Olyan szomorú vagyok..:( Mikor lesz már jobb? (beszélgetős fórum)
Én ilyen "bocs, hogy élek!" típus vagyok.:) :(
jajj amika sose javulsz meg:D
Okés, békén hagytalak, bocs a gyanúsítgatásért!:)
Mivel fogalmam sincs hogy miről beszéltek,illetve kiről,ezért annak veszed aminek akarod:D
Ez "beismerő vallomás" volt?:)
:)
Olyan jó,hogy ti mindent tudtok:D
Ja,én is egyből saját magam gyanusítottam meg:)
ja már nem , mert leszárad ebben a melegben:D
azt nem értem csak hogy a kisbabája kitól lett?
Elfelejtetted, hogy most is vagyunk?:))
egyszer majd fiu is leszünk jó?:D
Kinyírlak, amiért megint lebuktattam magam, vagyis lebuktattál minket, meg magadat és engem.:)))
na csajok fejezzétek be szerintem meg nem ő az hanem ti ketten, meg én , mert ti az én másodnikkeim vagytok ugyhogy csitu van bébik:D
Nem kell sajnálnod! Túl sok az egybeesés, ami tényleg arra enged következtetni, hogy a napló írója és Mandala egy és ugyanazon személy. Ezzel sincs semmi gond, nem kellene szégyellnie.
szerintem is te vagy hagyma:D
Hogy lenne már az?Tudom,h itt van mindkettő.Elvileg nem kellene tudnod,h kikről beszélünk így azt sem mondhatnád,h kamu.
Én nem tudom,h ki,mit gondol,a saját nevemben nyilatkozok és szerintem te vagy a napló író.Már kora reggel rájöttem,volt egy mondatod ami lebuktatott.Sajnálom!
fogadni mernék hogy netes kapcsolat:DDDDDDDD
Hát ez egy jó kérdés:)
Nem hódoltam be neki,úgy ahogy ő szerette volna.Mondjuk,hogy ő dobott engem,mert nem vettem részt a kisded játékaiban.
De közben meg amit csak tudtam,mindent megadtam neki.Szóval itt nem a nem megkapással volta gondok.
Ő maga sem tudta,hogy mit akar,és valószínűleg a mai napig sem tudja még.
téged kidobtak vagy te dobtad ki? mert ez a nem mindegy
ha kidobtak akkor üj pasi rögtön, ha meg te dobtad akkor meg igy jártál, kb ez a recept:D
Az a gond,h akiről a napló szól,ő is itt van.És rá való tekintettel én biztos nem adom ki a lány nevét senkinek.
Valószínűleg ez kortól is függ.Idősebb korban már másképp él meg a szerelmet egy ember,egy nő.És még attól is függ,hogy mennyire hűséges típus.
Engem nagyon megviselt ez a dolog.És még a mai napig is fáj.De igyekszem nem eltemetni magam.
Engem életemben egyetlen egyszer dobtak, az első barátom. Akkor 18 éves voltam. 2 évig tartott a kapcsolat, fele ennyi időmbe telt, mire kihevertem. Nem pasiztam, de valóban sokat jártam bulizni, hátha valahol összefutok vele... Baromira szar érzés volt, nagyon szenvedtem. De túléltem és most már sajnálom, hogy akkor még 1 évig reménykedtem és szomorkodtam.
"Soha másban nem csalódtam csak a saját ítéletemben."
Nem fogok naplót írni,nem is írtam.Én kibeszélem magaból a dolgokat.:)
Nem tudom,hogy te éreztél-e már olyat,hogy valakinek mindent amit csak tudtál,megadtál,és tényleg nagyon szeretted őt?
Hogyan heversz ki egy ilyet?sok bulizással? sok pasival?
Nekem az is megfordult a fejemben, hogy Rólad.
További ajánlott fórumok: