Örökbefogadás-örökbeadás (beszélgetős fórum)

Szia!

Köszönjük szépen a választ!

Azért is kérdeztem, mert mi nem ragaszkodunk a csecsemőhöz, bár az igazat megvallva csodálatos lenne...! Nagyon hiányozna az a bizonyos "babakocsis korszak", de szerintem csak addig, míg meg nem kapjuk a "sajátunkat", legyen bármekkora.

Sokat beszélgettünk erről, és kb.: 3 éves korig gondoltuk.

Szia!

Igen, tőlünk a legelső találkozáson megkérdezték a kort, de ameddig a határozat meg nem születik, addig lehet rajta változtatni, ha később nem úgy gondoljátok. Van idő átgondolni.

bm.mesi!

Nagyon szorítunk a mielőbbi cél eléréséhez, és kívánjuk, hogy addig is vidáman teljenek a napok!

Mi még előtte vagyunk, de innen a fórumról sok segítséget kaptunk, hogy "merre" is induljunk.

Azt meg szeretném kérdezni, hogy arra utaló kérdést tesznek-e fel, hogy milyen korú gyermeket szeretnénk?

Köszönöm előre is a segítséget!

Gratulálok az új szülöknek,és kitartás,higyétek el,utolag visszagondolva hamar elment.Mi ahogy múlt az idő,mindig egy kicsit csinositottuk a gyerekszobátElöször tök üres volt,aztán egy év múlva szines lett,majd ujabb egy év szönyeg,és képek,aztán redöny és mintás gyerek függöny....

Jobban ment az idő,és mindig ha ránéztem,tudtam elöbbre járunk.

Mi mindent elmondunk neki,ha majd akkora lesz,addig mesével,nem hazudunk.

A nevét megváltoztatjuk,mert a miénk,és a keresztnevét is,mert első pillanatól úgy hivom,és én mint az anya és apja adtuk neki a nevét!!!

További szép napot!!

Gratulálok a bátor lépéshez!

És igen, én is azt szoktam mondani, hogy várandós vagyok, csak egy kicsit hosszab ideig, mint 9 hónap, na és persze kellemetlen hányingerek nélkül! :)

Sziasztok!

Tegnap új időszámítás kezdődött az életünkben - beadtuk a kérelmünket a TEGYESZnél. Előtte egész éjjel nem aludtam, olyan izgatott voltam. Most kicsit megnyugodtam. Furcsa, de olyan boldogságérzet fogott el, mint amikor megtudja az ember, hogy babát vár.:-) Tudom, nekünk ez a várakozás többször 9 hónap lesz, mégis.... minden gondolatom körülötte forog :-)

Utolsó mondatod meg vagyon írva a Bibliában is...

Ha nagyobb gyermeket kapunk, egyértelmű, hogy tudni fogja, nem mi vagyunk vérszerinti szülei. Azt hiszem életem egyik legszebb napja lesz, ha anyának és apának szólít bennünket! De ha picibaba pottyan hozzánk, akkor is olyan korán fogjuk tudtára adni, amikor már megértheti. Legalább is ez az elméletem. És ha majd egyszer kíváncsi lesz szüleire, mit tehetek?? Segítek neki felkutatni őket....

Megynyugtató, amit írtál, köszi!

Én a hagyományos, magyaros hangzású neveket szeretem, ezért kérdeztem meg ezt.

nagykorban igazán könnyü mert a nevét mindenki megválaszthatja... és nem is komplikált nem is drága...

egy kisgyerek azt a nevet használja amihez te szokatod...

Akymo!

Köszi a gyors választ! Örülök!

Ez egy huszadrangú kérdés lesz, de mégis foglalkoztat. Picibaba esetén, ha nagyon extrém, nem tetsző keresztneve van, meg lehet-e változtatni? Ez hogy működik?

Nagyobb gyermeknél nyilván nem.

Szia Bátyus!

