Szomorú vagyok, mert... (beszélgetős fórum)
Holdvilag!
Irok neked privit!
igen, szeretnék emberekkel foglalkozni!Főleg gyerekekkel! De óvónő nem szeretnék lenni,inkább kisebb gyerekekkel foglalkoznék szivesen!
Holdvilag!
Igen, szerintem ezt sokan erzik igy a gimi vegen, mert ami eddig fix volt es biztonsagot adott, az ezutan megszunik. En csak addig ereztem ugy, hogy egyszeruen nem tudok magammal mit kezdeni, es mi lesz velem, ha..., amig nem sikerult eldonteni, hogy hova tanuljak tovabb. Mikor megvolt, az lett a fix pont az eletemben, az volt a cel.
Nekem is nagyon nehez volt eldonteni, hogy hova tovabb, csak amikor mar be kellett adni a jelentkezesi lapot, akkor dontottem, szerencsere jol. A jo "donteshez" ido kell.
De ha vegkepp ugy erzed, hogy most nem akarsz donteni, akkor az sem baj szeintem, ha egy evet massal toltessz. Ugy ertem valami munkaval,amit elvezel, mert kicsit kikapcsol. Vagy nyelvtanulas valami kulfoldi munkaval. (Persze valami biztosnagos helyen, pl.babysitter...) De vigyzni kell arra is, hogy ez tenyleg 1 ev legyen csak, mert utana sokkal nehezebb visszamenni tanulni.
Mi az, ami teged erdekel? Emberekkel szeretnel foglalkozni? Vagy valami egeszen mas?
leírtam, és most nem szóltok semmi???
Hát jó! Életem legfontosabb évében járok! Amikor úgy érzem hogy minden ok, akkor hirtelen jön egy nagy pofáraesés! Nem vagyok pesszimista, sőt kesergő sem, aki ismer mindig mondja, hoy milyen jó nekem, mindig vidám vagyok! Kivülről vidámságot mutatok, de belülről valami fáj, magam sem tudom miért! Suliban is állandóan összejönnek a dolgok, mindenki most jön rá, hogy tanulni kellene, csak én nem, nekem már nincs hozzá kedvem, annyit tanultam. ráadásul azt sem tudom eldönteni, hogy hová menjek tovább.És senki nem segít, senki nem ad ötletet (van 1-2 kivétel itt a Hoxán), azt várják tőlem, hogy én döntsem el. Tudom, hogy mennem kellene valahová, de én már elfáradtam a tanulásban, nem akarom! Aztán szerdán kiderült, hogy amiből azt hittem simán le tudok érettségizni, nincs így, mert elmegy az a tanár ilyenkor,amikor szükség lenne rá,hogy ő érettségiztessen. Aztán még egyéb apróságok! :( De optimistán kell felfogni mindent, vidámsággal.de még az is bánt, hogy nemsokára vége ennek a szakasznak, annyira nem akarom ezt! Hát sztem ennyi!:((
Huh!Akkor jó igy már más,de azért frászt kaptam. Megnéztem a "sarjaidat"szép nagyra nőttek!:)))Kár lenne érted/értük.
Én nem csinálok semmit, és nem is szerettem volna megrémíteni vagy elijeszteni senkit. Csak arra céloztam amit a "vicc" is mond: az Élet egy olyan krónikus betegség, ami minden esetben halállal végződik.
Nemán,hát miért vagytok igy neki keseredve? Miért mondtok ilyen rémísztő dolgot.Miaz,hogy "mindenki számára ugyanaz"...Teljessen meg vagyok rémülve. Remélem semmi hülyeséget nem csináltok.
Holdvilág, osztom a véleményedet....semmi de semmi értelme nincs annak hogy itt vagyunk,ráadásul a játék vége is mindenki számára ugyanaz---és nem heppi-end.
Szeretnénk tudni mi a baj,hátha tudnánk segíteni! Esetleg tanácsot adni.Lehet,hogy valaki már túl esett hasonlón. Kérlek meséld el!
Na,mi bánt ennyire!
Gyere,mesélj,mi meghallgatunk! :(
HÉ! Mi a frász van veled? Szedd már össze magad!
Nem vagy te kevesebb senkinél!!!
nem vagyok beteg, legalább is nem tudok róla, de bárcsak történne velem vmi, olyan szomorú vagyok, ki vagyok borulva
Miért írod ezt,ha csak nem vagy gyógyíthatatlan beteg?
annyira nincs értelme az életnek :((
További ajánlott fórumok: