Van jogsid, mégsem vezetsz... Miért? (beszélgetős fórum)

Mennyi idős terhes vagy?

Amúgy én is babát várok,most vagyok a 19. hétben!

Én annó amikor a fiammal voltam terhes magamat fuvaroztam nst-re ,mert nem volt aki elvigyen.

Választhattam,vagy 2 busz,átszálással,plusz várakozás,vagy be a kocsiba és hamarabb végzek:)

Én az utolsó pillanatig vezettem,ez most is így lesz:)

Mindenki így kezdi,nyugi:)

Ha nem próbálkozol,sose lesz rá bátorságod!

Az elején ,én is féltem,azóta eltelt 9 év.Nagy hasznát veszem a jogsimnak!:)

Ne add fel!!!

Lefulladásban nagy voltam az elején.:))))

De már nem nagyon van...

Sok erôt adott, hogy a gyerekeim akkor is szívesen ültek be mellém.:))

Változtassuk meg a címet!

Nincs jogsim, mégis vezetek. :oDDDDDDDDDDD

Én is féltem egy brutális autóbaleset után újra vezetni.

A félelmemet úgy győztem le, hogy vettem órákat egy oktatótól.

Kezdtem a rutinpályán, majd a forgalomban.

Aztán elő-elő vettem a kocsimat.

Már kirobbantani sem lehetne belőle.:))

Jobb a hajnal, akkor lát is valamit...

A vasárnap hajnal kifejezetten szuper. Mintha kijárási tilalom lenne.:))

Mert típikus "anyósüléses"-fajta vagyok! Út közben folyamatosan beszélek és így nem tudnék figyelni :)

De amúgy sincs mit....

Nekem 10 éve van jogsim,de csak most kényszerültem rá,hogy vezessek.

A párom nem szeret autóba ülni,és két gyerekkel-nehéz buszozni,cipekedni.

Most járok vezetni,már 15 órát vettem,és magam sem hittem volna-megjött a kedvem hozzá.

Kicsit tartottam tőle,mert nagyon szétszórt vagyok,nehezemre esik annyi mindenre figyelni.

Belejön az ember.:))

Természetes ha félsz, hiszen nincs rutinod. A legkönnyebben úgy tudod legyőzni, ha éjszaka, vagy hétvégén kora reggel, amikor gyakorlatilag nulla a forgalom egyedül elmész autózgatni. Ha lefullad az autó egy emelkezőn való megállásnál, senkit sem zavarsz vele, megismered a várost, melyik sávból merre tudsz kanyarodni.

A félelmed azonnal elmúlik, ha teljesen magabiztosan kezeled az autót. Egy idő annyira rutinná válik, hogy elfelejtesz félni :DDD

Nekem is több, mint tíz éve van jogsim, de kb 2x ültem söfőrként kocsiban. Nem éreztem , hogy képes vagyok vezetni, és a volt párom mellett, nem is mertem beülni.

Most, hogy már nem vagyunk együtt, meg akartam mutatni, hogy igenis képes vagyok rá. Az első út után a félelmem megszűnt /bár egyedül még nem mentem-de ami késik, nem múlik/.

mert béna vagyok, és mert nincs autóm.

:)

Szerintem minél előbb kezdjél el vezetni, de ne egyedül üljél autóba. Elöször rövid útra menjetek (ha van a közelben földút, még az a legjobb legalábbis elöször), utána menjetek a városban is lehetőleg olyan környéken ahol köztudottan nem nagy a forgalom. Aztán, ha 3-4 alkalom után már nem érzel olyan erős félelmet, mint elöször akkor már lehet menni forgalmasabb helyekre is. De az első alkalmakkor ne vezess túl sokat, fokozatosan szokjál hozzá.

Látom van kisbabád is, így bármi adódhat, hogy el kell jutnod vele valahova. Végül is ha már megszerezted a jogsit, használd is ki, hogy tudsz vezetni. Sok sikert!!!!