Tanuló vezetők, friss jogsisok gyertek csevegni! (beszélgetős fórum)
Sajnos az én oktatóm is próbált megérinteni, arról már leszoktattam, hogy a combomat megfogja. Látom, hogy tetszem neki, de annyi jót mondott róla az autósiskola tulajdonosa (szinte mindenki levizsgázik nála, azok is, akik négyszer megbuktak, ráadásul a pasas vizsgabiztos egy másik megyében), hogy szerencsésnek éreztem magam, hogy rátaláltam. De most már úgy érzem az a baj, hogy nem személyre szabottan oktat. Nem lehet úgy oktatni, hogy na akkor, ha 40 felett vagy, ráadásul nő, akkor sokkal tovább kell tanulni, mint egy hasonló korú férfinak. Egyébként beajánlottam egy férfi ismerősömet, aki 50 éves. Neki soha egy szóval nem mondta, hogy ugyanannyi órát kell venni rutinból, amennyi éves.Pedig a pasas eddig csak biciklin, esetleg traktoron tekert. Ezek szerint a férfiakkal nem merik megcsinálni, de a nőkkel igen? Mert a nőket amúgy is sokan lebeszélik a vezetésről.
Azt szeretném, ha az oktató minden óra elején elmondaná, hogy ma ezt és ezt gyakoroljuk és minden óra végén elmondaná, hogy ezt, ezt és ezt még gyakoroljuk, de ez és ez jól ment. Ez a pasas meg egyszerűen fáradt, és ilyesmire már nem marad energiája.
Egy oktatót az első két óra után hagytam ott, mert türelmetlen volt és ez lebénított. Ezért nem sietek ezt a pasast otthagyni, mert hátha mégis nálam van a hiba?
Én kb egy hónapja hallottam először, hogy nők is oktatnak:D
Akkor láttam az első női oktatótt és buszsofőrt.
Nem gondolod, hogy más oktatót kéne keresned?
Ez is csak olyan, mint egy kapcsolat: tűrsz, tűrsz, megtűrsz, és inkább nem lépsz, hátha a többi rosszabb, mint ő.
Nekem az első oktatóm nem tett semmi 'olyasmit', amire azt tudnám mondani, hogy tényleges zaklatás, de érintgetett, mindenféle 'poénokat' sütött el, bókolt, és ez nekem kicsit sok volt...a végén már szóltam a családomnak, de látod, én se léptem ki(nála vizsgáztam), mert gondoltam hátha türelmesebb, mint a többi(már abból kifolyólag, hogy láthatóan tetszettem neki).
Aztán a második oktatóm..ég és föld. Úgy értem neki is megvannak a saját hibái, de vezetésügyileg nagyon jó, türelmes, elmondja a hibáimat, dícsér, többször elmondja, hogy nincs a vezetésemmel semmi baj, mindig ugyanannyit kér, és minden alkalommal csak azt az alkalmat fizetem.
Szóval van jobb, mindig van jobb. Persze rosszabb is akadhat, de az viszonylag hamar kiderül.
sokmindennel egyetértek, amit leírtál. A rossz hozzáállás valóban gátol abban, hogy bátrabban vezessek.
Nekünk sohasem volt autónk.Szóval nem születtem bele, nem álltam be vagy ki apu autójával a garázsból/ba. A fiam már 10 évesen vezetett és nagyon jól.
Gondolom, ez is olyan, mint a számítógép használata. Nekünk meg kellett tanulni, a gyerekeinknek már természetes, beleszülettek.
Az oktatóm belefáradt a saját anyagi és magánéleti gondjaiba, ezért nem igen dicsér, de nagyon sokat csiszol a tudásomon. Úgy érzem, amit eddig elértem, ő azért szépen felépített. Csak amikor esedékes a következő hitelrészlet és megkér, hogy fizessek már ki 10 órát, pedig még nem is esedékes, kicsit úgy érzem, hogy kihasználja a félelmeimet és az életkoromat.
