Vajon fogok újra bízni benne? (beszélgetős fórum)

ÓÓÓÓ szia Eszty!! :( Nagyon elszomorított amit most olvastam, hiszen mi egy babavárós fórumon voltunk!!!

Szívből sajnálom, hogy így alakult az életed!!! :( Borzasztóan! Én azt mondom, hogy ennek a kapcsolatnak vége!! Keress egy olyan férfit aki megérdemel! Ennyi.. én már nem tudnám "visszafogadni".

Sok ölelés és kitartás!!!!

és még mindig jó, hogy most, és nem babásan vagy baba után derült ez ki! :(

Te is tudod, hogy ennek nincsen értelme. Egy kapcsolatban nagyobb hullámok is előfordulnak és ő azonnal félremegy, mert... az már egy másik sztori.

Ez csak rosszabb lesz. Örülj, hogy még családalapítás előtt kiderült, vagy választhatod ezt az életet. Egy darabig majd fáj, aztán inkább örülni fogsz, mert az elég rosszul hangzana, ha terhesen megcsalna és utána azt mondaná, hogy bocs, de mostanában kevesebbet szexelünk, meg olyan nagy lett a hasad, stb...

Szerintem felejtős a pasi.

Többször és több nőnél is próbálkozik, persze a hátad mögött. És még téged hoz ki hibásnak.

Ha ezt a lépését is benyeled, akkor törődj bele, hogy ezt fogja tenni veled végig.

Szóval szerintem lapát.

Új év, új pasi.

Hát.. életem nagy sztorija kb. egy hónapja kezdődött. Egészen addig azt hittem, hogy nagyon szerencsés vagyok, hiszen gyermek tervezés is szóba került, sőt erősen rajta voltunk az ügyön, egyszóval minden tökéletes volt. De egy nap minden elromlott... :(

Ugyanis a párom leszervezett egy randit a volt barátnőjével. Megkaptam egy jó akaratól a beszélgetésük részleteit, és én köpni-nyelni nem tudtam. Nem értettem, még a tények ellenére sem akartam elhinni, hogy ez igaz. Persze azonnal kérdőre vontam a párom, aki az első 10 percben állította, hogy az a levél hülyeség, ne higgyek senkinek, csak neki. De a szívem hiába akart neki hinni, nem tudott. Így aztán csak beismerte, hogy igen..valóban akart találkozni az exével, de csak beszélgetni akartak. Erre nagyon kiborultam, hogy vajon mi beszélgetni valója lehet az exével, akivel egyébként 3 hónapig volt csak együtt, és ez idő alatt 150ezer forinttal rövidítette meg. Persze magyarázatot nem kaptam, azonkívül, hogy ez egy hülye lépés volt, bocsássak meg. Nem tudom ti hogy vagytok ezzel, de nekem ez óriási érvágás volt. De ennek ellenére azt mondtam: oké.. megpróbálom elfelejteni, de cserébe őszinteséget kérek. Mert ennek valami oka volt/van, hogy ő találkozni akart azzal a nővel. Állította, hogy nem, de nem hittem el, aztán nagy nehezen beismerte, hogy igen... mert, hogy én nem ölelem át annyiszor, nem mondom naponta, csak egyszer, hogy szeretem, stb.. Na, erre borult a bili, és tényleg azt hittem, hogy ledobom az erkélyről! Az igaz, hogy a párom sokkal... érzelmesebb, érzékenyebb pasi létére, mint én. Igen, én nem duruzsolom naponta 25-ször a fülébe, hogy szeretem.. csak talán kétszer naponta, ölelgetni meg este szoktam, ha végre kettesben vagyunk. Egyszerűen nem értettem, de azt mondtam: oké, ha ezen múlik a dolog, akkor jobban odateszem magam. Ennek ellenére nagyon fájt a dolog, és nem ment ez olyan egyszerűen. Nem jött a számra, hogy szeretem.. nem tudtam csak úgy ölelgetni, mert a bizalom (akkor) a felére csökkent. De mégis igyekeztünk megbeszélni, és megmondtam: adok egy esélyt, de csak egyet.. Velem ezt nem lehet megcsinálni, a hazugságot utálom, és bár ez nem megcsalás, de akár az is lehetett volna, ha nincs az az ismeretlen jó akaró. Eltelt pár hét, már kezdtem helyre rázódni, mikor is karácsony előtt észrevettem, hogy a párom otthagyta a FaceBook fiókját, nem jelentkezett ki. Tudom, hogy amit akkor tettem, talán elítélendő.. de megtettem: beleolvastam a leveleibe. Ekkor találtam meg, hogy hogyan is beszélgetett, sőt flörtölgetett a kolleganőjével. Elmondta neki, hogy milyen csinos, hogy ünnepek után összefutnak majd a McDonalds-ban, majd itthon kitalál valamit. Itt már kezdett bennem felmenni a pumpa.. aztán ahogy haladtam lefele, úgy lett egyre borzalmasabb az egész. Megbeszélték a szexuális szokásaikat, hogy ki mit és hogyan szeret, mert ha a randi után eljutnak ODÁIG, akkor mégis csak tudják már, hogy mit és hogy szeret a másik. Kb itt fakadtam sírva, és amint hazajött a párom a boltból, nekiszegeztem mindent. Nem tagadott, mert nem volt mit. Szerinte ez csak egy vicc volt, ne vegyem komolyan. Hát én nem tudtam rajta nevetni.. aztán csak beismerte, hogy igen..akart valamit. De ő maga sem érti minek, aztán csak beismerte, hogy azért.. mert a Mónis ügy után én furán viselkedtem, és hogy ez neki milyen rosszul esett. Hát köpni nyelni nem tudtam, hazajöttem a szüleimhez az ünnepekre. Megmondtam: nekem most szünet kell, és hiába esküdözik, egyszerűen nem tudok bízni benne, és úgy érzem, valami megváltozott bennem. Nem tudom, hogy tudom e még őt úgy szeretni mint régen. Ezen vagyok, de nagyon nehéz... :((