Voltatok már így? (beszélgetős fórum)

Sokan hánynak hosszú ideig is, de attól még nem leszel ilyen szinten gyenge.

A gyerek sok esetben ezzel jár.

Én egyetlen olyan anyáról nem hallottam, aki évekig küzdött, hogy legyen végre, és ez ne írja felül azt, hogy szarul van. Sőt, még ha veszélyeztetett is lett, és szinte fel sem kelhetett, akkor is örült, és fejben helyre tudta tenni, hogy ez "csak" egy átmeneti állapot.

Nem vagy puhány!

Remelem, szoros orvosi kontroll alatt állsz , mrtt ez nem jatek így. Egyik kolléganőm okádta vegig az legalább az első húsz hetet, nagyin aggódtunk érte.

Szoval avpriblémamentes terhesség az "állapot" ez igy nem csupán az.

Kitartást neked!

Pont ezt írtam ne küzdj a hányás ellen,,nem fog menni,,csak az időt húzod.Dobd ki ha jön és túl vagy.

Meg ne nyomaszd magad azzal mit kellene érezned,,ez egy folyamat,,nem egy gomb amit megnyomsz.

Köszönöm.

Hát bár így lenne. De a pánik tört rám már attól is ha elkezdek émelyegni és bármit megteszek, hogy ne legyen hányás a vége, de hát sajna nem tudom elkerülni. Szörnyű és tényleg rosszul érzem magam lelkileg amiatt, hogy nem érzek felhőtlen boldogságot és hiába tanácsoljàk sokan , hogy beszelgessek a babával, hát nem tudok, mert igazán tudom, hogy ott van ,de hát még olyan kicsi, hogy nekem ez a has simogatás meg a hozzá beszélés olyan érthetetlen ilyen korai várandóssàgnal. Meg hiába is beszélnék hozzá, attól még rosszul lennék, szóval 😄...

Köszönöm szépen!

Hát én tudod olyan vagyok, hogy bármit de tényleg bármit kibírok, csak a hányingert és hányást nem. És ettől olyan depressziós hangulatba is kerülök és tényleg rendesen betegnek érzem magam. Hát én is abban bízom, hogy nem tart sokáig, bár félek, mert nagymamàm és anyukám is végig rosszul voltak a 9 hónap alatt.

Egyébként még csak a 7.hetben járok 😔.

Gratula💕:)))

Szerintem kicsit a fejed is játszik veled a rókázós fóbia miatt(ezt nagyon átérzem)tehát valójában rátesz egy lapáttal.

Ahányszor lemegy egy rosszullét hullám dícsérgesd meg magad ,,hogy na ezt is kibírtam,,ezen is túl vagyok,és épp így a nap végén is:)))

A rókázással én is így voltam,,képes voltam ellene küzdeni annyira nem akartam,,ezzel csak meghosszabbítottam.

Szóval ne küzdj ,,most ez van,,kibírod ,,még akkor is ha nem hiszed:)))

Köszönöm szépen a jó kívánságot.

Hát most úgy érzem és szerintem így is lesz, mert nem tervezünk alapból sem egynél több gyereket, hogy ezt valahogy túlélem és soha többé várandósság.

A szüléstől nem félek, a fájdalom sosem volt az ellenségem, ennek a fájdalomnak pedig értelme van, tehát ettől nem szorongok. Bár már ott tartanék.

Nem egyformán éljük meg az áldott állapotot. Ismerek 3 anyukát, akik végig hányták a várandósságukat. Már nem is a miatt aggódtak, hogy hánynak, hanem a miatt, hogy mi lesz a babával, mert mindössze 2-4 kg-ot "híztak" a terhesség alatt. Mindegyik baba normális súllyal és teljesen egészségesen jött világra.

1 anyuka nem vállalt több babát, 1 szült még egyszer, hasonlóan hányósan. A harmadik anyuka összesen 4 gyermeknek adott életet végig szenvedve. Ez az anyuka alapból nagyon túlsúlyos volt. A 4. terhesség után teljesen lefogyott és azóta is csinos.

Ezek a történetek régiek.

Talán van megoldás a mai kismamáknak, hogy ne szenvedjenek.

Kívánok boldog várandósságot és könnyű szülést.

Két évnyi próbálkozás után, mikor már arra gondoltunk, segítséget kérünk, most megfogant az első gyermekünk. a terhességi teszt óta rosszul vagyok. Alapból hányás fóbiàm van és reménykedtem benne, hogy talán mégis elkerülnek a rosszullétek. Hát nem. Tudom, hogy erre vártunk már rég és tudom, hogy egy önző sz*r vagyok, de egyszerűen annyi erőm sincs, hogy felkeljek és tegyem a dolgaimat itthon. Gyenge vagyok, erős hányingerem van, szédülök és ez ráteszi a bélyegét a napokra. Tudom, ez a terhesség, de mégis azt hiszem, erre talán nem készítettem fel magam. Persze jobb perceimben nagyon boldog vagyok, hogy sikerült, de jön egy rosszullét és már el is megy az életkedvem. Tudom, ez "csak hiszti, más is túlélte a terhességet, stb stb", de mikor haszontalannak érzem magam , mert mindent nehezemre esik csinálni, az nagyon rossz érzés. Ráadásul veszélyeztetett terhes is vagyok, úgyhogy extrán megvisel lelkileg is ez az állapot.

Kövezzetek meg, biztos én vagyok a puhány alàírom, de őszintén szólva, meg tudnám ütni azt, aki azzal jön , hogy a terhesség nem betegség! De mikor napi 5-6-szor hánysz és képtelen vagy a gyengeségtől egy villát odébb tenni, akkor de, én úgy élem meg, mintha beteg lennék. Most még. Mert nyilván ha majd megmozdul, teljesen más lesz, mert tudom kézzel foghatóan akkor ,hogy ott van, de most még nincs ilyen.

Bocsánat, hogy hosszú lett, csak néha elkeserit ez a helyzet és én magam is, hogy már az elején ennyire kivagyok.