Szerelem és boldogság 60 évesen (beszélgetős fórum)

Üdvözöllek!

Ennek az írásnak különösen örülök! Gratulálok!

Nem csak a húszéveseké a világ!

bzsmama

De jó volna még hetven évesnek lenni !

Bár a kor itt nem számít !

De jó volna még hatvan évesnek lenni !

Bár ebben az esetben a kor nem számít és nem a kor számít !

Köszönöm.......

Igen én ilyen vagyok......,sőt ha legközelebb hozzám fordulna ,akkor megint segítenék.....,de nem csak ő ,másnak is......

Ha megtehetem,mert úgy vagyok vele,hogy nem mindig lehet megtenni amit kell,de mindig meg kell tenni,amit lehet

Már megtette évekkel ezelőtt.......

Megbeszéltük ,túléltük......

Igen ,és ez fáj a legjobban,hogy másfél év nem volt igaz....de nem bánom mert segítettem ,soha nem hagytam cserben és ez a hozzáállásom most segít felállni...

Nem mindig lehet megtenni amit kell,de mindig meg kell tenni amit lehet...

én ezt tettem ,és nem haragszom rá,valahol meg kell értenem őt ,mert az is lehet,hogy nem így van....de mivel nagy a csend ,lehet,hogy ő is össze van zavarodva

Én megértem ! Velem is ez történt csak az enyém nem ilyen szép (igaz még csak 45 vagyok)és egy kicsit más

De okulásként leírom ,egy másik fórumon is megírtam,de most ide is kívánkozik

Az egyik közösségi portálon talált rám az első (25 évvel ezelőtti) szerelmem. Elkezdtünk levelezni, egy csomó problémáját megbeszéltük, elmondtuk kölcsönösen, hogyan alakult az eltelt 25 év.

Mindketten házasok vagyunk , ráadásul 200 km-re lakik tőlem.

Másfél évvel ezelőtt meglátogatott a munkahelyemen, nagyon jó volt újra látni, rá három hónapra találkoztunk és megtörtént , szeretők lettünk.

Ritkán találkoztunk, de amikor együtt voltunk jó volt, Közben csak kért, kért, én elintéztem, megcsináltam utánanéztem, hozzásegítettem, éppen mikor milyen probléma volt, ezeket nem akarom részletezni. Megegyeztünk, hogy titokba tartjuk és hogy nem borítjuk fel egymás családját, tehát szeretők maradunk . Még úgy ahogy el is tudtam fogadni, ezt a helyzetet.

Aztán az utóbbi időben egyre kevesebbet válaszolt a leveleimre (egyébként se tette sűrűn) . Nekem elkezdett hiányozni, hogy ne csak akkor találkozzunk, ha szex van, vagy valamit el kell intézni, hanem legalább évszakonként 1-1 napot legyünk együtt másképp is , kirándulás, közös ebéd egy kávé, szóval értitek.

Na itt kezdődtek a gondok . Eleinte örült neki, de persze semmi nem valósult meg . Vagy nem ért rá, vagy rengeteg a családban a probléma, a levelekre sem tud válaszolni, és én egyszer dühömben azt mondtam, hogy hogyhogy arra van idő ami neked kell és arra nincs amit én szeretnék ?Azt mondta , hogy igazam van és ne is beszéljünk erről mert fájdalmat okoz nekem és ő ezt nem bírja elviselni, , de ezen nem tud változtatni. Mondtam, hogy akkor én elköszönök, mert egyoldalunak érzem a kapcsolatot, azt mondta Isten veled.

Ráadásul vallásos, és mindig a bibliából idézett nekem, hogy pl ne okozz fájdalmat annak akit szeretsz, vagy ne itélkezz, hogy ne ítéltess stb.

Amikor pedig reklamáltam, hogy ez így nekem nem jó akkor azt mondta, hogy nahát ezen neki gondolkodnia kell, mert hát ezt jól elrontotta, és akkor megint jöttek a bibliai idézetek, és türelmet kér, és nehogy azt higgyem, hogy én csak egy kifacsart citrom vagyok akit csak úgy eldob.

Szerintem összevissza hadovál, meg hárít tudom, hogy rettenetesen hülye vagyok, . „

Utána még egy párszor beszéltünk de nem veszi fel a telefont , igaz már nem hivogatom, nem olvassa el a leveleimet , de nem is törli, az iwiw-en látom

Az a baj hogy nagyon szeretem és rendesen átverve érzem magam . Főleg most így átolvasva a levelem azt tanácsolnám , hogy fuss amerre látsz és örülj, hogy megszabadulsz.

Már kezdem a feleségét sajnálni, mert nem csak én ő is át van verve . látok tisztán mindent, de mégis nagyon nehéz.

Természetesen a másfél év alatt én voltam ám a társ, az otthon stb . Persze csak addig amíg nem kértem valami olyat, ami egy kapcsolat(bármilyen) alapja.

Köszönöm, hogy leírhattam, mondhattok bármit, mert őrült nagy barom vagyok . Tisztában vagyok vele.

Oké, kinyitom a windows-omat.)))

