Szerelempróba (beszélgetős fórum)
Szia
nálad mi lett a helyzet végül?
Sajnálom...
valahogy ő túl könnyen feladja, ez valóban nem jó... és ő mondta, hogy költözz? Vagy nem mondja, hogy ne menj?
azért még drukkolok, hogy kis szünet segít - bár ez változó, kinek hogy... vagy máshol találd meg a boldogságot!
Szia!
Örülök, hogy sikerült beszélgetnek velük! Szerintem ez nagyon jó!
Mindenképpen van még esély, én is úgy látom!
Csak hajrá!Kötődik hozzád, ez fontos, viszont a szeretőbb hangulatot vissza kell hoznotok a kapcsolatotokba.
Viszont tényleg makacska a párod! Vagy te is olyan sokáig voltál vele rideg az előzmények miatt, hogy ennyire nyomott hagyott benne, és ez bántja, tényleg azt hihette, hogy menni akarsz nélküle? És most nem megy neki a supsz váltás.
Mert először én azt hittem ám, hogy volt egy pár perces vitátok egy este pl és akkor szóltál rosszat mérgedben, de aztán szépen éltetek tovább,s ő azóta egy rossz mondatodon lovagolna?De hát van hogy vitában az ember mond olyat, amit hamar vissza is szív.
De akkor ha jól látom nem csak ennyi volt, hanem húzósabb idieg tartott ez részedről felé, és távolságtartó voltál?
Más: amúgy ez a családi ház nem alkalmas arra, hogy számokora kicsit leválasszatok területet, pl emelet? hogy azért valahogy neked is megfelelőbb lehessen az együttélés? Nem lehet valamilyen középutat találni? Mert ha pl baba lesz, anyósékat zavarhatja majd a pici.
Nikletty!
Múlthéten beszéltem anyósommal nem volt olyan szörnyű mint gondoltam, de az is kiderült hogy ő csak aggódik mert látják hogy már mennyi ideje nem tudjuk helyrehozni a dolgokat és hogy ez már nekik is kellemetlen hiszen együtt élünk. Engem nem érdekel semmi csak hogy ő megbocsásson. Tegnap beszéltem a párommal is elmondtam neki hogy sajnálom amit tettem és hogy eltúloztam a dolgokat és szeretem és ő a legfontosabb nekem. Ott rontottam el hogy amikor ő nem akart elköltözni én dühös , sértődött voltam és úgy éreztem hogy ne képes feladni értem semmit, azt mondtam hogy hagyjuk abba. Pedig ezt nem akartam, hiszen szeretem őt. Ő is ezt mondta hogy itt rontottam el hogy el akartam válni, mert akkor egy világ omlott össze benne, mert ő imádott és mindent megadott nekem és ez így is volt de nem hiszi el hogy én nem akarok elválni. Azt mondja nem tudja hogy meg tud e bocsájtani nekem, valamikor úgy érzi hogy jó bocsásson meg valamikor pedig hogy még sem. Úgy éreztem tegnap a beszédéből hogy ő már feladta ezt az egészet és nem vagyok benne biztos hogy szeret e még egyáltalán. De talán még van remény hiszen mikor rákérdeztem hogy van e még esély arra hogy rendbehozzam, akkor nem mondta hogy nincs azt mondta hogy nem tudja és még erre nem tud válaszolni, mert 8 évet nem tud elfelejteni.
Bocsi Niki, de nem vagy Te társfüggő?
Beléd beszélte, hogy mindenért Te vagy a hibás? Mert ezt jónéhányszor leírtad. Egyetértek CsillagTM hozzászólásával, de gondolom, Te el sem olvastad.
Hát nehéz, főleg ha valaki tényleg ennyire makacs... az én párom is, de ő azért előbb felengedő típus azt hiszem...
Beszélj anyósoddal tán, hogy próbálja magát függetleníteni, mert így a párod morci mindig - a fiúk valóban nem bíják, ha sokat vannak piszkálva, úgy érzik állandóan cseszegetik őket, és akkor supsz bezárnak minden ajtót, és nem tudsz vele akkor te beszélni vele, közeledni hozzá... szerintem próbáld folytatni ezt a próbát, hogy lássa tényleg nem csak mondod, hanem tényleg szeretnéd hogy egy család lehessetek...
a költözés dolgot én megértem teljesen a részedről, de valószínűleg valamiért a párod túl szülő-függő így lett nevelve vagy ilyesmi (feltételezem tán hogy nincs is tesója, vagy??), ezt valahogy át kell hidalnotok, s tény ez tőled több áldozatot vár el, tőled függ, hogy be akarod-e vállalni... biztos van aki nem tenné, de te tudod mennyire akarod, szetereted őt
pusz
de nézd csak mondd el, hogy konfliktusotok van, nektek kell megoldani... nem vagy hibás, mindenhez ketten kellenek...
ha nem haragszol olvasgattam más hosszászólásaid, látom tényleg régóta húzódnak a dolgok, s korábban te voltál vele távolságtartó,akkor ő is visszavonul, és akkor megy kicsit ez a hozavona, hogy egyik sem akar engedni, szerintem nincs veszve, de ne add fel!! Légy okosabb, közeledj hozzá, Újra közel kell kerülnötök egymához! Lelkileg és testileg is! Csábítsd el!!!!;)
ezt végül is finomna négyszemközt elmondhatod
lehet ez egy jó lépés lenne, s párodat nem éri annyi atrocitás, s talán elindulna valami...