Ugyan még nem voltam annyi, de nehezen tudom elképzelni, hogy nálam parásabb egyén vezessen autót:D
Tele vagyok fóbiákkal, és rettegtem attól, hogy balesetet okozok, sőt, biztos voltam benne, ha én beülök a kocsiba, hát akkor baj lesz....szó szerint.
Ugyanúgy kifogás az, hogy "én nem tudok vezetni", vagy "nekem nem megy", mint nálad, hogy idősebb vagy az átlag kezdővezetőnél. Ne haragudj, nem akartam tiszteletlen lenni, de én így látom.
A félelmeim miatt míg végeztem a kötelező rutinóráimmal, fél év volt, mert ma "esik a hó" vagy "esni fog", "túl fáradt vagyok", "túl meleg". Pedig arról volt szó, hogy nem bíztam önmagamban és a vezetési képességeimben, magam legnagyobb akadálya voltam(/vagyok).
És szerintem az oktatód, és te magad és csak ezt sulykolod önmagadba.
Kedves Nagy G! Üdvözöllek itt,ezen a fórumon! Kitartó vagy,ha mindent visszaolvastál!:-)
Balesetmentes közlekedést kívánok neked,gyere közénk sokszor!
Sziasztok, kedves mindenki!
Én egy 21 éves fiatal vagyok, most szereztem jogosítványt, egy budapesti suliban.
Kb 12 éves koromban kezdtem a vezetést, édesapám mellett, egy régi wartburggal.
Akkor találtam erre a fórumra, amikor a rutinóráimat kezdtem, márciusban. Visszaolvastam teljesen az elejéig, kíváncsi voltam, hogy hogyan fest a vezetni tanulás folyamata a másik nem szemszögéből. Azt kell hogy mondjam, kellemesen csalódtam! Ha minden vezető ilyen lelkiismeretesen megtanulná, és be is tartaná a szabályokat, nem örjöngene, nem hajtana direkt a megengedett sebességhatár fölött, ilyen óvatos és elővigyázatos lenne, nem tartana ott a közlekedéskultúra, ahol tart. Minden elismerésem a tiétek!
Nem sokkal később megismerkedtem édesapám egy hölgyismerősével, aki szintén most tanul vezetni, sajnos kevés sikerrel. Ekkor még a rutinvizsga előtt járt, sok tanórával és több sikertelen vizsgával a háta mögött. Úgy döntöttünk, hogy segítünk neki, hátha a mi módszerünk jobb, mint az oktatóé. Volt egy elhagyatott rutinpálya, forgalom elől elzárt területen, kimentünk, ő vezetett, én ültem mellette. Persze tudom, ez ilyen formában nem legális, a kocsiban pótpedál nem volt, de nem volt mit tenni, rengeteg pénzt rááldozott már, eredmény nélkül. Másfelől pedig kíváncsi voltam, hogy hol a hiba? Mert a vezetés maga, az autó kezelése bár bonyolult folyamat, bárki képes megtanulni. A „oktatás” borzasztóan „érdekes” volt, úgy voltam vele, ha nagy baj van, behúzom a kéziféket, csak megállunk. Hát komolyan mondom, a hölgy jobban, finomabban vezetett, mint én, és a feladatokat is ezerszer jobban tudta kivitelezni! Csak éppen amikor idegességében elkövetett egy hibát, attól még idegesebb lett, utána pedig hibát hibára halmozott, jött a lefulladás, padkára menés, stb. Csakhogy. Ez az idegeskedés könnyen kiküszöbölhető egy jó adag önbizalommal. Márpedig egy jó oktatónak az(is)a feladata, hogy ezt megadja! És itt nem arra gondolok, hogy innentől mindenki legyen az utak császára, nem, a szabályokat amennyire lehet, be kell tartani. Ezek után sikeres rutinvizsgát tett. Az oktatója el volt képedve, nem értette, mitől táltosodott meg…
Kb két hete volt az első alkalom, hogy egyedül ültem autóba, ekkor még nem volt meg a jogsim. Kb öt kilométert tettem meg, és mondhatom, hogy az élmény valóban félelmetes, a nyakunkba zuhan a felelősség, ha valamit elrontunk, az csakis a mi sarunk lehet. Az érzés igencsak szörnyű. Olvastam, hogy többeteknek ez a problémája, maximálisan megértem! De ha egyre többet és többet mentek egyedül, egy idő után át fog csapni egy hihetetlenül kellemes szabadság érzésbe! Ugyanis oda megy az autó, ahová mi vezetjük! És akkor, amikor csak akarjuk, nem vagyunk menetrendhez kötve! Áthidaló megoldásként pedig jól jöhet az, ha pl kényszerhelyzetben vagyunk, muszáj autóval mennünk valahova, tehát az utazásnak célja van! Ilyenkor erre fogunk fókuszálni, nem a forgalomban való részvétel „gyötrelmeire”.
Most pedig szeretnék egy kicsit szólni az autósiskolák működési rendszeréről, bár ti is benne vagytok/voltatok, sikerült egy kicsit átfogóbb képet alkotnom róluk. Nos, én egy olyan suliban tanultam, ahol szinte a legolcsóbb a tanfolyam.(direkt nem írok nevet) És valóban, bizonyos feltételek mellett tényleg itt a legolcsóbb a jogosítvány megszerzése. Ugye, az elméleti tanfolyam nagyjából mindenhol ugyanannyiba kerül. De a gyakorlati órák árszabása nagyon változó, és itt a trükk. Ugyanis ahol én tanultam, ott egy alapóra ára talán az önköltséget fedezte, minimális haszon volt rajta. Ezért aztán az oktatók amolyan befektetésnek tekintenek minden újonnan érkező tanulót. Szépen levezeti az alapórákat, talán a rutinvizsgát is leteszi. Viszont a pótórák majdnem kétszer annyiba kerülnek, azokat pedig nagyon sokáig el lehet húzni egy-egy bukott vizsgával. Főleg olyan embereknél lehet ezt megcsinálni, akiknek nincs autós tapasztalatuk, így nem tudják még felmérni a saját tudásukat, ezért az oktatóra hagyatkoznak. Persze én csak az átlagról beszélek, tisztelet a kivételnek! De ha a sulinak ilyen az üzletpolitikája, sajnos rá vannak kényszerítve a „csalásra”. Hiszen ezzel törvényt nem sértenek. Hacsaknem azzal, hogy a pótórákról „elfelejtenek” nyugtát adni. Tehát elkezdtem vezetni, tíz óra után letettem a rutinvizsgát. Majd következett a 20 óra forgalom. Jól ment, elég magabiztos voltam, és bevallom, a forgalmi vizsgán biztosra akartam menni, ugyanis akkor már sejtettem, hogy milyen játék megy itt. Megbeszéltem az oktatóval, akinek nem tetszett az ötlet, persze hogy nem, hiszen így elesne a pótórákból származó plussz pénztől, de végül belement. A vizsgán egy apró hibám volt összesen ami miatt normál esetben nem buktam volna meg, csupán vonalas hiba volt. Viszont az oktató mindent megtett azért, hogy mégis megbukjak. Indokolatlanul fékezett többször is, majd ordított, hogy leviszem a tükröt, amikor kb fél méterre elmentem egy szabálytalanul parkoló autó mellett. Arra számított, hogy a „biztosra menés” ellenére mégis megbuktat a vb, az oktatói közbelépés végett. Szerencsére ő ezeket nem vette komolyan… Így lett meg a jogsim, viszonylag olcsón. Tehát véleményem szerint csak annak éri meg az olcsó suli, akinek elég a harminc óra, és teljesen biztos a dolgában! Aki pedig az oktatójától szeretne megtanulni vezetni, annak javaslom, keressen egy minőségibb intézményt! Talán még olyan is van, ahol fix összegért cserébe, garanciát vállalnak a sikeres vizsgára. Igaz, ez drágább, de valóban felkészít a forgalomban való közlekedésre.
Végezetül pedig szeretném megosztani veletek azt a meglátásomat, hogy miért utálja a többi autós a tanulóvezetőt a forgalomban. Nagyon tanulságos volt az az eset, amikor ezt megértettem. Éppen az egyik forgalmi órámon voltam, sima városi úton haladtam 45-50-es sebességgel, amikor utolértem egy másik tanulót. 30-35-el mehetett, borzasztóan bizonytalan volt a haladása, indokolatlanul fékezgetett, kacsázott. Nem tudtam kikerülni, így hát lemaradtam. Majd egy jobbkezes kereszteződésnél ismét mögé kerültem, nagy volt a forgalom, ő meg bizonytalankodott, lefullasztotta a kocsit kétszer, balról egész nagy sor állt már. Majd mikor végül folytathattuk az utat, megérkeztünk egy harmadik tanulóhoz, aki szó szerint keresztben állt az úton, mert éppen parkolni próbált… Mondtam is, hogy jól összetalálkoztunk!:) Szóval. Az a legnagyobb baj a tanulókkal, hogy kiszámíthatatlanok, adott szituációban nem logikusan cselekszenek, könnyen megijednek, elrántják a kormányt amikor nem is kéne. De ez ellen nem lehet mit tenni, mindannyian így kezdjük/kezdtük. Az igazi probléma az, hogy sok autós ezt képtelen tolerálni. Bár sok pozitív ellenpéldával találkoztam! De én is jártam úgy, nem is egyszer, hogy ledudáltak, megpróbáltak leszorítani a tanulóautóval, pedig nem viselkedtem „mazsolául:)” Nagyon jó lenne, ha jobban figyelnének a többiek a kezdőkre, ezt tudom mondani.
Nagyon jó, hogy így összejöttetek, bíztatjátok, segítitek egymást! Az ilyesmit nagyra becsülöm! Ha jópár férfitársam a menőzés, meg a streetracing helyett ugyanígy tenne, jobb lenne ez a világ!
Gratulálok mindenkinek a jó eredményekért!
Széles utat!
u.i.: Elnézést kérek mindenkitől a tegezésért, remélem nem sértettem meg vele senkit!
u.u.i.: Ha netán valakit untattam a giga méretű hozzászólásommal, hát ne haragudjon!:)
Most oktató nélkül vezetek, de mellettem ül bátyám vagy anyukám, és figyelnek, de igazából mostmár csak tippeket mondanak...meg anyám elvonja a figyelmemet:D
Mégis, még mindig érzem, hogy a fene vinné el, itt most be lehet hajtani? Melyik az én sávom? És én is hajtottam már be szembesávba, haladtam tovább kanyarodósávon, mentem el a dzsindzsásba, álltam le az út közepén...
Szóval sokan vannak ezzel így, és ha az oktatód nem dícsér, ott az oktatóddal van baj. Mert az enyém se dícsért soha, aztán jogsi után kaptam egy eléggé jófej, fiatal hapit, aki azt mondta, hogy a hozzáállásommal van baj, és egyátalán nem kell és kéne félnem a vezetéstől. Amiket te mondtál mind: az csak rutin kérdése. És szerintem sokat segítene, ha mindig egy kijelölt pályán gyakorolnál először, mondjuk otthonodtól a boltig, és utána elengednél, és már rutinosra vennéd a dolgokat, megszoknád, hogy kocsiban vagy.
(Jelenleg én is azt csinálom).
És igenis úgy kell hozzáálláni, hogy megy ez nekem, és menni fog. Az új oktatóm meg is mondta(már nem járok hozzá, otthon gyakorlok), hogy az a gond, hogy nem dícsérnek: sem a család, sem önmagam. Szóval dícsérd magad, bíztasd és ne nézd le magad!!
Ahogy odaérek egy kereszteződéshez, el vagyok veszve. Akkor sem merek elindulni, ha nekem van elsőbbségem. Várom, hogy az oktató szóljon, hogy mehetek.
Valóban néha vannak rossz napok, sokszor tényleg az időjárás miatt, amikor nem esik jól a vezetés.
Jelenleg a legnagyobb gondom az, hogy gyalogos fejjel gondolkodom, nem tudom megállapítani, hogy utca vagy járda az, amit látok magam előtt. Emiatt mentem már a forgalommal szembe, mentem volna, ha az oktató ki nem tépi a kormányt a kezemből, hajtottam már be "behajtani tilos utcába" és így tovább.
Egészen a rutin vizsgáig élveztem a vezetést. Amióta a forgalomban vagyok egyre csak úgy érzem, ez egy fárasztó, feszült művelet és csak pásztázom az utat meg a tükröket, és elfáradok és komolyan vágyódom egy jó kis pesti 6-os villamos után. Amikor meg be vagyok zárva a faluba, ahol most élünk, és tehetetlen vagyok, mert nincs jogsim, pedig ott az autó, hát feszít az ideg.
Annyira irigylem azokat, akik tudnak könnyedén és magabiztosan vezetni.
Ráadásul az oktató szólt már az első órán, hogy 40 feletti nőknek annyi órát kell a rutinpályán tölteni, amennyi idősek. A 37. óra tájékán vizsgáztam le. Most tartok az 57. óránál és fogalmam sincs mikor leszek kész a vizsgára. Picit motoszkál bennem az is, hogy az oktató így tud pénzhez jutni, hogy a 40 feletti nőknek azt duruzsolja, amit nekem...
Nah én meg végre ma is meg tegnap is mehettem egyedül a városban is! :P Tök jó volt, sokkal jobb egyedül azt kell mondjam, szóval ne parázzatok ettől! :D
Mondjuk apa jópofa volt, mert valami gond van most a kocsival és még a márkaszervizben sem jöttek rá.. Erre azt mondja fater hogy ha lerobban akkor rakjam ki az elakadásjelzőt és hagyjam ott a kocsit! :D Mondom köszi tuti nem fognak hülyének nézni ha az út közepén hagyom xD Szerencsére nem történt semmi gond! :D
Nyugi, ugyan parázok, de azért nekem is csak sikerült levizsgázni midnenből:D
Kreszből másodszorra, rutinból másodszorra, forgalomból negyedszerre.
Szia!
Üdv.közöttünk:)
Ha valaki átérzi a helyzetedet,hát az én vagyok...
Azt hittem sose fogok levizsgázni,de mégis másodszorra sikerült!
Olyan nehezen ment,hogy 29.órán vizsgáztam rutinból!
Aztán a forgalmi sem ment könnyen,már annyira nyomasztott a dolog...és bizony voltak időszakok,mikor azt mondtam,hogy nem tudom végigcsinálni!
De nem adtam fel,és immáron két hete jogsim van!!:)
Szóval fel a fejjel és gyere biztatásért!
Neked is sikerülni fog meglátod!
melyik buszból?
ami tömve büdös emberekkel ( tiszt. a kivételnek ) és óránként indul?
ne add fel, nekem is nehéz és fárasztó!
szerintem mindenkinek aki tanulja vagy kezdő:)
én is félek a vizsgától, ne keseredj el, pihenj vezetés előtt és gyakorolj, inkább vegyél több órát, a biztos siker érdekében:)
és miért érzed úgy hogy nem megy?
volt egy rossz napod és nem ment? mert olyan mindenkinek van, főleg ez az időjárás...nehéz koncentrálni!
aug. 6-án!
8:40
ha nem izgulom el biztos sikerül, nagyon kell figyelni!
:)))
azzal aztán száguldhatsz:)
még várom az alkatrészt:(
Az opelt még 2-3 hét mire meg tudjuk venni..az lesz ám a jó!:)
egész jól, azért bénáztam...
volt egy-két lefulladás, meg nem jó sebességbe tettem a kocsit, de korrigáltam:)
holnap megyek vezetni...már régen voltam!
nagyon várom.
a vizsgától félek nagyon:(
én attól parázok, a mi kocsinkat nehezen szokom meg, és összetöröm meg bénázok:(
suzuki swift-en tanulok, és ford escort-unk van.