Szörnyetegnek lát a családom (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Szörnyetegnek lát a családom
Azt meg végképp nem értem, mire értetted az eltartást. Az eltartási szerződés egy visszterhes vagyonátruházás, mely során az eltartott az ingatlanvagyonát az eltartóra ruházza át, haszonélvezeti jog, tartási jog bejegyzése mellett. A néninek, mivel a kis házikóját eladta, nincs ingatlanvagyona, ami a tartási szerződés alapja lehet. Az egyéb értékeiről egyéb úton rendelkezhet.
Az egy másik dolog, ha gondnokolni kell, de szerintem elég fitt/nett ahhoz, hogy az összes orvos beszámíthatónak találja.
Kifejtenéd, miért jó ötlet az eltartási szerződés ebben az esetben?
Nem passzolgatják az idős nénit, aki mellesleg elég rafkós, és nem mond igazat, hanem a néni változtatja az álláspontját, ahogy a szél fúj.
Odaadja a lányának alkoholra és cigire a nyugdíját, utána az unokától kér pénzt, az unoka kiteszi a lelkét, utána az unokát gyanúsítja, hogy ki akarja forgatni.
Álljunk meg, attól, hogy valaki idős, nem biztos, hogy gerinces.
Kivéve az örökség!Az ugyan is nem képezi a vagyonközösség részét még akkor sem ha házasság alatt keletkezett vagyon.
Ezt az ügyvéd mondta.
Háh, az baszna be, hozzá lenne kötve a bolond öreganyjához, 2.7 millió forintért? És élete végéig gyötörné! 30-40 millióért szokás ilyet vállalni!!!
Már bocsánat, de ez abszurd ötlet! Élhet a mama még 15 évig, a jó kerti levegőn megedződött.
Ennél többet én sem fűznék a dologhoz. Ne lelkizz ezen. Nem érdemlik meg!!! Érdekes lesz, ha mamád meghal, folytathataod a játékot anyukáddal, amíg meg nem öregszel, és olyan keserű nem leszel mint ők ketten.
Egyszóval hátra arc! Amíg a férjed agyára nem megy, és meg nem rontja a kapcsolatotokat, és igazuk nem lesz....
Sajnos ez a történet nagyon is jellemző. Az öregek mintha élvezettel rúgnának bele abba, aki komolyan a szívén viseli a sorsukat, ehelyett olyanokra hallgatnak, akik csak kihasználják őket. Én az édesapámmal jártam így annak idején.
Ne idegesítsd ezen magad, hagyjad, hagy menjen, ahová akar. De aztán ne engedd, hogy panaszkodjon neked. Sírjon annak, akire hallgatott.
A forgatókönyv szerintem is ez lesz.
Az egészben az a szomorú, hogy még le sem sz...rhatja, mert az Alkotmány előírja, hogy a gyermek köteles gondoskodni a szülőről. (Szóval a nagyiról nem, de pont az anyjáról, aki mindent elherdál, arról igen:(((
Mamát, meg Anyukádat, szóval anyát és lányát engedni kell egy helyre költözni és szívják egymás vérét. Ez már nem szabad, hogy a Te terhed legyen...
És igen, sajnos nem egyedi az eseted, hallottam már mástól is ilyen "történeteket", élményeket...
Sajnálatos...
Nagyon is...
Annyiban lehet igaza a mamának/ anyának, hogy a ház amiben most lakik, valszeg a férj különvagyona, gondolom a szülők iratták rá a fiukra és a haszonélvezeti jogot pedig meghagyták maguknak. Tehát az anyós, vagy a férj valóban kitehetné onnan a mamát, ha akarná. Bár az pont nem érthető számomra, ha olyan pénzéhesek, miért nem örül a mama az ingyen lakhatásnak? Kérdés még, hogy a ház ára, amit a mama kapott kinek a bankszámláján van? Ha nyitottak külön a mama nevére számlát, akkor semmi gond, ha az unoka betette a sajátjára, az már úg azért problémákat vethetne fel...
A házasság alatt szerzett javak (mint ahogy már páran írták) viszont akkor is közösek, ha a férj nevén vannak, tehát válás esetén se lenne nincstelen a cikkíró.
Kegyetlen történet, s az a legszomorúbb, hogy nem egyedi.
Úgy látom: minden baj forrása az anyád, akinek csak akkor jutott eszébe az anyja, ha pénz kellett cigire, piára. Sajnos a legtöbb anya ad akkor is, ha tudja, mire kell, hiszen mégiscsak az ő gyerekéről van szó. (S nincs kizárva a szenilitás sem.)
Elmondom, mi fog történni, ha a mamád elköltözik egy bérlakásba tőletek, ahol szinte ingyen lakhat: anyád rá fogja tenni a mancsát a mamád nyugdíján kívül a takarékban lévő pénzére is (már ha leszel olyan bolond, hogy odaadod), aztán ihaj-csuhaj és egy éven belül jönnek sírni, hogy nincs pénz semmire. Se a lakás bérére, se a rezsire, se semmire.
Tényleg nem szörnyeteg vagy, hanem balek.
S elég nehéz tanácsot adni, hogyan tudnál (minden családtag számára) jól kijönni ebből a helyzetből.
Talán a mamáddal kéne beszélned, hogy vegye észre, honnan fúj a passzátszél: anyád az, aki a pénzt akarja, hiszen te eddig is csak adtál. Azon is bukott 1,3 milliót, amikor nem hallgatott rád, hogy adja el a házat időben. (Lehet, hogy akkor is a kapzsi anyád duruzsolt neki?)
Szia. Ez a mama bár idős, remekül manipulált és zsarolt téged eddig. Hát, én azt nem mondom, hogy szüntess meg vele minden kapcsolatot, mert mégiscsak a mamád, de az biztos, hogy én is korlátoznám a kapcsolatot (és mondanám, hogy menjen, ha akar), mert valahogy úgy elszaladt vele a ló, hogy tipikusan illik rá a mondás, miszerint Ha a kezedet nyújtod, az egész karod kell már neki. Szó ami szó, kihasználnak téged.
Azért neked is van egy kis hasznod belőle :) elmondhatod magadról, hogy te vagy a jó, a mindig jószívű, aki ad és csak önzetlenül ad... az igazság azonban az, hogy nem csak azért hagytad magad, merthogy annyira szereted őket, hanem mert ez így melengeti a szíved, így nem mondhatnak rólad semmi rosszat, sőt! Valamilyen szinten áldozat lettél, akit kihasználnak, majd még bele is rúgnak.. a te hasznod ebből az, hogy lehetsz pl. mártír, áldozat, stb. csak az a baj, hogy nem jársz jól ezzel a szereppel.
Erről a történetről nekem is egy mondás jut az eszembe:
"Elvárni a világtól azt, hogy fair legyen veled, csak azért mert te is az vagy olyan, mint elvárni az oroszlántól, hogy ne egyen meg, mert te sem eszed meg őt."
Ez egy nagyon szomorú igazság, én is tapasztalom sokszor sajnos.
Szerintem tök fölösleges leülni megbeszélni. A véleményüket megváltoztatni úgysem tudod! Ha a mamád menni akar, hadd menjen! Ha szerencséd van, utóbb rájön, hogy hülyeséget csinált, és mégiscsak megbecsüli, amit eddig kapott. Ha meg nem, ...
Nézd, ha irigylik a boldogságodat, az az ő szegénységi bizonyítványuk!
Kihasználni csak az lehet, aki hagyja. Sajnos te hagytad magad, mert nem vetted észre korábban, hogy milyen emberek is valójában a szeretteid. Én nagyon sajnálom, hogy ekkorát kellett csalódnod bennük.
Félek, de ebből jól nem jöhetsz ki: ha marad a mama, azért nem, mert "megkeserítitek" az életét, ki akarjátok dobni, a pénzére utaztok, stb.
Ha elmegy: anyukád hamar rá fog jönni, hogy nem tudja ellátni az ő igényeit és a sajátját sem, és mindketten csak öregebbek lesznek az idővel. Aztán majd jönnek megint hozzád segítséget kérni, és csak még rosszabb leszel, ha nem segítesz.
Hiába értek egyet veled, és tisztellek, amiért eddig is ennyit segítettél, ezt nekik sose fogod tudni megmagyarázni, sose fogják megérteni, átérezni a helyzetedet.
Jó megoldás szerintem itt nincs.
De ha menni akar, hát menjen. Szerintem nincs okod lelkiismeret-furdalást érezni. Ha szellemileg ép, nem a te felelősséged.
Adjátok ki a lakrészt, akkor nem tudnak spekulálni azon se, hogy visszamenjen. És próbáld magad tartani, ha segítséget kérnek, mert fognak.
Kitartást és türelmet kívánok, és sok-sok erőt...