Udvariasság a kismamákkal és kisbabásokkal szemben (beszélgetős fórum)

Az ilyen sofor a normalis.

Amugy tenyleg szoptatsz buszon? Ez bevett szokas amugy, hogy tomegkozlekedesi jarmuvokon is szoptatnak a nok?

Sokat utazom kisfiammal buszon, helyi és helyközi járaton is. A helyközi járaton, változó a helyzet, van, amikor rögtön átadják a helyet, de olyan is előfordult, hogy a lépcsőn ülve kellett szoptatnom... A fel- és leszállásnál nem szoktam tétovázni, mindig szólok valakinek, hogy segítsen. Eddig még egyetlen egyszer fordult elő, hogy nem segítettek, de szerintem az az úriember nem volt egészen épelméjű, ugyanis egy idősebb hölgy kérte meg, hogy segítsen nekem, erre Gyurcsány apánkat kezdte szidni, meg a rendszert... Szóval rossz lóra tettünk.:)

Viszont lényeg a lényeg, ha nem szólunk, lehet, hogy senkinek eszébe nem fog jutni a legközelebbi alkalommal, hogy némmá' egy anyuka babakocsival, ugyan segítsünk már neki...

A helyijáraton arra tudok bepöccenni, amikor a babakocsinak fenntartott helyre pakolják a nagy dobozokat, hátizsákokat és fel vannak háborodva, amikor szólok érte. Ja és a fiatalok is előszeretettel tömörödnek oda.

Egy kedves buszsofőr van még az eszemben. Egy pénteki napon jöttünk haza a két 3 és fél éves csemetémmel és a harmadikkal a pocakomban. Péntek, kollégisták, csomagok, tömegnyomor, havas eső, beteg gyerek... A következő busz 45 perc múlva indult volna, már nem akartam várni, hát felszálltunk, gondolván, ha más nincs, elleszünk a lépcsőn, utolsó felszállóként. A sofőr felállította(!) az első ülésen lévő diákot és így bár a térdemen a két gyerekkel, de ülve utaztunk hazáig. Mai napig hálás vagyok neki.

Sajnos valami hihetetlenül sok bunkó van,aki nagyon elfelejtette,hogy Ő is kisbabaként kezdte a pályafutását a Földön.

Én egyszer sem "használtam ki",hogy valami irdatlan nagy pocakkal mászkálok az emberek között, egyszer mégis kénytelen voltam bemenni soron kivül a háziorvosomhoz, az EKG-ról külldtek, mondták,h ne várjunk, kopogjak be.

Unatkozó nénikék traccspartiztak épp kint, a párom bekopogott, ekkor megállt a beszélgetés, a nővér kijött, szólt a dokinak, aztán az is kijött, keronfogott és bekisért, és szólt a többieknek,h "Egy perc lesz, kismama" mire az egyik 50-es nő beszólt, h Nnnnnnna és én meg nagymama vagyok...

Nos.

Innentől kezdve én már a paraszt pasikon a buszon nem igen lepődök meg, ha egy NŐ ezt megcsinálja...

Meg a cicababák, akiken látszik, h baromira akarja a PASIJUK a gyereket, de ő nem engedheti meg magának az ŐŐŐ poziciójában, stb, szóval még azok tudnak gázul viselkedni.

Én hál'Istennek nem sokat buszoztam, babakocsival konkrétan egyszer , akkor meg egy nagyhangú tinikből álló társaság szélt fel épp eggyel azelőtt ,h én le akartam szállni, persze megálltak az ajtóban, én szépen kértem,h jelezzen, mire a 15 éves körüli kölök azt mondta: Persze, és leszállni is segitek!

És segitett...

És én ezt nem hiszem el a mai napig, de komolyan!

Úgy fogta meg kérdés nélkül a babakocsit, hogy látszott,h vagy kistesója van, vagy hobbi szinten szokott segiteni.

Éééés közben a haverja fogta a kabátját meg a táskáját,mert azt ledobta az ülés mellé,h szabad legyen a keze.

Szóóval van ilyen is, de sajnos az emberekre inkább a Nem nézek oda, akkor nem lehet baj hozzáállás jellemző, ami konkrétan undotóritó szerintem.

