Viselkedési problémás kutyák! (beszélgetős fórum)

Amúgy nem a kutya félti a gazdit, amikor az elmegy, hanem ő tart az egyedülléttől. A bezártságtól, a magánytól. Eddig kint volt, ha nem is volt vele senki, de a kertben, az utcafronton sok látnivaló volt, mindig akadt valami, ami lekötötte a figyelmét. Ez a bezárt lakásban nincs. Ingerszegény a környezet és egyedül van. Ezért csinálja, amit csinál.

Idő kell neki, és tárgyak, amikkel elfoglalhatja magát. idő és türelem. Meg fogja szokni. Csak nem szabad leszidni, mikor haza mennek.

Egy hete került hozzátok a kutyus. Ezt kell figyelembe venni! Neki még minden nagyon új. MINDEN. Idő kell a beilleszkedéshez, az új helyzet elfogadásához, és igen, mivel ő kinti kutya volt, ezt a helyzetet kell most megszoknia, ami nem megy egyik napról a másikra. Ez az ő kis életében hatalmas változás. TÜRELEM!

Sok türelem és megértés kell a részedről. nem, nem kell leszidni, mikor haza mész. Nem! De abajgatn isem kell. Egyszerűen haza mész, köszöntöd, és tovább lépsz. nem kell akkor szeretgetni, sem buntetni, egyszerűen simán levegőnek kell nézni. És amikor már levetkőztél, bementél a szobába, és neked épp alkalmas, akkor kell megszeretgetni. De ezt sem szabad túlzásba vinni. Mivel neked kell lenend a falkavezérnek, ezért te mondod meg mikor és mennyit szeretgeted, mikor nem, mikor van útban és mikor nem.

Sokan azzal rontják el a dolgot, hogy agyonszeretik a kutyát. Persze szeretni kell, de módjával, és mindig neked kell abba hagyni az örömködést először.

Még annyit tennék hozzá, hogy legyen neki játéka, plüss, rongyocska, fadarab, csont, amit rághat, amivel elfoglalja magát, ha egyedül van.

És még egyszer: IDŐ. Idő kell neki.

Ha elég türelmes vagy, és adzs neki időt, nem szidod le, és nem engedsz meg neki mindent, falkavezérként viselkedsz, néha közömbösen, akkor egy idő múlva minden rendeződik, és egy kiegyensúlyozott, boldog családtag lesz a kutyusból.

(Ezüstkoszorús Mestertenyésztő és kiképző vagyok)

Négy órát mindenképpen el kell viselnie, akár kinti, akár benti.

Nálunk az vált be, hogy nem búcsúzkodtunk, nem vettünk róla tudomást mikor eljöttünk, és akkor sem hagytuk, hogy rohanva üdvözöljön, mikor megérkeztünk, csak miután lenyugodott.

A szeparációs stressz abból fakad, hogy a kutya félt téged, hogy mi történik veled az ajtón kívül. Minél inkább tutujgatod, annál inkább aggódik. Te vagy a falkavezér, ha ez tudatosodik benne, akkor nem fog izgulni, mert te leszel az első. Most úgy gondolja neki kell félni érted. Szóval ezt kipróbálhatod. És ne menj vissza, mert ez visszacsatolás a viselkedésére. Ha vonyítok=visszajön.

Üdvözlök mindenkit!!

1 hete hozzánk került egy 2 éves tacskó kutyus,aki eddig kertben élt,és nem volt valami jó helyen,ezért is hoztuk el.A kutyus,nagyon tanulékony,hamar megértett pár szabályt ami a panelba lakáshoz mindenképp szükséges,és még a cicámmal is hajlandó volt békét kötni.Egyetlen gondunk vele,hogy nem marad itthon egyedül,pedig napi 4 órás magányt elkéne viselnie.:(( 4 órában dolgozom.Nyüszít,és néha kicsit vonyít is. :/ Eleinte próbálgattuk,teszteltük.Elmentünk otthonról,és amikor nyüszített,visszamentünk és megszidtuk,a helyére parancsoltuk.Utána még vagy fél órát ott ültünk síri csendben a folyosón,és csendben volt.Persze mindez előtt levittem jól megfuttattam és meg is etettem.Szóval,boldog voltam,hogy csendben volt.Másnap másfél órára el kellett mennem otthonról,szóltam a szomszédnak,hogy figyelgesse már sír-e a kutya.Adtam neki lakáskulcsot is,hogy ha nagyon hisztizik menjen be és szidja meg.Háát,sajnos volt vonyítás,hiába ment át kétszer is a szomszédom a helyére parancsolni.

Mindenesetre,még mindíg kitartok,de ha valakinek lenne valami jó tanácsa,véleménye azt szívesen fogadnám.Egyáltalán azt sem tudom,hogy így hogy 2 éves,eddig kertben élt,egyáltalán van esély rá hogy megszokja ezt az egyedüllét dolgot?Max.4 órát kéne csak elviselnie,mert 5 percre dolgozom az otthonunktól. Szép napot kívánok mindenkinek!:)