Szörnyű, hogy anyák napján nekem a temetőbe kell mennem.:( (beszélgetős fórum)

Fogadd együttérzésem!

Bár nem vagyok ilyen helyzetben, most azt gondolom, hogy anyák napján nem kell a temetőbe menned. Ünnepeld a szeretetét magadban, mosolyogva, emlékezve, kicsit akár könnyezve: ünnepeld, hogy olyan édesanyád volt, aki sok dolog miatt hiányozhat neked. Emlékezz az életére, akár főzd meg a kedvenc ételét vagy nézd meg a kedvenc filmjét: úgy méltón tudsz rá emlékezni.

"Te egy anya vagy. Hiszek neked és tudom, mennyire fáradt vagy és hogy néha, úgy érzed, a helyzet túllép rajtad. Ezért javaslok valamit. Csukd be a szemed és képzeld el az életed 20-30 év múlva. Egy reggel felébredsz ugyanabban a szobában ,ahol most vagy. Minden a helyén van,elrendezve és nincsenek játékok a padlón. Csendben reggelizel és olvasás vagy tévézés közben iszod a kávédat. A csend körülötted megrémít. Hozzáérsz a telefonodhoz és felhívod a gyermeked. Egy felnőtt hang válaszol neked. Hol van a régi hang? Lehet ,hogy sietve csak azt mondja neked: Jól vagyok, hívlak, ha lesz időm! Érzed a vágyakozást, a lelked ég. Egy szekrény felé tartasz, ahonnan kiveszel néhány fényképalbumot. Böngészni fogsz, nevetni fogsz, sírni fogsz,úgy fogod érezni, hogy minden pontosan addig tartott, mint egy madár szárnyverése. Lehet,hogy rátalálsz egy megtartott kiskabátra, amit tüdőd minden erejéből illatozol, és ez elég neked. Majd leülsz és azt gondolod, le kell nyugodnod, a gyerekek nagyok, egészségesek, jó munkájuk van, minden úgy van, ahogy szeretted volna. De tudod, hogy nem tudod visszafordítani az időt. Azt akarod, hogy a karjaidba fussanak, azt akarod, hogy megtöltsék a házadat zajjal, újra kicsinek akarod, szeretnéd a fiatal anyukát, aki énekel, simogat, mesét olvas.Te már nem vagy, ők már nem ilyenek. Érzed, hogy mennyire fáj? Akkor nyisd ki a szemed és éld meg a jelent! Lélegezz, bátorítsd magad, igyál még egy kávét,egyél még egy csokit, ha ettől jobban érzed magad!

Menj a gyermekedhez, nézz a szemébe és mondd neki, hogy szereted! Tartsd a karjaidban! Anya vagy és mindig is az leszel, de anya! Anya! Anyu!Anyu! Anya! Mami!...csak rövid ideig leszel. Használjátok ki a jelen időt, holnap már közelebb kerül a fent bemutatott jövőhöz."

Sokan vagyunk így ezzel.

Születésnapomon mindig anyut köszöntöttem. Összevontuk, hiszen közeli ünnep.

Anyukámat ,anyósomat,és a nagymamákat is a temetőben köszöntöttük tegnap .

Sajnos már sok éve ,odajárunk "haza":((((

Koromnál fogva, már elvesztettem az édesanyámat. Május első vasárnapján, "Anyák napján," indulok a temetőbe, virág csokorral a kezembe.

Ami nekem "szörnyű," hogy elvesztettem nemrég a fiatalabb fiamat is 48 évesen. Mint szerető édesanya nekem is az lenne a vágyam, hogy Anyák napján a fiamat karjaimba zárjam. De hosszú útra kellett mennie??! Oda, ahol minden fényben ragyog. Rám hagyva az iszonyú bánatot.Anyák napja nehezebb most, mint a karácsony volt.( De gyakorlom hogyan kell vérző szívvel, mosolyogva járni és (élni?)

Ahogy az ember öregszik, egyre valószínűbb, hogy így lesz...

És Isten ments a fordítottjától!!!!!!!

Megyek én is,,szeretettel emlékezve,,szép virággal💐

Ennél többet nem tehetek,,tudom ha "lenéz rám" mosolyogni akar látni❤️