Skizofrénia (beszélgetős fórum)

Szia!

Sajnos nagyon kemény küzdelemmel jár a hozzátartozóknak is a betegség. Amíg nem válik a családtagok és önmaga számára veszélyessé nem tudtok semmit tenni. A gyújtogatás már annak számít. Illetve lehet mondogatni neki, hogy mennyivel jobb lesz neki, ha gyógyszer hatására elmúlnak a hallucinációk, nem fogják követni. Számára borzasztó és ijesztő az, hogy üldözik. (Képzeld bele magad a helyzetébe.)

Xavier Amadornak tudom ajánlani a Nem vagyok beteg, nincs szükségem segítségre! című könyvét a betegség megértésére.

Sajnos a küzdelem marad, időnként előjön az alapprobléma: nem szedik a gyógyszert, ha más adja be titokban kiköpik.

Sziasztok. Remélem van aki olvassa még. Én segítségeteket kérem. Anyum paranoid skizofrén. Betegség tudata nincs. Érzelmei nincsenek . Lassan 50 éves. Kb 30 évesen kezdődtek az üldöztetéses, lehallgatásos , mérgezéses téveszméi. Akkoriban nem tudtuk, hogy ez a betegség uralkodik rajta. Kb 1 éve volt az első kórházba vivős bentmaradós eset. Ebben az évben 3 hetet szintén bent volt nagy harcok árán. Onnantól 1 hónapig szedte a gyógyszereit. Kb 2 hónapja semmit és megint magában beszél, hallucinál, bogarakat lát magán , gyújtogatja is őket. Dokik nem csinálnak semmit, mondván míg előttük tartja magát annak ellenére, hogy benne közben nem láthatóan zajlanak az események , semmit sem tehetnek. Este áll a szoba ajtajában a sötétben, ijesztően néz mintha neki akarna rontani az embernek... apunkat gyilkosnak hiszi, ő az ős ellenség, hitte magát istennek... sorolhatnám. (Apuval elváltak és nem kelt még el a ház , így húgommal ott laknak anyuval együtt és félnek.) Mi külföldön lakunk és most 3 hétre haza megyünk. Szeretnék segíteni neki valahogy. Hosszú lenne mindent leírnom vele kapcsolatosan.Hogyan tudok neki segíteni? Hogyan lehetne rábírni , hogy bemenjen és kezeltesse magát?

(Kicsit félek , mert egy egy éves, 4 éves és 11 éves gyerekünkel megyünk és az orvos szerint nem tanácsos ugye babát a közelében... de nagyon szeretném az anyámat vissza kapni. )

Ti tapasztaltak vagytok. Kérlek adjatok tanácsot.

(Mielőtt valaki: nem , nem hozom ki. Az orvos megmondta, hogy a nyelv ismeret hiánya csak rontana rajta. Nem nem fordítok neki , hisz ha kórházba utalnák , rettenetes lenne neki az idegen nyelvi közeg. Lehetetlen lenne számára ez a helyzet. )

Üdv. :)

Ez régebbi bejegyzésed, amire én utaltam, de megmaradt, hogy úgy írtad le egy hozzátartozód, azt hitted megőrült.

Akkor sem tetszett, most is arra utaltam, hogy biztos ezt a betegséget is úgy jellemeznéd.

Köszi, el fogom olvasni!

A lenti mondatot tőled tanultam, használom is, mint alapigazságot. :)

:-)

("Mindenki másképp egyforma" - Mérő László könyve, jó olvasmány!)

Maximum a depresszióra való hajlam örökölhető.

De te biztos orvos vagy, hogy mindent olyan nagyon "jól" tudsz, biztos erről a betegségről is egy korábbi, általad használt kifejezéssel élve beszélsz.

Nem tudjuk valóban depressziós e a kolleganő de nagyon magába volt gubózva és most szemmel láthatólag örül annak, hogy "köztünk" van.

Akkor a volt főnököd biztosan mániás depressziós volt, arra jellemző sajnos hogy társasági ember szinte sziporkázik aztán egyszer csak. Sajnos egyébként ez gyógyíthatatlan legfeljebb kezelgetik gyógyszerrel. És örökletes is.

Ha igazán depressziós, s nem csak hétköznapiasan, akkor sajnos nem biztos, hogy visszatalál önmagához. Mindenképp jó, hogy törődtök vele.

Egyik volt főnököm folyton viccelődött, a társaság középpontja volt, csak akkor tudtuk meg, hogy depresszióval kezelték amikor öngyilkos lett. Kár érte, jó ember volt, szerettük.

Mindannyian másképp vagyunk normálisak. Ezt itt tanultam a hoxán. :)

Talán csak magányos vagy, az meg nem bűn.

Mi a baj? Összeveszél valakivel?

Ha úgy érzed rosszabbul vagy menj vissza az orvosodhoz és kérj pszichoterápiát!

Szia! Sajnos itt azon kívül, hogy meghallgatunk/elolvasunk nem tudunk segíteni.

A pszichiáter nem küldőtt pszichoterápiára?

Szeded rendszeresen a gyógyszereidet? Ha nem szeded, vagy kihagysz néhányat a tüneteid felerősödnek. Én így is, úgy is azt javaslom, hogy keresd fel a pszichiáter mellett működő pszichológust.

Nagyon szomorú, ha a szüleid, testvéreid ilyeneket mondanak. A pszichológus elmondja, hogy hogyan tudod kezelni ezt a helyzetet.