Úgy érzem, hogy a páromnak az anyja sokkal fontosabb, mint én (beszélgetős fórum)

Látom, régi a fórum, viszont ide passzol a szitu. Adott egy pasi, 46 éves, van barátnője, akivel nem él együtt és külön él az anyjától is, mégis a munkahelyére az anyja viszi be neki a kaját (ebédet, főtt ételt), amikor éhes. Nem minden nap viszi be, de beszélnek telefonon és amikor a pasi úgy kívánja, anyuka megy a kajával.

Egyébként az anyja főz neki naponta. Ez nagyon gáz szerintetek?

Kedves Fórumnyitó!

Eltelt már jó pár hónap, de érdekelne, mi lett a sorsod, hogyan lettél túl rajta, megtetted-e egyáltalán a lépést?

Annyit azert hozzaszolnek, hogy egy felnott ember hosszu evek alatt valik felnotte, tehat hosszu evekig el ugy, ahogyan otthon nevelik. Az, hogy anyuka igy nevelte, ide vezetett: az anya serthetetlen es hibatlan, a 'nagyfonok' az eleteben.

Az meg nem jelenti azt, hogy nem szereti elegge a parjat, egyszeruen az o szemleleteben mas az anya-gyerek viszony. Nekem is volt szerencsem ilyen anyukahoz, el sem hinnetek, mennyire nem szamitott neki, hogy atgazol a gyerekein, csak mindenki ot istenitse. Total hulyenek nezte, ugraltatta szegenyt. Miutan osszejottunk es lett egy kis privat elete a fianak, akkor kezdett szepen raebredni, mennyire elnyomottan elt. Elkoltoztunk egy messzi varosba, es elkezdett kiallni az igazaert. De az irantam erzett szeretetevel nem nagyon volt osszefuggesben.

Egyebkent mibol gondolod, hogy az anyja fontosabb, miket csinal?

(amugy szakitas utan par evvel az exanyuka hatalmasat valtozott, probalt kozeledni hozzam, szinte mar-mar baratilag, es belatta mekkora tusko volt - mellesleg... akarmennyit sirtam is akkor, tanultam tole egy csomo dolgot, amit akkor meg nem lattam)

Itt nem arról van szó,hogy a pasinak választania kéne a szerelme és az anyja közt. Inkább azt kéne tudnia eldönteni, hogy a szerelmét szereti-e annyira, hogy külön életet kezdjen vele. vagy olyan kényelmes pasi, hogy jó ez így ahogy van és nem veszi észre, hogy a két nő akiket szeret nem jön ki jól egymással és ez mind hármuk kapcsolatát megrontja????

Ehhez a feladathoz kéne felnőnie a pasinak, hogy képes legyen elhagyni anyját apáját és végre új családot alapítson ahogy a biblia is írja. De egyelőre úgy látszik erre képtelen. S mondom még egyszer itt nem arról szól a kérdés kit választ mert elvileg már választott.

100%-ban egyetértek,pedig nekem is van fiam is,menyjelöltem is.De soha nem telepednék így rá egyik gyerekemre sem semmilyen módon,nem zsarolnám érzelmileg,nem keseríteném az életét,mérgezném önzőséggel a boldogságát.Mert amit ezek a mamik tesznek,az nem szeretet,hanem csupa önzés.Szeretik a gyereküket,de saját magukat mindenkinél jobban,ezért nem önállóságra nevelték,azt akarják,hogy érzelmileg függjenek tőle,zsarolják,nem akarják,hogy megtörténjen az anyáról való leválás természetes folyamata.

Pedig teljes életet csakis így élhetne a "szeretett gyermek".

Ez tényleg őszinte szeretet lenne?

Neeeeeeeeeeeeeem! :)

Egyszer belefutottam egy ilyen pasiba, 1,5 évig nem mert bemutatni az anyukájának, mert jobb, ha nem ismerem, minden nőt elüldözött mellőle, lequrvázta őket... és blabla... 1,5 év után, megadtuk magunkat... legyen aminek lenni kell (hátráltató tényező volt még a két gyerekem is). Féltem? Hja, nem kicsit! Anyuka rendesen fenntartással... kb. 1 hónap kellett (nem több) ... bármit megadott volna, a két gyerekemet saját unokájaként szerette... tiszteltük és szerettük egymást. A kapcsolatnak azóta vége, de ma is kellemes érzésekkel gondolok a családra....

Az anyák érzik, hogy ki mellett van biztonságban a gyerekük... ösztönből... szerintem...

(a tévedés jogát mindig, minden körülmények közt feltartom... az írásaim mindig tapasztalaton és nem átlagszámítással történnek. :))

SAjnos ennek a kapcsolatnak semmi jövője nincs.

Az anyuka fogja uralni az egész életeteket.Már megmérgezte az egész kapcsolatot azzal,hogy egyáltalán ő a főnök,és senkinek nem lehet egyéni véleménye,döntése.

Nem mertek szembeszállni,mindenben igaza van.

Nem is fogtok összeköltözni,én már előre látom. Csakis őhozzá mehettek lakni,vagyis neked kell majd hozzá költöznöd.

Ez a nő nem bírja elviselni,hogy a fia felnőtt lett.

Vannak ilyen anyák akik képtelenek elvágni a képzeletbeli köldökzsinort.

Szerintem,jobb az egyedüllét,mint egy ilyen anya-fia kapcsoltban élni.Előbb utóbb úgyis megtalálod az igazit,most lépj le,ne akkor mikor már gyerekek vannak és az anyós miatt csak sanaxal tudsz elaludni.

de kérem egy anya anya....persze ő az első és másképp szeretjük a párunkat is...

vannak olyan dolgok amikor jobban húzunk a szüleink felé inkább...ez egyértelmű..nem lehet előtérbe helyezni mást megvan a helye mindennek a szerelemnek is meg a szülőknek is!

Nem hiszem,szerintem ráébredne,hogy nem ez a természetes..és senkinek nem az anyóssal vannak problémái,hanem az együttéléssel,és a beleszólással.

Én anyukám soha semmibe nem szól bele,csak véleményt mond,és nem kötelező elfogadni...após okoskodik,és elvárja h mindent úgy csináljunk,nem tesszük..megsértődik..nekem erre nincs szükségem,kiiktattam az életemből..párom meghallgatja,és közli,hogy mi tudjuk,mi a jó nekünk..egy idő megunja,és belátja,h ezzel a viselkedéssel,csak eltaszít minket,de főleg a saját fiát.

Akkor meg veszett fejsze....

Minek kínlódsz vele?Miért nem keresel valakit,akivel boldog is lehetsz?

Már,hogy lennének ők ketten egy család,amikor összeköltözni sem akar vele a fiúja?Ahhoz,hogy egy család legyenek,az Ő akarata szerelme is kellene,és a sarkára állnia,kiállni kettőjükért bárkivel bármivel szemben.Milyen férfi az olyan aki erre képtelen,az anyja szoknyája alól nem akar kibújni?

Nem valószínű,hogy komolyan veszi a kapcsolatukat,ha így áll hozzá.

hiába ,ha Ő nem szeret teljes szívéből!!!!

hát ha már ennyi ideje együtt vagytok csak ideje lenne az összeköltözésnek,nem?

az amikor a nő erőltet valamit abból soha semmi jó nem sül ki...annak nincs jó vége.