Én kismamának mindig segitettem (24 éves nő vagyok), kisbabásoknak is, régebben öreg néniknek is átadtam a helyem, de erről nyiltan bevallom baromira leszoktam, mert a többség természetesnek veszi, már akkor morog, ha nem sikerül fél másodperc alatt felállni, és NŐKNEK,mert pasiknak nem mer.....

Elsősorban a pasiknak kéne átadni, és ez (mint az egész Világ sorsa) az Anyák feladata,hogy a gyerekek tudják, majd kamaszként ne tartsák cikinek, felnőttként pedig ne felejtsék el ezt.

Az autósok megállnak, tisztelet a kivételnek, a egy biciklist viszont egyszer majdnem megpofoztam, mert 2 mm-re fordult be 200-al a babakocsi mellett és mellettem, és még neki nem tetszett,h szólok.

Aztán elmagyaráztam neki cseppet sem nőiesen, és érdekes módon, megértette :)

A biciklisek menjenek szépen , kivilágitva az úttesten, főleg a felnőttek, és főleg a BMX-es gizda kis mócsingok :)

Nah, kidühöngtem magam , menek aludni :D

AZ LESZ MÉG CSAK IZGI.JOBBAN TESZED HA SZÜLÉS UTÁN KICSIT ELKEZDESZ KARRA GYÚRNI,MERT SZÜKSÉGED LESZ MINDEN ERŐDRE.

kÖNNYŰ KOCSIT VEGYÉL ÉS KESKENYET.EZ FONTOS.

Ezt nem értem én sem, hoyg miért nem a nők udvariasabbak?! Hiszen az ember azt hinné, ők már vagy voltak terhesek, vagy lesznek és belegondolnak abba, mennyire rossz nagy pocakkal/kicsi gyerekkel egyensúlyozni a buszon, vagy hoszzú ideig ácsorogni.

És mégsem! Számomra ez rejtély!:((

Húúú!!!Ehez van bőven mit hozzászolnom.

A városba képtelenség babakocsival közlekedni.Az emberek többsége figyelmetlen,nem segít.A babakocsit nem tudod felrakni az új villamosra egyedül mert olyan jól kiképezte a Bkv.A nyugdíjasnak ha nem adod át a helyet,még neki áll feljebb,de te ott állhatsz nagy pocakkal és mindenki gyönyörködik a hasadban vagy a melletted álló pici gyerekedben.Nem állnak fel még korán reggel sem,és fogalmam nincs,hogy az a sok tahó ember mibe fáradt el pl:de 9-10 között.akkor keltek fel.A nyugdíjas nénike kéri a helyet,de ha te kérnél tőle szerinted átadja?A piacról reggel mennek haza megszakadva,és azért kérik a helyet mert nehéz a táska amit vásároltak.Értitek ezt?Hát a megoldás az,hogy tegye le, mert én nekik nem fogom átadni a helyet, mert ők sem adták át nekem amikor a nagy hasammal álltam a buszon a tömegbe.A férfiak valóban rendesebbek.A nőket nem értem hiszen,ők is voltak terhesek,pici gyerek stb.vagy ha még nem akkor majd lesznek,nem gondolják azt milyen rossz lehet annak a kismamának vagy anyukának pici gyerekkel ott állni az ajtóban.Nem is baj,hogy ez a téma itt van,talán 1-2 nő is észreveszi magát.

Nekem a boltban többször mondták, mondják, hogy nyugodtan menjek előre, de ezt csak akkor fogadom el, ha nyűgösek vagy hisztisek a gyerekek.Nagy hassal mindig azt mondtam, hogy én is ki tudom várni a sort.

Olyan volt, hogy álltam nagy hassal már talán csak 1 ember volt előttem, hogy felpakolhassak a pénztárszalagra és jött egy idősebb hölgy, inkább már nyugíjas, hogy neki csak az az egy valami van a kosarában, ugyan hagy menjen már előre.

Nagy hassal felszálltam a fiammal és a babakocsiban lévő lányommal a buszra.Le és felszálláskor is úgy kellett kérnem, hogy ugyan nem-e segítene valaki vagy akocsit, vagy a fiamat leadni a buszról.

1x volt egy csajszi viszont, aki mindkét gyerekemet kézenfogta és felszállt velük elől, míg én felraktam a babakocsit hátra.

De sajnos 2x több a negatív tapasztalatom ezügyben.

