Osztálytalálkozó szervezése, hogy kezdjem el? Tippeket tanácsokat várok (beszélgetős fórum)

Kb vagy 7 embernek küldtem üzit, ebből csak ketten érdeklődtek, kicsit szomorú is lettem, mert úgy látszik más nem igazán kíváncsi, hogy mi történt a többi emberrel:(

de hátha majd még kapok pár levelet.

Nálunk a barátnőmmel szerveztük mindig az általános és középiskolait is. Hálátlan feladat. És mégis érdemes megcsinálni. Jó látni a találkozás örömét, és újból gyereknek lenni. Először is helyet kell keresni, megnézni, milyen ételek és mennyiért vannak, van-e az adott időben szabad kapacitásuk. Ezzel párhuzamosan lehet keresgélni a címeket. A közösségi portálokon, szülőknél, ha még élnek, régi lakcímeken. Régen meg lehetett tenni, h a rendőrségre bement egyik oszt. társunk, és ott ki tudták nézni a lakcímet. De mostmár ez nem járható út. Viszont ha van olyan, akinek nem juttok a nyomára, akkor azt hiszem még mindig működik az a lehetőség, h az önkormányzat lakcímnyilvántartójához bemész, megmondod miről van szó, és ők hivatalból felkeresik az illetőt, h ilyen és ilyen célból kiadhatják-e a címét. Ha igent mond, akkor Neked megmondják, és mehet a levél. A levélben legyen benne választási lehetőség az ételt illetően, amit előre megbeszéltetek az étteremmel, és azt a vissaigazolja feléd az oszt.társad. A tanárok ételét a "tanulók"nak illik fizetni, igy a tanulóknak kiküldött levélben legyen egy kb összeg, amit majd a találkozón a szervező felé ki kell fizetni, ami tartalmazza a diák ételét, a tanár teljes fogyasztásának ráeső részét, a tanárnak vásárolt virág, esetleg ital v ajándék árát. Szokták az éttermek ajánlani h melyik ételt válasszátok, ne kelljen ott hétfélével ugrálni. Volt olyan - nem a mi osztályunkban - h az iskola udvarán csináltak bográcsost.

Aztán mikor vége, akkor jönnek ilyen mondatok: miért itt volt, miért nem a másik étteremben, miért akkor, miért .... stb. Mindig azoktól jön ilyen, aki a világért sem csinálna benne semmit, de kritizálni könnyű. De mindenütt vannak ilyen emberek, akkor rosszul esik aztán másik füleden menjen ki. De olyan is volt, h kaptunk virágot, mert volt aki felmérte ésszel, micsoda munka ez. Ja, és egy nem kellemes dolog. Ha már van olyan oszt.társ aki nem él, a családját illő felkeresni, megkérdezni, hol van a sírja és az osztály visz ki egy csokor virágot. Meg az ofőre is esetleg. Van olyan osztály, aki minden találkozó alkalmával kimegy a temetőbe, mi ahhoz szoktunk, aki az előző találkozó óta huynt el. Mindenképp kettő vagy három ember csinálja!!!

Sok sikert!

lesznek olyanaok akik nem fognak reagálni, tudom...

én úgy oldottam meg amikor már elfogyott a türelmem, hogy kiírtam az üzifalra, ha valaki mégis eljön és nem jelezte hozzon magával leming széket mert nem helye, egyből még 3-an vissza is jelentkeztek :-)

lehetőleg olyan éttermet válasszatok ahol nem kell bérleti díjat vagy menüt előre fizetni, így ha nem jön el valaki nem kell a rá eső rész senkinek se kifizetni.

1, időpont jörbe kérdezése

2, hely körbekérdezése

3, foglalás x főre

4, régi fényképeket megkeresni :-)

én iwiwen szerveztem (fb mégnem volt)

aki nem volt ott elérhető, azt tuti elérte más, aki meg fenn volt, így majdnem mindenkit utol tudtunk érni.

Megbeszéltük a helyet, kértünk ajánlatot, és előre fizetett aki jött, így nem volt gond a rendeléssel.

készítettünk külön levélben meghívót (postai úton), mindenkinek, és osztályfőnöknek külön.

így senki nem érezte kirekesztve magát attól, hogy nincs iwiwen, mert ott is volt e-mail, telefonszám, amin lehetett jelezni észrevételt, bármit. :-))

Nekünk áprilisban volt és Én szerveztem.

Mi a fecebookon szerveztük vagyis ott írtam ki és ott kb 1 hét alatt össze szedtünk 32 főből 28 -at.

Arra vigyázzál ,hogy a kaját csak annak rendeld meg aki befizetett.

Esetleg ne egymagad szervezd,kérj meg még egy volt osztálytársadat h segítsen...

Amúgy nálunk bevált a közösségi oldalon szervezés...szinte mindenki fent van,lehet értesíteni mindenkit,aki meg nincs fent akkor valaki csak tud róla valamit...és ott közösen meg is beszélhetitek h esetleg hol legyen,mikor jobb a többségnek...