Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Ti mit csináltok akkor, ha a 13 éves kamasz fiúval nem lehet otthon bírni? fórum

Ti mit csináltok akkor, ha a 13 éves kamasz fiúval nem lehet otthon bírni? (beszélgetős fórum)


1 2 3 4 5
104. Panni58 (válaszként erre: 103. - Veledjooo)
2010. okt. 17. 18:30

Teljesen igazad van. :)

Az enyémek 18 és 23, még itthon laknak, és ugyan már egyikünk se firtatja, mégis mindig elmondják, hová, kivel mennek, mikor várhatók haza. :) Hozzászoktak. :)

2010. okt. 17. 18:07
Enyém 15 éves. Semmit se csinálok vele... a nagylánykánál már elszúrtam mindent, így a fiúgyereknek már megmondtam, hogy addig tudom segíteni, irányítgatni gyengéden a jó irányba, amíg hagyja, ha nem hagyja, akkor feladom, még egyszer nem halok bele az erőlködésbe. Állítólag tanul, a barátait ismerem, általában kedves velem, csak néha lusta, mindig bejelenti hova megy, kikkel van... sőőőt megkérdezi, hogy elmehet-e. Nemtom mi lenne, ha egyszer azt mondanám, hogy nem... de sejtem. :))) ... nehéz a gyereknevelés az biztos. Bízom az első 6 évemben, aztán jó'van! :))
102. Panni58 (válaszként erre: 101. - Gesztenye57)
2010. okt. 17. 17:44

És milyen a társasága? Milyenek a barátai? Az is nagy hatással van rájuk ebben a korban. Nálunk mindig nyüzsgött valaki, pedig kicsi volt a lakás, de szerettem ismerni őket. :)

Soha nem tiltottuk senkitől, csak "terelgetni" próbáltuk őket, előbb-utóbb rájöttek, hogy ki az igazi barát.

2010. okt. 17. 17:01
Mi nem szálltunk rá sőt megbeszéltük hogy ő tanul és mi elengedjük bringázni a haverokkal meg számítózhat. Azt mondta kész a lecke mgtanult okés elhittük.Aztán jöttek a gondok és a hazudozás . Nehéz nagyon mert én is jobban örülnék ha nem kéne szabályozni de semmi nemérdekli most sajnos.
100. Panni58 (válaszként erre: 99. - Gesztenye57)
2010. okt. 17. 16:26

Tudom, hogy nehéz, végigcsináltam lánnyal is, fiúval is.

A kettes kifestése arra utal, hogy nem meri elmondani, miért kapta. Ha merné, nem javítaná ki. Fél a reakciótoktól. Nálunk is volt egyes is, de megmutatták, és megmagyarázták. Aztán az a magyarázat vagy elfogadható volt, vagy nem, de mindenképpen tanácsokat kapott, hogy hogyan tudja ezt legközelebb elkerülni. Ha egy előre be nem jelentett szódolgozat nem sikerült, akkor csak elmagyaráztuk, hogy ezért kell folyamatosan tanulni, hogy ne érhesse ilyen meglepetés, ha fáradt volt, akkor felhívtuk a figyelmét, hogy nem a sport a legfontosabb a világon, ha csak valami halandzsa volt a magyarázat, akkor próbáltuk megértetni, hogy kevesebb számítógép, vagy más szórakozás kellene, és több időt fordítson a tanulásra. Ha valami nehezebben megy, akkor még ma is leülünk akár az érettségire készülővel is, hogy segítsünk, amiben csak tudunk. De fontos az is, hogy ne erőltessük rájuk magunkat. Minden gyerek más, az egyik jobban, a másik kevésbé igényli az ellenőrzést. Nekünk kell látnunk, hogy mi az optimális, és hagyni kell nekik az önállósodást is, hogy megtanulják, bizonyos dolgokért a felelősség is az övék.

Nem mondom, hogy nálunk minden zökkenőmentes volt. De időnként a saját hibáinkat is észre kellett vennünk, és az elveinkből is engedni.

2010. okt. 17. 16:10

Mi próbáljuk ezt megértetni vele folymatosan. Hogy szeretjük mellette állunk és nyugodtan elmondhat mindent nekünk. Persze hogy van néha bünti de azt sem lehet hogy mindent megengedünk és ő csinál amit akar.

Hát ő a családot látja ellenségnek pedig oka az nincs rá. De tényleg.

