Tápszeres toroknak ugrás (beszélgetős fórum)

Hát igen, ez a telefon.. Szörnyű. És igen, ilyenek ezek a pasik.. Persze az enyém neeeeem, az soha... De bezzeg a sógorom.. az asztán!!!

De lám, hogy beindult a teje a császáros sógornőmnek... Most akkor megkockáztatták volna, hogy ne így legyen??

Számomra volt a legmeglepőbb, hogy amikor a fiam megszületett, még apám is vitt piát a munkahelyére. Nem hiszem, annak előtt volt ilyen. Az öcsém születésekor lehet, de arra nem emlékszem...

Pedig nem kell sajnálni a tápszereseket. Isteni szabadság, bárki meg tudja csinálni helyetted, és rohadt jó, hogy a fejéssel töltött órákat másra is lehet használni. Én nagyon megvoltam nélküle, és isten bizony nem értem, hogy ez miért sajnálatra méltó. Nagyon sok anyatejes baba is hasfájós, refluxos, stb..

A 3.4. gyerekemet több mint 2 évig szoptattam, tehát van összehasonlítási alapom.

Eleinte mindegyiknél annyi tejem volt, hogy csodájára jártak, szó szerint litereket fejtem le. De pont ezt nem akartam, mert szerintem meg éppen az a hosszú szoptatás egyik titka, hogy a kereslet-kínálat egyensúly beálljon.

A 4. gyerekemnél megkértek egy baba számára, hogy fejjek. Persze, hogy fejtem, vittem, stb.. De hát azért nem bánom, hogy vége van... Kilókat fogytam, és a lábamon alig-alig álltam..

Én arról, ami sz.r és fárasztó, sohase mondtam azt, hogy jaj de szép volt.. Tudom, nem vagyok PC..

4 hónap az jó:) megtetted, ami tőled telt, jó az! Anyósomnak 3 gyereke volt, 6/3/3 hónapig szoptatott, a sógornőim pedig csak 1 hónapig. Engem 3 hétig szoptatott anyukám. Így a környezetemből semmilyen "olyan" tekintetet nem kaptam, mindig úgy álltam hozzá, hogy ha lesz, lesz,ha nem, nem. Ők úgyszintén ezt tették. Azt sem mondtam, hogy meg sem próbálom,mint írtam lejjebb, a mellrák elleni küzdelemben fontos faktor a szoptatás, szóval ezt igyekeztem kihasználni, ha már lehetőségem volt. De úgy alapjában vève én nem izèltem ennyit ezen a dolgon, határozott vélemènyem van, vagyis mindenki azt csinál,amit akar:)

Szerintem kicsit érzékeny vagy,vagy nincs elég önbizalmad ahhoz, hogy ezt kereken kifejezd azoknak, akik bele akarnak szólni. Illetve nem írtad, hogy beleszôltak, csak hogy "olyan" tekintet, hát nem tudom, hogy az milyen. Biztos közrejátszik, hogy a férjed részéről kevés a visszajelzés, a segítség a gyereket érintő dolgokban (a másik fórumodban írtad), ez ne ássa alá a bizalmadat, pláne nem kell semmit bizonygatni vagy összehasonlítgatni, vagy céltáblának érezni magad.

Nem tejadó ünnepség, hanem az anyatejadó anyák megünneplése.

És nem à la szocializmus, mert a mai napig is megrendezik évente.

A tejért kapott pénzen felül így köszönik meg, hogy nem a lefolyóba megy a felesleg.

Aki nem fejt, annak esetleg begyulladt a melle (velem megtörtént az elsőnél; az ellenségemnek se kívánom azt a fájdalmat), illetve ha olyan alkat volt, korábban elapadhatott a teje. Ezért, aki úgy döntött, hogy minél tovább akar szoptatni (én nagyon akartam) az fejt. Mellesleg nem kicsit rettegtem a tejláztól.

Amúgy meg nem hülyeségből fizetnek egy literért 2700 adómentes forintot. (Annak idején jó kis GYES kiegészítés volt számomra.)

Tejadó ünnepség? Lyesszus:D

Parmalat à la szocializmus??

Amúgy az immunrendszerhez való "cuccost" elvileg az első 2 hét-1 hónapban a babának már átadjuk, szóval én azzal sem értek egyetz hogy egy gyereket okvetlenül szoptatni kell 2-3 éves korig. Amikor màr tud enni,mert pèpeset már ehet, onnantól már nagyjából a mi segítségünkkel meg tudja szerezni a tápanyagokat másból. Az én gyerekorvosom mindig a 6-8 hónapos korig valò szoptatást ajánlotta, ha kell, kiegészítéssel, de ezek után már a babákat nehezebb elválasztani mert többet fog hisztizni, 7-8 hónapos korban meg még elfelejti hamar. De a dokinéni azt is mondta, hogy elvileg a legfontosabb időszak az első hónap, tehát ahol nincs, nincs,nem tragédia, általában egy kicsi tej addig mindenkinek van.

Én sem értem.

Annak idején eltökéltem, hogy ameddig csak lehet, szoptatni fogok. Hála az égnek sikerült is. Először csak 10 hónapig, másodszorra majdnem egy évig. Mind a két alkalommal tejet is adtam le; összesen kb. 100 litert.

Szívből irigyeltem azokat az anyukákat, akiknek nálam sokkal több tejük volt. (A bődületes teljesítményeket az anyatejadó anyáknak rendezett ünnepségen tudtam meg, ahová kétszer is meghívtak.)

Sajnáltam azokat, akik tápszerre szorultak. Kotyvasztás, hasfájás és társai, amiket én csak hírből ismertem.

Mindig szurkoltam, hogy az anyuka tudjon szoptatni. De ha nem sikerült akármiért, senkit nem szóltam meg. Se szembe, se a háta mögött.

Ez azért nem így van.

Csak szemtől szembe azért az ember ritkábban bunkó.

Sőt, a fórumra kiírt sérelmeket pont az ilyen kommunikációk miatt kapják.

Sajnos az anyukák, nagyanyák azért tudnak érdekeseket mondani (nem elsősorban tartalmilag, hanem stílusra) ugyanúgy, mint az ősanyák a játszótéren.

Ezzel együtt én az orvostól, védőnőtől kérdeztem, ha éppen valamit nagyon akartam, pedig anyámékkal egy fedél alatt éltünk. Persze kicsit ő is segített, de azért azt ő is felmérte, hogy már nem tud semmit, mert nem is emlékszik, meg ez már egy másik világ.. Pedig akkor még 49 éves volt, sokan a gyerekének hitték a lányomat. Meg pláne apáménak..:-))

Hát passz,én mindig úgy fogtam fel,hogy azért szoptatunk, mert véd a mellrák ellen, nemcsak a gyerek miatt, szóval tulajdonképpen volt bennem egy adag önzés is, ha már kéznél van, kihasználom, hátha tényleg lecsökkentem ezzel a mellrák esélyét. Nem pusztàn az vezérelt, hogy ki mit gondol rólam mint anya.

A fórumindìtónak pedig ha jól értettem,nem szólt be senki csak volt valami tekintet, amit ő úgy értelmezett,hogy az illető szaranyának titulálta.

Aki más életébe kéretlenül belepofázik, és a saját felsőbbrendűségét hirdeti, az szánalmasan rosszindulatú. Abban egyetértek, hogy anyaság nélkül is ilyen.

Én szoptattam, de eszembe se jutott, hogy ettől több lennék, mint aki nem.

Pontosabban a kicsinek fél évig fejtem, úgyhogy mégis szaranya vagyok, ráadásul császáros is volt.

Azt nem értem leginkább, hogy az ifjú anyukáknak nincs anyjuk, nagyanyjuk, nagynénijük, kisgyerekes szomszédjuk baratnôjük, hogy megkérdezzenek valamit tôlük?

Nem találkoznak az utcán, a boltban, az orvosnál, a játszótéren hasonló adottságú anyukákkal?

Egyszerûbb leülni a gép elé és várni a válaszokat?

Ennyire nem mernek kommunikálni élô emberekkel?

Baromira ráér egy anya. Igen, még akkor is, ha valóban kemény meló az anyaság.

Én az első kettőnél az ország egyik legnehezebb egyetemét végeztem, napi átlag 8-10 órát ületem a gép előtt, volt, hogy egész éjszaka is.

5 éves volt a nagyobb, három a kisebb, amikor először láttam "anyás fórumot", amikor először megtudtam, ki a szar anya, meddig kellene szoptatni, mi az a hordozókendő, és ki Anna, Peti és Gergő.. Ezek nélkül nagyon lehet ám élni, ergo minden ilyesmi pótcselekvés, pót-siker. Az egyetem igazi siker volt (nekem legalábbis), tehát nem volt szükségem pótlékra, és fél percem nem volt azzal foglalkozni, hogy ki hogyan táplálkozik, vagy táplál.

A második két gyereknél már egyetem nélkül én is előbb voltam hajlamos belemenni hülyeségekbe, mert bár nagyon gáz volt már 3-4 gyerekkel, de mégis több időm, vagy nevezzük úgy, "szabad gyököm" volt.

Egyébként volt rövid ideig szoptatott gyerekem, teljesen tápszeres gyerekem, és 2-2,5 éves koráig szoptatott gyerekem. Semmi különbség nincs köztük, kicsinek - még szopás alatt is - sokat voltak betegek, 5 éves koruktól viszont szinte soha.

A nagy titok: amikor jött a mellemből a tej, akkor jött, amikor nem, akkor meg nem. És ilyen is lehet, meg olyan is. Ezen tényleg nem tudom, mit nem lehet megérteni. Ezen felül még persze csomó pszichés tényező lehet, ezekhez meg tényleg senkinek semmi köze, és nem tudja kívülről megítélni. Ezt meg alap intelligencia kérdése belátni.

Tehát, aki ilyenbe beszól, az ráér, és még bunkó is. De ezt gondolom nélkülem is tudtad :-)

Szerintem nem gonoszság vagy savanyúság. Döntések és körülmények sorozata, hogy ki szoptat és ki nem és hogy mennyi ideig, de azzal, hogy a tápszer mellett voksoló rosszindulatúnak nevezi azt, aki szoptat, ugyanúgy folytatja.

Érted, nem elég mizéria az egész, te is írtad, akkor még legyen savanyúnak titulálva? Megjegyzem, nálunk vegyesen volt, így nem állok be egyik táborba sem. De ahogy te is írtad, természetes dolog, van mellünk, vagy jön a tej vagy nem, de természetes dolog az is, ha valaki szoptat, nem azért teszi, hogy lenézhessen másokat.

Illetve aki hajlamos arra, hogy folyton beleszóljon mások életébe, az megteszi ezt gyerek nélkül is, az ilyenek már az oviban is meg akarnak szabni mindent, szóval nem az anyaság miatt lesz, lett ilyen, hanem gyárilag.