Normális az, ha egy hároméves NAPONTA nagyon intenzíven hisztizik? :-( (tudásbázis kérdés)

Nem lehet hogy esetleg otthon van a gond? Talán kevesebb időt vagy vele mint amennyit ő szeretne és így próbálja kiharcolni a figyelmed. Vagy esetleg testvéri féltékenység.

A fenyegetést és a verést nem nem tartom jó megoldásnak. Inkább várd meg míg lehiggad és utánna üljetek le megbeszélni. Nekem 4 gyerkőcöm van, már néhányszor átéltem ezt a helyzetet és a beszélgetés bevált.Igaz sok türelem kellet hozzá és a helyzet sem azonnal javult.

Én is ezt akartam kérdezni. :-)

Köszi a tippeket, akkor jó úton haladunk...

Akkor ezzel nem lesz gond, ez normális, azt hiszem. :)

Felnőtt korban is mindig azzal "hisztizünk", aki legközelebb áll hozzánk...

Persze, próbálgatja a határait, azt, hogy meddig engedtek neki. Következetességgel ez egy idő után elmúlik. És még odáig el sem jutottatok, amikor megpróbál rájönni, miben melyikőtök enged könnyebben! :))) Ezt nagyon ügyesen csinálják, és ahhoz fordulnak...

Mi anno soha nem a gyerek előtt beszéltük meg, ha nem értettünk egyet valamiben a nevelésével kapcsolatban, mert ezzel nagyon hamar vissza tudnak élni. Fontos, hogy úgy érezze, apa és anya pont egyformán "szigorú".

Sokat beszélgetünk az oviról - nem is nagyon kell kérdezni -, tetzsik neki (ha nem akar reggel öltözni, azzal "fenyegetem", hogy ma én megyek, én maradok ott, máris pattan, ugyanis az "BABAOJI" és nem "NÉNIOJI" :-D).

Nem csak az oviban, nagyszülőknél, barátoknál is okos, aranyos, csak itthpn... vagyis velünk, szülőkkel ennyire hisztis, akaratos. :-(

Szerintem normális, ha a 3 éves gyerek hisztizik, persze nem mindegy, hogy kinek és milyen szituban.

Az én 3 évesem főképp nekünk tartogatja a hisztiket, az oviban, a nagyszülőkkel egy kis angyalka. Hazahozom, onnantól nem bírni vele.

Próbálgatja a határokat, hogy meddig mehet el, vagy a fene se tudja, de én nem izgulok nagyon, majd elhagyja.

Igen. MI is rájöttünk, az a legjobb megoldás, ha egyáltalán nem reagálunk semmit a visítozásra, sírásra, földön fetrengésre, de amikor a város közepén a legnagyobb forgalomban jön rá... :-(

Tényleg szörnyen nehéz.

Te sosem csapsz a fenekére, vagy nem emeled fel a hangodat? :-o

Nagoyn türelmes lehetsz! Jó neked.

Nekem még van egy egyévesem is, ő már most kezdi... :-(

A hiszti nem normális dolog, de meg kell tanulnunk kezelni. :) Sajnos egymástól is látják. :)

Nehogy azt hidd, hogy prédikálni fogok, az én kétévesem is hisztizsák. :)

Kislányom három éves, most kezdte az ovit. Ott azt mondják semmi gond nincs vele, amint viszont meglát engem, mintha kicserélték volna. :-(

Rengeteget nyafog, semmi sem tetszik neki, nem lehet a kedvében járni.

Sajnos az utóbbi időben nincs olyan nap, hogy ne ordibálnánk rá, sőt, (sajnos) ne kapna a fenekére.

Már kikészülünk... :'-(