erősíted.

"Valaki kérdezte, milyen segítség kellene tőle. Olyan, amit nem tudok megcsinalni. Karnis, roló felrakása. Ha valami nagyobb dolog kell a gyereknek, azt autóval elhozni."

Nyomós érvek egy férfi mellett 👏🤦‍♀️

Lehet, hogy most nagyon jól elvan a gyerekkel, de előbb-utóbb a gyereknek sem fog tetszeni, hogy állandó üvöltözést hall maga körül, és látja, hogy milyen frusztrált az anyja. Nem biztos, hogy jót tesz a fejlődésének, és hogy milyen képet alakít ki a világról, ahol az anyuval szabad üvöltözni. Az sem lehetetlen, hogy évek múlva a gyerkőc fog letámadni, hogy miért nem biztosítottál neki békésebb gyerekkort, és miért kellett neki egy tűzfészekben élnie, vagy hogy miért lettek ketten, ha már az elején látszott, hogy nem fog ez menni.

Második gyereket meg egyenesen bűn lenne vállalni ebben a helyzetben, csak azért mert te kettőt szerettél volna, és esetleg a párod is szeretne még egyet. Ha tényleg annyira szeretné, akkor beszéld meg vele, hogy változtassan a viselkedésén, akár egyfajta intervenció keretén belül is.

Igen, ezekben van sok okos meglátás.

Valóban nem tudom, hogy mi lesz a kapcsolattal. Nem a vita a baj, a kiabálást nem bírom. És az a legnagyobb bajom, hogy én felnőtt vagyok, és még én is nehezen veszem. Gyereknek ez sokkal rosszabb lehet. Nem szeretném, hogy ennyiszer elszakadjon a cérna az apjánál, nem akarom, hogy a gyerek féljen.

Valaki kérdezte, milyen segítség kellene tőle. Olyan, amit nem tudok megcsinalni. Karnis, roló felrakása. Ha valami nagyobb dolog kell a gyereknek, azt autóval elhozni. Ilyen dolgok, amit nem tudok megcsinalni. Bár már úgy vagyok vele, lassan kitanulom a kisebb szereléseket itthon.

Eljön szakemberhez, végül ezt megígérte. Csak remelem tényleg fog változtatni. Ha semmi nem valtozik, meg fogom gondolni a második gyereket. :((

A helyedben nem szülnék még egy gyereket ebbe a kapcsolatba.🤷🏻‍♀️

Indoknak kevés, hogy jó apa.🤷🏻‍♀️

Azt írod szereti a gyereket, én nem így látom. Amikor az anyjával üvöltözik az apja ő is retteg, ha még nem is tudja kimutatni, amennyiben szeretné a gyerekét, ilyet nem tenne előtte.

A cím kérdésre válaszolva, persze, hogy lehetséges, sokan elválnak, özvegyek lesznek, akár több gyereket is nevelve.

De az adódik, azt a lapot osztja az élet, de tudatosan elcseszni egy másik gyerek életét is badarság számomra.

Tuti nem vállalnám így, de a döntés a tiéd, mindenki úgy szúrja el az életét, ahogy akarja,

Jajj ne legyél már ilyen naiv!! Költözz el a babával, mindekinek jobb lesz. Azt írod: "barátom" ebből azt a következtetést von le,hogy ti még elég fiatalok vagytok. Menj, hagyd ezt a fura kapcsolatot,legyetek boldogok. Talakoztatok máshol pár órára, babázzon és utána mindenki menjen a saját kis kuckojába.

Ennek a kapocsotnak nincs jövője, ezt innen megmondom. 😏

Rendben. Meg fogom, megyünk együtt majd szakemberhez.

Nem az a baj, hogy min vitatkozunk. Inkább az, hogy vita vége nagyon sokszor az, hogy üvölt. Hiába próbálok nyugodtan kommunikálni, mintha olaj lenne a tűzre. Nyilván én is mérges vagyok, de a kiabálás nagyon rosszul esik. Nem értem, ha nem emelem rá a hangom, ő miért kiabál. Ez zavar nagyon. Remélem, ha szakemberhez megyünk, segíteni fog.