Hátha berepül valami:)))

a szerelem jön fellobban mint egy szalmaláng elhomályosit mindent s véget ér...vagy nem ér véget

s átmegy szeretebe tüz lesz belöle. Lehet hogy nem dobban föl a szived minden alkalommal ha meglátod, de ezerrel szambázik ha várod és nem jön.

Jönnek a gyerekek vagy csak a hétköznapok , s a prioritás másra terelödik. De a háttér erös es biztos.

Aztán kirepülnek a gyerekek,s tudják h most már egymásra tudnak teljesen figyelni.Persze másképp, (sztem jobban ) de nem lehet mindig ezerrel égni.

persze igazad van abban , h ebbe bele is lehet kényelmesedni,ezért fel kell öket néha kelteni a csipke(j)ózsika álmukbol

:)) szép estét

Szia!

Kicsit félre értetted, amit írtam:( Azok nem az én gondolataim, hanem bemásoltam egy másik topikból.

Átutazónak szántam, s ő fogja érteni.

Nem tudom mit tennék, mert nem voltam megcsalva, így nincs tapasztalatom.

103. átutazó 2010-06-08 15:16

Szia! Átérzem a problémádat, voltam hasonló helyzetben. Egyik fórumon beszéltem róla: "férjem mondta el a csalást. Váratlanul, előzmény nélkül. Nyomasztotta, rám testálta. Földhöz vágott a fájdalom, belebetegedtem. Öltük és öleltük egymást. A sorrend időnként változott. Dühös voltam, kívántam, hogy neki is annyira fájjon, mint nekem. Ebben a fázisban éreztük, talán jobb lenne külön folytatni, mert mind a ketten rámegyünk. Adtam neki egy esélyt. Sokszor, nagyon sokszor átbeszéltünk mindent, tisztában volt vele, hogy bűnt követett el. Bocsánatot kért. Nem tudok mit kezdeni a bocsántkérésével. Levadászta egy párkereső szingli, a férjem hiúságát legyezgette, hogy éppen ő a kiválasztott, elcsábult. A hol-kivel-mivel hármas adott volt. Nem volt kontroll és nem volt önkontroll. Ez a kapcsolata fél évig tartott. Később ő ment át vadászba, még két nővel örvendeztették meg egymást, hosszabb-rövidebb ideig. Ő is, mint a legtöbb csaló arra hivatkozott, hogy mindig szeretett, a csalás érzelem nélküli aktus volt csupán -nőknél az érzelem is fontos, szerintem.

Együtt éltük le az életünk nagyobbik részét, mérlegre tettük a jó és rossz történéseket. Fontosnak tartottam, hogy beengedje a tudatába, hogy a csalás egyszűen önzés, a társ semmibe vétele volt, végső soron önmagát csalta meg. (Fantasztikusan tudnak hárítani, igazolást keresni a tettükre). Szeretjük egymást, összetartozunk. Mindezek ellenére még nem tartok ott, hogy tiszta szívből meg tudjak bocsátani neki. "

Ez volt a múlt, a jelen: a csalást, mint megtörtént tényt tudomásul vettem. Mind a ketten dolgoztunk azon, hogy újra tudjuk kezdeni. Sajnálom, bárhogy szerettük volna, nekünk nem sikerült. Nincs harag, de bizalom sem. Döntöttünk, külön folytatjuk az életünket."

Hogy is van ez? 4o év szerelemben, vagy 4o év gyötrődésben?

A gyerekek családot alapítottak, és élik önálló életüket. Közel lakunk egymáshoz, rendszeresen találkozunk, de tiszteletben tartjuk egymás magánéletét.

Jó volt újból kettesben maradni, csak egymásra figyelni. Tapasztaltabbak lettünk, tudatosabban éljük az életünket.

Köszönöm.

A férjem szülei még megünneplték a 70 házassági évfordulójukat. Előttem van az arcuk, ahogy egymásra néztek, ahogy megsimogatták, megpuszilgatták egymást, pedig elmúltak 90 évesek. Nekünk ez volt a valóság.

Köszönöm.

Tudom, hogy mi a szerelem definiciója. Nem értem, miért hihetlen neked, hogy ez müködhet több évtized után is. Sőt. Tenni kell érte, nem is keveset. Természetesen mi sem élünk mindig azonos hőfokon, most éppen a felfelé menő szakaszban vagyunk. Amit érzünk, ahogy élünk, több mint szeretet. Kimondjuk és kimutatjuk az érzéseinket, -a gyerekek már kirepültek-, nem kell tekintettel lenni senkire. Az intim életünk jobb, tartalmasabb, mint lestrapált fiatal korunkban.

kár a szóért,(vagy is írásért)!

úgy is fújják a magukét!

akár ki is akár mit is ír ide,úgy is az a helyén való amit ők írnak!fölösleges az érvek,mindenre van valami ellenérvük!

"nem tudok elképzelni 3o-4o év együttélés után."

Azért az még szerelem és szeretet !

Egy percig nem kérdőjeleztem meg, hogy 3o-4o év után is szerethetitek egymást! Ez igen szép és kívánok még további hosszú, szeretben eltöltött éveket!

Ez a szeretet!

Mi a szerelem?

A szerelem amikor remeg a gyomrod, ha meglátod, és a szíved a torkodba ugrik, mikor hozzád ér.

No ezaz amit nem tudok elképzelni 3o-4o év együttélés után.