Számítson vagy ne számítson? Eddigis tudtam ezt, de most felteszem. (beszélgetős fórum)
Kar:(
Szerintem ez a lany nem 20 eves:(Ha megis,akkor surgosen fol kellene neki keresnie egy szakembert,ahogyan itt mar tobben javasoltak neki.Valami nagyon nem stimmel vele.
Ja, és tavaly is megszüntette velem a kapcsolatot 3 hónapig (október-november-december)... Mondjuk akkor attól kibuktam rendesen.
De a kérdést hogy mit akarunk, hmm...
Ő mondta, hogy 2013-ig letilt. Nem tette (mégí9 meg, de én meg majd megvárom mi lesz 2013-ban. Tudom, elég regényesen hangzik, de ha egyszer ő is fordulópontként állította be!(?)
Egyébként-... hú, 3 éve nem untuk meg... És mindig is voltak hullámvölgyek. Az a baj, hogy erre meg én nem emlékszek. :( Azóta 3-szor találkoztunk, és egymásnál aludtunk. Annyit viszont tudok, hogy tavaly UGYANEKKOR is pont ugyan ez volt. Pontosan ugyanez tört elő belőle. Ennyi. Kicsit kísérteties.
Ja, néha olyan mintha ikrek lennénk. Talán azért taszítjuk és vonzzuk is egymást ennyire... Még az arcunk is hasonló, a szemünk végképp, a testalkatunk, és a hajunk színe is ugyan olyan. :D Szóval ez van.
mindenestre furák vagytok:D
és ez a kapcsolat szerinted meddig folytatható így?mert valamelyiktek előbb utóbb megunja.szerintem lassan tiszta vizet kéne önteni a pohárba, és megkérdezni magatoktól, meg egymástól, hogy mit is akartok? együtt tovább, vagy külön?
feltettétek már ezt a kérdést?
:D
Azért... fura... Most olyan mintha elöntene a nyugalom. Meg vagyok nyugodva, mert legalább választ kaptam valamire. Ennyi. És... olyan, mintha a tudatom elásta volna azt az 5 sort, amiben a halálom megvetéséről ír. És a tudatom ennek a helyére azt az egy mondatot helyezi: "Ha öngyilkossági kísérletet mersz tenni, akkor kinyúvasztalak!"
nekem az a bajom a fickóval, hogy egyik pillanatban rózsaszín lovacskákat képzel köréd, a másik pillanatban le sem sz.ar...
szerintem ő maga sem tudja mit tegyen. a saját érzéseiben is bizonytalan. az egyik pillanatban biztos benned, a másikban pedig nem.
és elég hangulatingadozós is szerintem
tuti összeilletek:D
Először leírom, mi hogyan történt. Kíváncsi lennék, hogy ti hogyan látjátok a történetet, fontos lenne.
Mindketten alapból feszültek voltunk... Megkérdeztem tőle, hogy ha velem történne valami, vagy meghalnék akkor az számítana e neki? Erre ő nem akart válaszolni. Pedig nem lenne nagy jelentősége, bármi is a válasz, csak bizonytalan nem akarok lenni. Erre ő elkezdte felhúzni magát, hogy persze, most ezt mondom, de én nem tudom előre látni a cselekedeteimet, így ha rosszat válaszol, kibukok és meghalok, az az ő hibája lesz. És ne akarjam, hogy válaszoljon, mert az igazságtól kibuknék. És akkor én ebből leszűrtem, hogy a válasz az, hogy nem érdekli.... És ezt én meg is mondtam neki így ahogy most leírtam. De nem, ő akkor sem írja le. Mégjobban felidegelte magát, és leírta 5 sorban hogy mennyire nem érdekli a halálom. És hogy hogyan esik? Mondom, sz*rul, ő meg hogy tudja, és ezt is ki akarta kerülni.... Plusz mondta, hogy letöröl mindenhonnan - és 2013-ig vissza se vesz. És elkezdte magát sajnáltatni, hogy rosszabbul érzi magát mint egy órája, stb, amire mondtam hogy ne próbálja meg rám hárítani, hogy az ő random kibukása az én hibám! És akkor megint előjött a "szar vagyok szerinted".... És még annyit fűzött hozzá, "mondtam hogy hagyj békén. soha nem hallgatsz rám!"
Csodálatos....
ez... most eléggé kibuktam.... megpróbálom látni amit az eszemmel látnom kell, de most nagyon nehéz. Azt mondta nem érdekelné, ha meghalnék (öt féle halál változatot írt le)
folyt. köv, ha megnyugszom
Ő tudom hogy fél attól, hogy egyszer kijön belőle a Pokol és tényleg megver, megöl valakit... Mondta, hogy ettől fél. Vagy egyszerűen csak attól, hogy asztalokat fog borogatni. Rettenetes gondolatai és érzései vannak... Hogyan ölje meg ezt meg azt... Velem is pontosan ugyanez van. Szóval én a saját képzelgéseimről tudok írni, olyanokról hogy hogyan tépjem meg a haját annak aki felmérgesít, stb... De évek óta vanak ezek a képzelgések a fejemben, és eddig én se álltam le verekedni senkivel. Max magamat bántottam. Minden önmagam ellen irányul,. nem a környezet felé, már ha fizikai tettlegességről beszélnük. Olyan mintha lenne egy démonom. Azt akarom hagyjon békén.
Én a magam részéről - tök fura, tudom - de nem érzek késztetést arra, hogy nekem most mennyire pszichológushoz/áterhez kéne mennem. Ha ott ülnék már előtte, nem ellenkeznék, de nncs bennem motiváció arra, hogy felálljak és elhatározzam hogy holnap bemegyek az orvoshoz...
én szivesen komolyan vennélek.de pont a néha benned fellelhető összevisszaság miatt nem tudlak. és ha valakit igazán nem tudok komolyan venni, nem is tudok értelmes tanáccsal szolgálni.
az a baj, hogy leírtunk már neked mindent. te mégis azon az úton jársz, amit te elgondolsz. akkor hogy segítsen az ember?
nekem az a bajom vele, hogy van amikor komolyan veszem, van amikor nem.
néha ír olyan hozzászólásokat,amikből elég komolyan kitűnik hogy neki, akár a családi dolgok miatt elég komoly önértékelési problémái, és rettenetes törődési vágy van.
de néha meg annyi zagyvaságot ír, hogy csak nevetek, és fogom a fejem.
még mindig nem tudok vele mit kezdeni.eldöntetlen kérdés számomra, hogy vagy önsajnálkozó típus,vagy csak labilis természet, esetleg elég komoly pszichés problémái vannak, vagy unatkozik.
Ne pityeregjél, na!
Inkább írd le mi az amivel nem, vagy egyetértesz
Bizonyára megsértődsz ha én is azt mondom, mint itt többen
Kellene beszélgetned pszichológussal
Leirtad itt jópárszor hogy mi a bajod, de én sajnos nem értem
Vagy ha értem, akkormegint csak pszihot tudnék javasolni
Az élet nem ennyire bonyolult hogy huszonévesen ilyenen járjon az eszed
Van ilyen persze, de doktor kell, hidd el másoknak is
Az ismerősödnek is természetesen
Látjuk a tv-ben mik történhetnek egy semmibe vett viselkedésböl, gondolatokbol
A gyilkos elmék, depresszióval és kisebbségi érzéssel párosúlva akár veszélyes is lehet