Toxikus, bántalmazó közeg (beszélgetős fórum)

Ne viccelj már.. Havi 1 alkalom, 1 óra lenne, ebbe szerintem senki nem halna bele.

Egyébként pedig: probléma mindig van, vagy kicsi vagy nagy.. A legtökéletesebbnek tűnő családok lakásásnak falai is tudnának mesélni, szerintem..

Neked biztos segítség lett volna, és tényleg nagyon sajnálom, hogy ilyen családban kellett felnőnöd.

De ott nincs szükség semmiféle terápiára, ahol minden rendben van.

Azt, hogy a négy fal között mi történik, senki de senki nem tudja kiszűrni. A bántalmazó pedig kifelé persze hogy azt mutatja, minden rendben van. És ebben nem a kormány a hibás, hanem maga a bántalmazó! Érted? Ezért kell neked lépned, mert senki nem tud helyetted cselekedni, mivel már felnőtt vagy.

Sajnos ezek szerint gyerekkorodban sem vették észre a jeleket, vagy nem foglalkoztak vele.

Igazából nem olyan régóta állnak jobban a gyerekek mellé, de sajnos a jogrendszer nagyon megköti a szakemberek kezét, a szülők pedig nem együttműködőek ott, ahol valós probléma van! Na ez az, amin kellene változtatni a kormánynak!

Kinek nem inge... Egészségesnek, betegnek is kell terápia.

Van egy kiegyensúlyozott, harmonikus család tegyük fel, de nem garancia, hogy holnap, holnapután is az lesz.

Ezért kell megelőző terápia.

Nem, ez hülyeség, ahogy minden amit itt összehordtál!

Nálunk nincs ilyen. Nem terrorizáljuk egymást és nem verjük egymást. Soha nem ütöttem meg a gyerekemet.

Már a féltételezésed is sértő!

Nem vagyunk mentális betegek! Kiegyensúlyozott életet élünk.

És attól, hogy másokra mutogatsz, és kijelented, hogy itt mindenki beteg és mindenkinek szüksége van felügyeletre, a te problémád megmarad.

A 20-as éveid elején? Felnőtt korodban?

Még is kinek mi köze van egy felnőtthöz?

Mire fel akadályozhatnának, ellenőrizhetnének, stb.

Megint csak magadra gondolsz és többi sok millióra nem, akinek ez csak egy felesleges rossz lenne.

Neked tudod, hol kellene élned? Egy kommunában!

Kötelezővé tenném a havi egyszeri családterápiát és külön-külön megbeszélést.

Aki ebből kimaradna, azt meg szankcionálnám valamilyen formában.

Talán a családon belüli erőszakok száma csökkenne egy ilyen lépéssel.. A gyerek nem egy használati tárgy.

Nem, családterápiára sem akarnánk járni. Nálunk minden rendben van.

Ne zaklasson senki.

Majd ha szükségem lesz rá megyek, de addig élem az életemet.

Érted!?

Neked kell lépned! Nem másokra várni!

Mindenki várhatná otthon, hogy belerepüljön a sült galamb a szájába, de elmegyünk dolgozni!

Vagy havi 1 kötelező családterápia minden családnak, utána külön-külön elbeszélgetés. Írásbeli beadvány kiemelési kérelem iránt.

Az, hogy ez a kormány családbarát az a legnagyobb hazugság egyébként.. Szavakban az maximum.

Nekem nagy segítség lett volna, ha ott van egy szociális munkás, eljön értem, megfogja a kezem és kiemel a családból, akár még gyerekkoromban.

Ez már zaklatás lenne!

Ki akarná, hogy havonta vagy bármilyen időközönként zaklassák?

Menj, ha gondod van! Járj utána!

Nem, nem tudod, hogy mi az a bit. Ez már kiderül és az is, hogy ha itt mindenki 1 bites, akkor te talán 0,1 bites lehetsz, de lehet, hogy sokat mondtam.

Te tényleg azt gondolod, hogy minden ember mellé ki kellene helyezni egy szociális munkást?

Ez úgy hülyeség, ahogy kell. Az a lány is elmúlt már 18 éves. Ha bárki állandóan megfigyelte volna, akkor az lett volt a gond, hogy nem szabad.

Nagyon érdekes elképzeléseid vannak!

Én biztos, hogy nem akarnám, hogy egy szociális munkás állandóan cseszegessen!

Terjeszd be, ahol kell.

De neked most nem erre van szükséged.

Vagy arról akarsz beszélgetni, hogy mennyire elcseszett országban élünk?

Ahol van akik szerint szerényen meg lehet élni 47 ezerből?

Ahol egy gyerek megöléséért alig néhány évet kell csak börtönbe tölteniük a gyilkosoknak?

Ahol, gyérítik a népességet a nem megfelelő eü-vel?

Ahol bárki megfagyhat a spórolást gyakorolva?

Ahol az emberek nagy részének nemhogy hó végén, de már a fizetés után nincs pénzük?

Beszélgethetünk ilyenekről, de ezzel a te problémád nem lesz megoldva. Neked cselekedned kell.

Abból a korból már régen kinőttél, hogy állami gondozásba vegyenek. 18 év felett, mindenki a saját életének a kovácsa...

Azt ugye tudod, hogy erről mi nem tehetünk?

Ha gyerekként úgy érezted, hogy téged ki kellene ebből a közegből, akkor miért nem jelezted ezt.

Bár, lehet, hogy nem tudtál és tudsz a gyámhatóságról. Lehet, hogy nem tudtad, hogy jelezheted más felnőtteknek, pl. tanárod, hogy bajban vagy.

Igen, sajnos az állam nem tesz senkiért semmit.

A lelki terror sokkal rosszabb. Azt nem lehet elfelejteni, az biztos. Nagyon nehezen, de ha ki tudsz szabadulni, fel lehet dolgozni, de megbocsátani soha.

Azt tanácsolnám, hogy kérj pszichológusi segítséget, lehet tb alapon is, legalábbis itt nálunk a városban van ilyen lehetőség rendelőben. Aztán a hozzád közeli városban, ahol van munkalehetőség, keresni munkát. Vannak olyan gyárak, amelyik támogatja a munkásokat, akik messziről jönnek és nem tudnak bejárni, hogy fizetik az albérletet is. Egy ugródeszkának ez is jó lehetőség lenne, és ha gyűjtögetsz, félre is tudsz tenni.