Nem hiszem,hogy van protekció,legalábbis nálunk nem volt.Anyagilag nagyon jól állunk,diplomások mindketten +én eü.dolgozó is vagyok,mégis 3.5 évet vártunk.Nálunk a mi megyénkben mindig megmondták a sorszámot.Mi kisbabát akartunk,és telefonon értesitettek.Annyi elönyöm volt,hogy kórházamban ahol dolgozom,volt a babánk,és mikor szóltak 13 órás volt.Megnéztük,igent mondtunk,és én már vele voltam az egész nap szinte.Csak este jöttem el.

Szóval nincs protekció,és mindenki egyforma akit alkalmasnak találnak,ezért ne izgulj.A mi megyénkben ez a tapasztalat,és hálaisten máshol is ezt hallom.Egyformán vágyunk babára és egyforma érzéseink vannak,nem lehet különbséget tenni.

Ha jól olvasom,ti nagyobbacska és kislányra vártok,Nem?

További szép napot mindenkinek!

Szia Bátyus!

Itt szerintem meg tudod venni:

[link]

Üdv.:Kriszti

Mi is megértünk már együtt sok mindent a férjemmel: jó és rossz napokat egyaránt. Idén ősszel lesz 16.éve, hogy kimondtuk egymásnak a boldogító igent. Valaki találóan azt írta ezen a fórumon, hogy amikor azért küzdöttek, hogy vérszerinti gyermekük szülessen, sorra bezárult előttük minden ajtó. Aztán megszületett a csodálatos SZÍVSZERINTI gyermekük, és ezzel kinyílt előttük egy új és csodás világ.:) Misimanó is erről ír, jó olvasni a sorait.:)

Semmi sem lehetetlen, ha nagyon akarjuk, ebben valahogy hiszek, főleg, mióta Fanni megszületett.:) Tényleg jó a közös képetek, de az igazi KÖZÖS képen már a gyermeketek is rajta lesz. Várom azt a klassz képet!:))) Addig is kitartás!:)

Teljesen igazad van. Sajnos, vagy épp hála Istennek van most is "kispajtásom", akire szemtelenül keveset figyelnek szülei, amikor az udvaron játszik. Nagyon jó kapcsolat alakult ki köztünk, miután 2 alkalommal gyökerestül kitépte a dédelgetett virágomat. Dehát lehet rá haragudni? Dehogy!!! "Nagy haragomba" lekváros palacsintát sütöttünk és "megtömtem" vele a kicsit! Imádom!! :)

Ezenkívül van egy nagy keresztfiam is, akivel igyekszem gyakran együtt lenni.

Na és ott vannak a barátnőim, akik mindnyájan anyák már! Az Ő gyerekeiket is dajkálhatom!:)

Sziasztok!

A jelentkezéstől számit,akkor már kaptok sorszámot és utánna kezdödik a többi.Nekünk februárban volt a jelentkezésünk,és aug.ra lett jogerős határozat.De addig már léptünk elöre .Mi az 51. voltunk mikor jelentkeztünk,és mint irtam 3.5 év.

Én is egy hajszálal kislányt vártam,de mikor jött a telefon,és elmondtak mindent,és a azt is hogy fiú,abban a pillanatban eldölt,hogy fiús anya lettem.

Most itt van melletem,mosolyog,lassan aludni fog,és mindennap áldom,hogy akkor erre az útra léptünk!!!

Soha nem jut eszembe hogy nem én szültem,de senkinek a családban sem!!

Olyan természetes,hogy velünk él,hogy hazaért!!!!!

Nagyon édes,5 kiló és 10 dkg-os boldogság bonbon!!!

A "szívem" pár hete kivül dobog!!

Mindenkinek szép napot!

Titkos vágyunk tényleg kislány, imádom a hajgumikat, kiscsatokat, a rózsaszín kisruhákat, a pillangós harisnyákat....... De nem tudnék nemet mondani a kisfiúra sem! A ti képeiteket tényleg gyakran megnézem, valahogy erőt ad, hogy nem lehetetlen a dolog!!

Köszi a fényképünkkel kapcsolatos megjegyzést, 15 éve tart a nagy szerelem köztünk, és tényleg jóban-rosszban! Ígérem, hogy annak idején teszek föl olyan képet is, ahol már ott kapaszkodik a lábunknál a drága gyermekünk!!!:)