98. Panni58 (válaszként erre: 97. - Gesztenye57)
2010. okt. 17. 09:44
A hazugság, a csalás általában abból ered, ha úgy érzi, nem mondhatja el az igazat,mert azért büntetés jár, ha nem érzi, hogy Ti feltétel nélkül megbíztok benne. Ez a legfontosabb: megértetni vele, hogy mellette vagytok, nem ellene. Mert ebben a korban nem a család a fő "ellenség", hanem az egész világ. Én megéltem ezt, amikor a lányom hülyeséget csinált, vívódtam magamban, hogy most büntessem, vagy álljak mellé, és menjünk együtt szembe a világgal. Az utóbbit választottam, hiszen az én gyerekem, én akartam őt. Azt hiszem, ez a döntésem az alapja a mostani kapcsolatunknak, az őszinteségnek, a nyitottságának, az egymás iránti bizalomnak.
2010. okt. 17. 08:36

Sziasztok Nálatok minden okés?

Nálunk nem. Legújabb kihibajavítózta a kettest az ellenőrzőbe mondván a tanárnő volt. De a legrosszab hogy hazudozik folyton folyvást. Valamit mindig kitalál már nemhiszek neki semmit.DE nemtudom miért hisz nem bántjuk szeretjük. Csak egyszerűen mert kamasz?? És muszály??

2010. szept. 27. 14:11
Nálunk minden okés családban. Szeretetben nőtt fel igazából akkor lett törés az életében mikor megszületett akishuga. az nagyon elkeserítette nem tudott megbarátkozni vele hogy már nem csak ő van. Főleg hogy ugye tőle többet várunk el minta 7 évestől é folyton azt kapjuk hogy őt már nem szeretjük csak a picit. Néha meg bújik és ölelget, én mindig elmondom neki hogy mennyire szeretem és próbálok a lelkére hatni de nagyon nehéz.
2010. szept. 27. 12:58
ebben a korban a fenyegetés már nem igen segít...talán ha meghallgat,de hallgatás nálunk is van de eredmény semmi...csak az idő segít ezen semmi más...
94. Bri* (válaszként erre: 90. - 859d58d4d8)
2010. szept. 27. 12:52

Az én gyerekem mindig nagyon jó volt. Kitűnő tanuló dícséretekkel, soha nem volt probléma se a magatartásával, se a szorgalmával. Sőt! Inkább túlzottan is érzékeny volt, ez jelentett néha problémát.

Most is érzékeny, de állandóan durrog. Ha nem jó a pulcsi, ha kellene kabát, de ő nem akar, ha új valamit akar, mindenért. Én sem gondoltam volna sosem, hogy ez lesz, de így van. Azért úgy gondolom - a környezetünkben lévő gyerekeket nézve -, hogy még mindig a könyebben kezelhető tinikközé tartozik. Csak hát nem ezt szoktam meg. :)

93. 29a57c5965 (válaszként erre: 92. - 81057d5f8a)
2010. szept. 27. 11:21

Ezt itt nagyon nehéz megjeleníteni:-(


Ismered a gyereked!!! Segíts neki,hogy Ő önmagát megszeresse,de az útat neked kell látnod...én innen csak az én gyerekeimet tudom:-(

Lassan a Lányom van ebben a helyzetben...egész más,mint a Fiam....lehet gondolkodni:-)))

92. 81057d5f8a (válaszként erre: 91. - 29a57c5965)
2010. szept. 27. 11:18
és szerinted hogyan kell azt csinálni? mert én már millióféleképpen próbáltam:((((((((
91. 29a57c5965 (válaszként erre: 89. - 81057d5f8a)
2010. szept. 27. 11:11
Mutass utat neki....a beszéd nem ,a példa megmarad!
2010. szept. 27. 11:10
Sziasztok! Mint egyszer már írtam nektek még nem érint a téma, az enyémek még kicsik! Ám eltűnődtem rajta, a témán, első kérdésnek azt vetettem fel, milyen volt a viszonyotok addig a gyerekkel! Ha jó, szerintem meglehetne oldani a problémákat! Valamint, ne veszekedve, kiabálva, hanem mintha egy felnőtt emberrel beszélgetnétek! A cigiről pl: ellehetne mondani, hogy nem örültök neki, hogy cigizik, de ok próbálja ki, rá bízzátok! Lehet ha azt látja hogy anya nem veszekszik, nem kiabál miatta, rájön mégsem olyan jó az! Nem könnyű elhiszem, kívánom, hogy egyensúlyban legyetek a gyerekeitekkel!
89. 81057d5f8a (válaszként erre: 87. - Gesztenye57)
2010. szept. 27. 11:02

nálunk is ua. a helyzet.