Sziasztok!

Mi most járunk a 32. hét végén, nekem is vegyes tapasztalatim vannak. A nőgyógyásznál még át se mléptem a küszöböt amikor már ketten is álltak hogy átadják a helyet. 1x két aranyos öreg nénike kifejtette, hogy bezzeg az ő idejükben én már rég a sor elején állnék, és addig nyaggattak amíg eléjük álltam. De pl. sokszor előfordul hogy nézik a pocimat de arréb nem állnának hogy elférjek:-( és mylennel egyetértek, a pasik az udvariasabbak...

Azért azt hozzá kell tenni, hogy néha a kismamákat sem értem...legutóbb álltam a buszon, s egy srác át akarta adni a helyét a kismamának, aki leordította, hogy ő nem beteg, nem kell úgy kezelni.

Persze nem ez az átlag, de ilyen is van.

Nyugodtan nyilváníts véleményt, azért van a topic!

Egyébként -tisztelet a kivételnek- nekem is nagyon rossz tapasztalatom van a fiatalok viselkedésével kapcsolatban. És általában, nem csak e téren!

Ebben igazad van, valószínűleg én is bepipultam volna a férjed helyében! Állítólag még az olaszok közlekednek úgy, hogy nem érdekli őket semmi.

De én a mi esetünkben arra gondolok, mikor normálisan viselkedő kismamák, vagy kisbabával közlekdők sem kapnak semmilyen figyelmet a többi embertől.

Szia Rékus!

És az milyen, amikor jófej akar lenni és kedvesen belenéz a bébihordozóba... ÉS A GYEREKEDRE FÚJJA A CIGI FÜSTÖT!!! Azt hittem helyben megölöm az ostoba némbert! Már bocsának a minősítés miatt.

Mikor szóltam neki (nem üvöltöttem le a hajat a fejéről, udvarias voltam), azt mondta, hogy ez CSAK EGY KIS FÜST, ne aggódjak...

Az erős felidulásból elkövetett emberölés büntetési tétele járt a fejemben...

:-)))

Hat akkor elmeselem, miert nem csodalkozok mar semmin, foleg ami a parkolokat illeti:

Itt spanyolban az emberek ugy foglalnak parkolot, es vezetnek is, mintha egy elet halal harcot vivnanak, a masikat meg kellene semmisiteniuk. Egy dolog hogy csaladi parkolo sem letezik, bar arra nincs szuksegunk. Ferjem egyedul ment egy uzletbe, es sokat vart egy parkolora (akinek varjak a parkolojat az itt lelassit, neki meg nem volt sok ideje), mar jo ideje allt ott, mikor vele szemben is megallt varakozni egy no kocsival, uagyanarra az elmenni keszulore lesni. A ferjem ugyesebb volt, ahogy kialltak onnan,beallt (o vart ott regebb ota) mire a no megallt a kocsi elott, es elkezdte mindennek lehordani, orditozott mint egy elmebeteg (ez itt ugy tapasztaljuk megszokott). A ferjem csak nezte, egy ido utan bemergelte magat, es angolul kerte hogy beszeljen majd vissza is karomkodott(kevesen beszelik itt), hatha a nyelvi kulonbseg miatt elhuz a no, (mindig ugy teszunk mintha nem ertenenk, mikor nem akarunk valamivel foglalkozni)mire a no meg jobban rakezdett (azert maradt a kocsiban addig is, mert siman vegig huzzak a motorhaztetot kulccsal), akkor a ferjem kiszallt a kocsibol, odaorditotta neki, hogy "na varj csak, megtanitalak szepen beszelni"-ezt spanyolul, mire a no mikor leesett neki, hogy mekkora es tenyleg odamegy, gyorsan az ablakot felhuzta es elhuzott. Igen, illem a nokkel szemben, de amikor mar pofatlanok, akkor nem lehet mit kezdeni. Ehhez kepest Magyarorszag istenes.

Addig nekem négyszer adták át a helyet bkv-n 8 hónap alatt. Mondjuk ehhez hozzátartozik, hogy az esetek nagy részében így is ültem, vagy ha annyira teli van a járat inkább megvárom a következőt.

Én anno szó nélkül átadtam a helyemet távolsági buszon egy idős néninek, majd egy várandós kismamának, akivel még egy kisgyerek is volt...

