Próbáltam nyitni emberek felé, barátkozni, de csukott ajtón... (beszélgetős fórum)

És ezt hogy csinálod?

Jó csak vicceltem :) A személyiségem tényleg egy szar, de kinézetre átlagos csávó vagyok..

Akkor meg kamu vagy, tenyleg. Na, én is feladom. Szerintem palira veszitek az embert. :D

Én jól is nézek ki, a stílusom is jó, mégsem kellek senkinek.

Van egy olyan érzés egyébként bennem hogy Krisztikrisz te írtad ki ezt a fórumtémát. ;)

Valószínű. Pedig sok volt benne. Miatta szerettem meg a kézilabdát is. Elfojtások, sérelmek. Halmozza az ember, aztan görgeti maga előtt. Nem egyszerű, de valahogy ki kell lépni ebből a lúzer szerepkörből.

Van egy olyan érzésem hogy pont ezzel rontotta el. ☹️

Ha azt az arcát mutatta volna a csajszi masoknak is amit nekem, imadták volna. Mert egy jó humorú, bulizós, kedves kis csaj volt. De nem. Helyette ő inkabb védekezett, meg támadott. Próbalt fennmaradni. Kegyetlenek vagyunk egymashoz, mi emberek.

Ez így van, a személyiség viszi el a műsort.

Nekem is van egy ismerősöm, viszonylag jól néz ki, de a stílusa kibírhatatlan. Ez is attól függ hogy mire tartják.

A szépség mindig is egy relatív fogalom volt.

Ezt csak azért meséltem el hogy elhidd nem azzal van a baj ahogy kinézel, hanem azzal amit sugarzol magadból. Lépj túl a dolgokon, aztan kalandra fel! ;)

Volt egy baratnőm gimiben. A csúnyaságát úgy ellensúlyozta hogy baromi bunkó volt mindenkivel. Felvágott a menő márkás cuccaival, a pénzükkel, de én valamiért kedveltem őt. Senki nem értette mit látok benne. Sajna mar különvált az utunk, nem tudom mi lehet vele, de egyebkent egy f*sza kis csaj volt. :)

Úgy éreztem egy közösség tagja lehetek. És szép volt ez a rövid idő. De hát ennek vége. :/ Nyomi vagyok..

Szerintem is inkább így van. A negativitás és az ellenségeskedés taszítja az embereket, nem az ha valaki furcsa! Legalább egyedi és színes! Egy kaméleon is furcsa, mégis megvan a helye a világban!

Mindegy.. Pedig nekem szimpik voltak. :/ Legalábbis nem volt bajom velük.

Szerintem ezt csak bemeséled magadnak. Ennyire nem lehetsz gázos. :)

Hat igen. A legtobb baratot akkor szerzi az emver. De huszonévesen sincs gáz. Járj bulikba, ismerkedj, lazulj. Vedd át az ottani szokásokat. Figyeld az embereket ők hogy viselkednek társaságban. Vegyél át tőlük ezt-azt.

Nem tudom. De tuti nem vagyok normális, ha ennyire taszítok mindenkit.

Ha ilyen vagy a valóságban is mint amilyen arcodat mutatod itt, akkor negatív vagy. A furcsa embereket szeretik, szerintem. Miben nyilvanul meg az abnormalitásod? :)

Igazából gimiben lett volna a legegyszerűbb barátkozni, de az a hajó elment.

Elsősorban barátokat akartam szerezni. Szerintem nem feltétlen negatívnak látnak, inkább furcsának..

Hat ilyen idos korban mar nem egyszerű ismerkedni. Mindenkinek megvan mar akiben bízzon, de ha nem lennél ennyire negatív, lehet szívesebben fogadnának. Lehet sugarzod magadból a negatív energiát, látjak rajtad hogy rágörcsölsz a dolgokra, aztan nem. Társkereső esetleg? Az személyesebb.

Furcsa emberekkel senki sem akar barátkozni.

Volt és ott hagytak, mint eb a szarát... Ezért próbáltam új társaságba járni, új embereket megismerni, hátha alakult volna valami összeszokott társaság, de sajnos totális kudarc lett az egész.. Szánalmas vagyok.

Sose volt senkid? Barát, szerelem? Bar ezt itt mar kerdeztek itt előttem, ahogy latom.

A kérdésekre is válaszoljal, hello. :D Mert elfogom hinni a többieknek hogy kamu vagy. ;)

Huszonéves.