úgy gondoltam, megint veszek egy nagy levegőt és megpróbálok vele beszélgetni: nem kiabálva, nem veszekedve...... de már annyiszor próbáltam..........

88. 29a57c5965 (válaszként erre: 87. - Gesztenye57)
2010. szept. 27. 10:12

Valóban:-(....Nem olvastam végig a hsz-ket....így csak az én példámat írtam le!


Meg kell találnod az Ő alapját és visszaállítani egyenesbe! :-(...jól hangzik,de hogy hogyan???

2010. szept. 27. 09:55

Az én fiam nem tud mit kezdeni ezzel a dologgal. Néha tündibündi néha meg iszonyatos.

Már mindent bevetettem szépszóval csúnyával veszekedve. De most megilyedtem rendesen ez már nem tréfa:(

86. 29a57c5965 (válaszként erre: 2. - 81057d5f8a)
2010. szept. 27. 09:53

:-(

Minden kamasz más!....Én anno úgy oldottam meg,hogy az első lépéseknél-jeleknél leültettem a Fiam és elmondtam,hogy a kamaszkor a legszebb időszak,de ha vki nem tud vele élni-boldogulni,akkor jön az anarchia.....ami nagyon kellemes,de leverendő-visszaszorítandó!!!

Harcolni nem fogok vele,mert...:-)...de támogatni a kinyílását akarom....Mit választ??? :-)))

Bevált:16 éves és még semmi gond nem volt se vele,se közöttünk....vagány srác és jól kezeli az érzelmeit,ami hiánya,úgyebár a kamaszkort félelmetessé teszi:-)))

2010. szept. 27. 09:46
Borzalmas!! Tehetetlenség
2010. szept. 27. 09:46
Ha otthon nem bírok vele akkor kimegyünk a hóra, mert ott igen.:D
2010. szept. 27. 09:43
kamaszodik és ez a korszak jozan ésszel felnem dolgozható túl kell élni agyvérzés nélkül
2010. szept. 27. 09:40

Sziasztok.

Elég bajban vagyok most kaptam az infót hogy kicsifiam titokban cigizik:( Mit csináljak?? Én dohányzom az igaz de apja nem és mindig úgy utálta és szekállt érte mostmeg mégis?? Azt sem értem honnan vesz cigit 13 évesen?? Tőlem nem nincs elől cigi. Legalábbis úgy gondolom nem:(

Arra is kiváncsi vagyok mit gondoltok a vizipipáról?? Állítólag azt is csinálta már de ezek olyan infók hogy nem tudok simán rákérdezni mert akkor kiderült hogy elmóndta valaki nekem aki megigérte hogy nem mondja el. Ertitek??

81. 81057d5f8a (válaszként erre: 80. - Bri*)
2010. szept. 23. 11:31

most voltam a múlt héten a kislányommal és a barátnőmmel kirándulni....

persze, szoktam menni fodrászhoz, kozmetikushoz, vásárolni is szoktam

80. Bri* (válaszként erre: 79. - 81057d5f8a)
2010. szept. 23. 11:26
Van barátnőd, hobbid valami? Szoktál kikapcsolódni? Fodrász, kozmetika, vásárlás, turi stb?
79. 81057d5f8a (válaszként erre: 78. - Bri*)
2010. szept. 22. 16:41
az sem könnyű:(((((
78. Bri*
2010. szept. 22. 16:40
Nekem a kicsi 2, a nagy 13 éves.
77. 81057d5f8a (válaszként erre: 76. - Bri*)
2010. szept. 22. 16:38
hát nagyon nem könnyű. pláne, hogy a másik gyerek meg a dackorszakába van:((((((((((
76. Bri* (válaszként erre: 75. - 81057d5f8a)
2010. szept. 22. 16:36
Akkos az is a baj, hogy sokat vagy "bezárva". Én is GYED-ed vagyok, átestem hasonlón.
75. 81057d5f8a (válaszként erre: 74. - Bri*)
2010. szept. 22. 16:30
nem. gyesen vagyok még.
1 2 3 4 5

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook