Tanácsra lenne szükségem, a férjem gyereket szeretne, de én még nem. (beszélgetős fórum)
Nem azt irtam, hogy fiatal a szuleshez. Hanem, HA meg most nem akar gyereket, nem gond, mert meg fiatal.
Ha 36 eves lenne, es akkor nem akarna gyereket, akkor gond lenne, mert mar nem fiatal.
Szerintem sokan vannak akik huszas éveik elején még abszolút nem érettek a gyerekvállalásra lelkileg. Ráadásul a körülményeik sincsenek meg hozzá.
Még egy évem van hátra az egyetemből, koleszban lakom. Szerintem egyértelműen nem vagyok még érett rá. (Se a többi 1000 (tényleg ennyien vagyunk) huszonéves aki ugyan abban a koleszban lakik, mint ahol én pl. :) És a baráti körömből se tudnék olyat mondani, aki érett lenne rá.)
Szerintem még nem olyan nagy tragédia, hogy nem agy érett egy gyerekre, vagy nem érzed magad annak. Inkább így mint felelőtlenül beleugrani a másik kedvéért. De azon tényleg filózz el, hogy mennyire áll távol tőled a gyerek-téma, mert ha szereted a másikat és te pedig egyáltalán nem akarsz gyereket becsületesebb elengedni, hogy más nő adja meg neki azt amit te nem szeretnél. Megjegyzem jogod van nem gyereket szülni, csak tisztességtelen mást hitegetni.
Nálunk is téma volt a közelmúltban az újabb gyerek (már van egy), mivel a sajátomon kívül egyetlen embergyerek sem hozott lázba, sőt (a közelmúltban született egy tucat gyerek közeli-távoli ismeretségben) kaptam Karácsonyra egy baba-cicát, hogy majd miközben babusgatom megjön az ösztön. Na a cirmi valószínű kijárta a sátán-iskolát mielőtt hozzánk került, még pedig jelessel, volt itt éjszakázás, kártékonykodás, fogzás, tüzelés, nem részletezem. Az elmúlt 1-2 hónapot párom is levetítette embergyerekre és azóta már ő sem akar gyereket; rájött nem való az nekünk már :D
Ne haragudj,de tényleg...Szerinted 26 évesen az ember még fiatal???? (gyerekszüléshez gondoltam).Most komolyan az lesz a "menő" hogy szüljünk 40 évesen,mert akkor leszünk rá érettek??
Tévedés ne essék,nem arra gondolok,hogy feltétlenül szülni KELL valakinek 26 évesen!Ha nincs kedve,ne szüljön!De neee már ezt a szöveget,hogy még fiatal hozzá! 18 évesen szültem az első fiamat,és minden rendben volt,és van.Soha,egyetlen egy percre sem bántam meg!Akkor én mi voltam?Csecsemő? Ne haragudj,de úgy érzem,EZÉRT nem akarnak a gyerekek felnőni(ezért sem!)mert állandóan azt hallják,24-26 éves korukban:Ó te még szinte gyerek vagy!-egy frászt gyerek! Felnőtt ember!Ha nem akar gyereket,szive joga,ne szüljön! De nem azért,mert még fiatalka,hanem mert így döntött.
Azt nem egeszen ertem, hogy miert gond, hogy a szulok 200 km-re laknak. Nekik akarsz szulni?
Az enyemek 2000 km-re laknak, de nem ertem ennek mi koze ahhoz, hogy akarsz-e gyereket vagy nem.
26 evesen valoszinu meg nem ertel meg ra. Varjatok, beszeljetek meg pl. 2 evet.
Értem a problémádat. Hát ez nem könnyű szituáció. Itt sajnos neked, és tőle függetlenül kell meghoznod ezt a döntést. Ráadásul minél előbb, hiszen mégse rabolhatod az idejét addott esetben még évekig.
Az, hogy még nem vágysz babára, szerintem teljesen természetes. Egyébként rokoni körben nincsenek kisbabák, gyerekek esetleg? Én 24 vagyok, egész eddig igazából sose gondoltam a babavállalásra, csak hogy jajaja majd biztos egyszer akarni fogok, majd jó soká, de mióta megszületett két unokatestvérem babája is, és közelebb kerültem a témához, megfogalmazódott bennem az érzés konkrétan, hogy igen, én is erre vágyom. :) (Persze még nem most, de tudom biztosra, hogy ezt akarom, eddig pedig csak olyan mgfoghatatlan dolog volt az egész gyerekvállalás.)
Pont ezt szerettük volna, de reggel óta nem jutottunk semmire.
Ő nem akar válni, mert szerinte változhat még a véleményünk, de én meg folyton azt kérdezgetem magamban, hogy mi van ha nem? Akkor majd pár év múlva válunk el? És hogyan legyen addig nyugodt a lelkiismeretem, ha mondjuk sétálunk a városban, ott szaladgálnak a kisgyerekek, és tudom hogy mit érez...
Előfordult már, hogy belegondoltam milyen jó lenne, bár engem kicsit hátráltat a dologban az, hogy 200 km-re lakunk a szüleimtől.
De most olyan hülyén jött ki az egész, főleg hogy "veszekedés" közben hozta fel, egyikőnk sem úgy reagált, mint kellett volna.
Arról szó sincs, hogy csak tőle nem szeretnék.
Most úgy gondolom, hogy nem, de azért eszembe szokott jutni milyen jó lenne...csak ez elég ritka, és nem túl erős vágy.
Azért elválni nem kell, hisz szeretitek egymást,nem?
Szemtelenül fiatalok vagytok, adj magatoknak még időt....
Miben egyeztetek meg házasság előtt a gyerekvállalás kapcsán?
Vagy eddig még nem került szóba ez a téma?
Összekaptunk ma a férjemmel egy hülyeségen, és felhozta, hogy én egyáltalán szeretnék-e majd gyereket, mert hogy semmi jelét nem látja rajtam.
Ezt elhiszem, mert jelenleg tényleg nem vágyom rá, viszont nagyon úgy tűnik, hogy ő igen.
Én 26 éves vagyok, ő 28, 4 éve vagyunk együtt.
Nekem valahogy még nincs itt az ideje, de mindig azzal jön, hogy nem akar nagypapa lenni mikor pl. iskolába viszi.
Tényleg ennyire el vagyunk késve?
Aztán jött a mentegetőzés, hogy ő nem most rögtön gondolta, hanem majd később, de mondtam neki hogy semmi garancia nincs arra, hogy ez a dolog bennem változni fog. Erre már azt mondta, hogy lehet hogy később meg majd ő nem akar.
Nem akar elveszíteni. Én sem őt.
Mit tegyünk? Ezek után nekem örök lelkiismeret furdalásom lesz. És ha pár év múlva sem gondolom meg magam? Jobb lenne most elválni?
Segítsetek légyszi, nem tudom ilyenkor mi a jó megoldás.