Ti így belemennétek az összeköltözésbe? (beszélgetős fórum)

itt a hozzaszolasok zome meg mar a hazvasarlasrol, tulajdonreszrol, pasi viselkedeserol szolt

pedig egyszeruen az a szitu, hogy a noci nem szivesen koltozne olyan messzire, szinte idegen helyre, nem szimpi anyos kozelebe, messze a munkahelyetol. ami teljesen ertheto. ugyanakkor ott van az erem masik oldala, hogy nem kene alberletre penzt kidobalni, szeretik egymast, jo kis haz lenne, rezsi is klassz, anyos is helyreteve. ezert hezital, ami ertheto, mert nem erzi ugy, hogy o aztan oda nem megy es kesz, de nem is szivesen

csak szerintem ilyenkor gyakori, hogy annyira veglegesnek es nagy sulyunak erzi valaki a donteset, pedig az eletben meg minden valtozni fog, alakul :D

Őszintén?

Nekem "nem jött le."

Szerintem senki nem sulykol.

Rocky feltett egy kérdést, várja a válaszokat, és mindenki írja a maga gondolatait.

Lehet, hogy azért érzed sulykolásnak, mert több a féltő és aggályoskodó hozzászólás, mint az olyan, hogy menj, csináld, majdcsakleszvalahogy ...

Ha benne nem lennének kétségek, és sziklaszilárdan hinni, hogy ezt kell tennie, akkor fel sem tette volna a kérdést, még magának se.

És hát nyilvánvaló, hogy nagyon bizonytalan, mert egyszer azt írja, hogy fáj neki, hogy a pasi nem képes kompromisszumra, aztán meg azt, hogy képes.

Ha jó a kapcsolat, alkalmazkodni kell.

Ami nem is kérdés egyik fél részéről sem.

szerintem nem jo ilyenkor belesulykolni abba, aki szereti a masikat, osszekoltozes elott all, hogy fuj, milyen a pali, maris eloir, neked nincs szavad

mert nem errol van szo. forditott szitura is a pasi rabolintott, menne o alberletbe, megy is, ha nem lehet megvenni valamiert a hazat, vagy neki nem jon ossze.

masik oldalrol is latni kell, egyikuknek rosszabb, nehezebb lesz a kezdet, barhogy alakul. a pasinak se lesz diadalmenet messzire koltozni, folyton utazgatni meloba, kidobni a penzt alberletre

ha jo a kapcsolat, alkalmazkodni kell, kompromisszumot kotni. egy odakoltozes nem a vilagvege, semmit nem fixal es betonoz be. ha rosszul erzik magukat, el lehet adni a hazat, alberletbe menni vagy venni egy masikat mashol. addigra a kapcsolatuk is megerosodik, kiallja az ido es egyutteles probajat. vagy nem, akkor pedig mindenki megy a maga utjan

ezzel szerintem sokan igy vannak. en peldaul nem felek az uj dolgoktol, valtozastol, de nagyon szeretek ott elni, ahol elunk. ha el kene menni messzire, osszes ismerost, kornyezetet elhagyni, olyan helyre menni, ahol nincs olyan tarsasag, raadasul egy kotnyeles anyos var, en is huznam a szamat

de amig nincsenek gyerekek, es nem orokre szol, es meg csak most koltoznek ossze, addig kalandnak kell felfogni. nem kell felni, ha barmi rossz, valtoztatni lehet rajta

"Annyira lelkes, azt mondta 1 esélyt kér, meglátom boldogok leszünk. A rezsi sem lenne drága, amit szeretnénk megtudnánk venni, a gyereknek is lenne hely stb. Már anyóst is lerendezte, leosztotta, hogy köszönjük, de innentől kezdve legyen szíves vonuljon vissza, mert ha folyton duruzsolni fog a fülünkbe egyedül fog megöregedni."

"Mennék is meg nem is, nem tudok dűlőre jutni, vegyes érzéseim vannak.".