Én azon vagyok még kiakadva, mikor állsz a megállóban. Melléd áll valaki, majd rágyújt, és fújja rád a cigifüstöt...

Szia Win!

:-)) A parkolók/parkolás külön fejezet.

Belváros: nagy nehezen kb 200 méternyire a céltól találok parkolót, a gyerek + bébihordó súlya ugye csak az első 5 percben egyenlő a gyerek súlya + bébihordó súlya, utána hatványozódik és a 6kg-s gyerek pillanatok alatt "hízik" tonnássá...

Szóval kb 20 perc múlva megyünk vissza a kocsihoz... vmi *@*&&??@*@* (minősíthetetlen jelző) úgy ránk állt, hogy összeért (!) a visszapillanónk (ma sem értem hogyan szállt ki). Hosszú percekig dilemmáztam a kocsi mellett, hogy hogy a jó büdös francba varázsoljam be a bébihodózót (fix helye van ugyebár)... Tegyem az ülésre csak úgy a bébihordozót, álljak ki és az úttest közepén megállva tegyem a helyére? Vagy próbálkozzak a másik oldalról célba dobni a hordozót? Vagy melyikünk autóján ne sajnáljam a fényezést?

Aztán behasaltam a kocsiba és a másik oldalról helyére paszíroztam, húztam, vontam szegény gyerekem és percekig izzadtam, hogy nehogy kárttegyek kiállás közben valamelyik autóban. Remélem, hogy az a kedves, aki ilyen ügyesen beállt mellém sokáig csuklott! :-)

Van igazság abban, amit mondasz, de szerintem a dolog másik oldala, az empátia.

Miért kell kérni egy 8-9 hónapos terhes nőnek egy másik nőtől, hogy ugyan, adja már át a helyét! Legalább egymással szemben lehetnénk szolidárisak!

Én is kérés nélkül szoktam segíteni, mikor régebben egyetemistaként busszal jártam, időseknek, kisgyerekeseknek fel-,leszállni. Arról nem is beszélve, hogy ha az ember kér, akkor meg sokszor úgy néznek rá, mintha anyagyilkos lenne: "Mit képzel ez! Én is fáradt vagyok, stb."

Meg amit én írtam előtted, tudom nem arra reagáltál, általánosságban írtad a véleményed, miért áll be valaki egy olyan parkolóba, amit nem neki tartanak fenn? Ugyanez igaz a rokkantparkolókra is. A legritkább esetben használják azok, akik valóban jogosultak rá! Ezt azt hiszem nem kérni kellene, aki nem rokkant, nem családos, ne álljon be ezekbe a parkolókba.

Azt hiszem, a legnagyobb baj az, hogy senki sem gondol bele abba, még ő is lehet rászorulva arra, amit most nem tesz meg. Pl. iskolás lány is lesz majd egyszer nagypocakos, fáradt kismama, és menő srácból is könnyen lehet rokkantkocsis! akkor neki is jól esne, amit valaha ő sem adott meg.

Szerintem ma mar nem varhatja el senki egy idegentol, hogy torodjon a lelki vagy testi vilagaval (tapasztalatbol irom). A terhesseg ugy vannak vele, nem betegseg, egy allapot, ha valaki szonoklatot intez, az erdekes, mert kinek mi koze a masik allapotahoz, masreszt lehet szepen is kerni, es azert ugy szivesebben adnak at helyet. Nem gondolom, hogy az emberek jok es az a viselkedes emberi, de azt igen, ha szepen megkerik oket, akkor szivesen segitenek, kevesen tudjak, de az embereknel varazsszo az, hogy "segitene? Segitsegre van szuksegem". Csak ehhez kerni kell, ami sokaknak nem all jol a szajara, es nem mindegy, hogy hogy, elvegre kinek mi koze ahhoz, hogy eppen gyereket varok, vagy sem. Nem tetszik ez a vilag, nem ertek az emberek hozzaallasaval egyet, de ez van, ha rajtam mulna, ez nem igy lenne, ezen lehet mergelodni, vagy elfogadni.

Ha terhes leszek, es szuksegem lesz ulohelyre, hat szepen megkerem az uloket, lennenek-e kedvesek, valaki... .

Az emberek olyanok mint a dacos gyerekek, ha szepen kerik, mindent megtesznek, ha bunkon, hat beszolnak es elfordulnak, ezt mindenki kitalalhatja elore, tudja mibe fog bele.

En soha senkitol nem varok el semmit, barhova megyek, ismerem az embereket, ha valaki elozekeny, velem, halas vagyok erte, felviditja a napomat, ha szuksegem van valamire, szepen megkerem oket, ez van, ilyen a vilag, nem azonosulok vele, de valtoztatni nem tudok rajta, ezert a leheto legkonnyedebben veszem fel, mert nem visz elobbre, ha hergelem magam vagy mergelodok.

Lehet kovezni a velemenyemert, de akkor kerem a valaszokat arra, hogy hogyan lehet megvaltoztatni a vilagot. Ha meg lehet, akkor megertem hogy van ertelme ebbe energiat fektetni es felhuzni rajta magunkat.

No comment!

Én legutóbb azon akadtam ki, hogy megyünk a Tescoba, ahol most már legalább odáig eljutottak, hogy csináltak családi parkolót. Ezek mellett ugye nagyobb a hely, hogy a bébihordót, meg a gyereket a gyerekülésből könnyebben kivedd. Épp megáll a férjem és vissza akar tolatni, mikor az utánunk érkező középkorú pasi a feleségével szépen beállnak, kiugranak és elmennek... Közben benéztek az autóba, ahol látták a gyerekünket az ülésben, de tojtak rá! Majdnem kipattantam, és megkérdeztem, hogy akkor ugye nem baj, ha legközelebb a szűk, normál parkolóban az ő autója fényezését karcolom esetleg össze, míg a gyerket kiszenvedem a kocsiből! De aztán csak megemlegettem a felmenőiket, és kerestünk más helyet.

"Kihaltak az földről az Emberek???"

Sajnos, bele kell törődnünk: igen. :/

Sziasztok!

A legjobbat kihagytam:

December közepe, hiper-szupermarket:

Bevásárlókocsimban kb 3 köbméter cucc + a 3,5 hónapos KisCsengénk bébihordóban. Pénztáraknál hosszú, tömött sorok, de mégis találok egy olyan pénztárat, ahol csak 2-en vannak a sorban. El is indulok... 50-es pasi 5 méteren világrekorddal bevág elém (oly gyors volt, hogy a kolibri szárnymozgása ahhoz képest lassított felvétel).

Az ilyen helyzetekre (meg amikor az általam kinyitott ajtón bemasírozik előttem egy pasi) tartogatott mondatom: Milyen udvarias vagyok ma is!

Erre a pasi válasza: Mit hőbörögsz hülye qrva!

????

Elvégre közeledik a Karácsony.... :-)

Sziasztok!

Rengeteg rossz tapasztalatom van!

4,5 hónapos terhes voltam: míting a cégnél a nagy tárgyalóban, óriási ovális asztal körül székek + a fal mellett körben székek, de mire megérkeztem már nincs szabad ülőhely... Pár másodpercig toporogtam az ajtóban, aztán az ebédlőből hoztam magamnak egy széket. Amikor vége lett a mítingnek mindenki megrohamozta az ajtót, én is elindultam kezemben a székkel... és még csak előre sem engedtek! Nem hogy kivették volna a széket a kezemből... Saját kollégáim, akikkel 8 éve együtt dolgoztam!

Más:

39. hét: hivatal, sorszámos rendszer, ebédidő előtt érkeztünk, pont a mi sorszámunk előtt húzták össze a függönyt... tehát van 30 percünk, menjünk, addig sétáljunk egy kicsit. Ablaknyitás előtt kb 5 perccel értünk vissza. Az ügyféltérben minden szék foglalt. 30 és 40 közötti pasik többségben, talán 2-3 nő várakozik még... És nem történt csoda: mindenki ülve maradt! Jól megnéztek maguknak, aztán gyorsan az újság/papirok/akármi mögé bújtak. A párom, ez az édes, már éppen szózatot akart intézni hozzájuk - gondolom a felmenőiket sűrűn emlegetve - de intettem neki: Hagyd csak, sajnos már hozzászoktam. :-(

A 9 hónap alatt egyszer adta volna át a helyét vki. Tippeljetek! Na jó, segítek: egy kb 75-80 éves néni!

Kihaltak az földről az Emberek???