"A lakásvételi kérdés hétvégén dől el....addig az albi van érvényben..."

szerintem ha nem lennenek egyutt, a pasi akkor is megvenne a hazat, mert ott akar elni. vagy venne idovel mast, mert valahol lakni kell. ahogy a no is idovel venne maganak lakast. ez miert olyan kardinalis kerdes?

a forumindito parja sem azt mondta, oda koltozunk es kesz, hanem kerte, adjon egy eselyt a dolognak. ha nem jon ossze a hazvasarlas, akkor alberletbe mennek egyutt, ezt beszeltek meg. nincs itt semmi gaz. csak az, ami a legtobb emberben benne lenne, ha messzire kene koltozni, otthagyni a megszokott, ismert, szeretett kornyeket, az ijeszto lenne, rossz erzes, bizonytalan

Szerénységem pedig már túl az 58-on is túl;

egy biztos: itt olyan ellentétek vannak, illetve majd még lesznek, amit nagyfokú rugalmasság nélkül megoldani szinte nem lehetséges; itt mindkettônek engednie kellene;

kérdés, mennyire kompromisszumképesek; egyáltalán érdemes-e.

Még az elején írtam olyasmit, hogy akár sátorba is, de lehet a világ vége is.

Akkor még nem volt szó külön házról, egyenrangúságot és hasonló közös célokat feltételeztem.

Viszont ilyen feltételek kiderültekor szerintem illanna a szeretetem jócskán, így nem biztos, hogy követném a világ végére is.

Az ellentéteket próbaltam felvázolni.

Ez pont olyan, hogyha a férfi tudja, hogy mit akar, akkor zsarnok, ha nem, akkor papucs.

Próbáltam több szemszögbôl is láttatni.

Szeretem körbejárni a témát adott esetben.

Ha az embernek nincs pénze, alkalmazkodjon, ha pedig van, teremtse meg.

Az albérlet egy végszükséglet, ha van ennél jobb megoldás is, mért ne választanák azt?

A kapcsolat elején senki sem gondol, főleg a kipenderítésre, mivel komolyan gondolja mindkét fél. (ha mégsem komolyak a szándékok a lány részéről, na ott van a baj) Talán pótkerék a srác míg jobb nem jön, s ő ezért hátrálna ki?

Az előbb még azt mondtad, hogy a pénz nem minden, most már mégis?

Én személ, szerint szeretek otthon élni, nem a pasinál. Mert ha nincs beleszólásom a dolgokba, akkor másnál vagyok, ahol ő szabja meg a szabályokat. Egy jól működő párkapcsolatban meg mindkét félnek egyformán számít a szava.

Felvetődött az a kérdés is, hogy ha a nő szereti kövesse a világ végére is. Ez kötelező?

Gondolom a fórumot is azért írta ki, mert felmerült benne a kétely és kétségei vannak.

Ha egyébként minden működik és szeretik egymást én megpróbálnám a már általam leírtak szerint.

Jól gondolkodsz! :)

Ergo - a mama sem lehet rossz szándékú nőszemély!

Szerintem bármennyire is szerelmes a fórumindító érzi, hogy ebben a kapcsolatban neki se szava, se vagyona, de még egy önálló lélegzete sem lehetne.

Nem ezek nem jók, amiket írtál, hanem a pasi hozzáállása a dolgokhoz. Az meg sajnos megmérgez bármilyen anyagit.

Esküszöm, nem értem;

lenne egy alkalmi vétel;

nem hiteles - nem jó;

készpénzes - kizárólagos tulajdonú - nem jó.

Csak feltételezés, hogy a "kedves mama" nem vette el a fia pénzét, hanem otthon lakhatott, tehát félre tudott tenni éveken át - nem jó.

Ahelyett, hogy inkább elutazta, elitta, eljátékgépezte, elnôzte volna.

Nem mindig a racionalitás a racionalitás.

Néha bizony nagyon megéri a tanulópénz. Itt a nyereség, hogy nem veszt nagyot később..