Nem vállal fel nyilvánosan... vagy túlreagálom? (beszélgetős fórum)
Igen, ilyen a szerelmes férfi.
Megvárt kinn. Mert "ő csak viccelt"... De azért mások előtt megalázott.
A mai bolti vásárlásra visszatérve együtt vásároltatok, együtt áltatok a pénztárnál, Te fizettél, te pakoltad be a cuccokat, ő meg otthagyott a szatyorral, hogy Te cipeld haza? Ezt találta viccesnek?
Hogy nem mutatja ki az erzelmeit az önmagában nem zavarna. De hogy mások előtt az ellenkezőjét mutatja annak, mint amit "kellene", az zavar.
Hogy nem mutatja ki az erzelmeit az önmagában nem zavarna. De hogy mások előtt az ellenkezőjét mutatja annak, mint amit "kellene", az zavar.
Nyilván nem csak ez az oldala van. Ez csak az egyik, és talán csak ez az egy amivel problémám van. De ez épp elég.
Egyébként tudom és érzem ezt nem tudom megmagyarázni. Egyébként négy fal között figyelmes velem, elhalmoz apró gesztusokkal, de nyilvánosan ez valahogy megváltozik.
Persze hogy szeret.... Miből is jutottál erre a következtetésre?
E
Sajnos nem tudok elvonatkoztatni az érzelmektől, ezért vagyok vele ilyen régóta- ami sokatoknak meglepő. Józan ésszel végiggondolva nekem is az. De magam sem tudom miért, szeretem. És tudom, hogy ő is, ezért is tekintettem el ezektől a "viccektől". De a mai után kicsit sok lett ebből. Szerinte én túl érzékeny vagyok, és velem nem lehet viccelődni. Szerintem nincs igaza, és kíváncsi voltam arra is, vajon más, vajon Ti mit gondoltok. Hogy valóban nem normális dolog ez azzal szemben, akit szeretsz. Természetesen hűvösen viselkedem vele azóta, nem is szólok hozzá, rá sem nézek. Ha ezután is úgy gondolja, én vagyok az aki túlzásokba esik és nem pedig ő, komoly döntést kell hoznom.
Szerintem egy három éves kapcsolatban már kiismerte a pasi a lányt... Egyébként sincs értelme taktikázni. Valami vagy működik, vagy nem. Ezesetben szegény fórumindító csak szexre kell.
A
Nem lehet hogy van vakije?
Viszonozd neki hasonlóképpen, csak éppen otthon. Légy hűvös, elutasító. Ha rákérdez, emlékeztesd a "vicces" viselkedésére. Ha magától rájön, hogy mi a probléma vele, akkor még menthető a kapcsolat. Ha el kell neki magyarázni, hogy mennyire bántó a viselkedése, akkor inkább fel is út, meg le is út. Ne csak akkor legyen hozzád kedves, ha szexelni akar.
A párod retardált? Ha igen, akkor túlreagálod.
ossze vagy zavarodva? :-o
hat pedig ez szamomra eleg egyertelmu... :-(
Ne csüngj rajta. Ideje lenne takarodót fújni.
Ha 3 éve így viselkedik és jelét nem adta a változásra, akkor nem fog megváltozni...De igazából miért is változna meg? Te így is vele vagy, és szereted... Szerintem legtöbbünk már a legelején meghúzta volna azt a bizonyos határvonalat a vicc, és a megalázás között... Az a baj, hogy ha ő ilyen "vicces" fiú, akkor innen már csak egy lépés, hogy még kellemetlen szituációk érjenek... A 3 év alatt miért nem álltál eddig a sarkadra??
Kicsit off.. De egyébként hihetetlen, hogy a nők egy bizonyos %-a simán elviseli a megalázástól kezdve a semmibe vevést, hogy úgy bánnak velük, mint valami lábtörlővel, és akkor még nem is ejtettünk szót a verésről.. (Tudom itt ilyenről szó nincs, csak eszembe jutott (tudom kit érdekel:DD), hogy volt olyan ismerősnőm akit többször bántott a párja elég rendesen helyben hagyta, és amikor megkérdeztem, mégis miért nem cuccol, és lép le? Azt válaszolta, hogy "De egyébként olyan rendes, és aranyos, egy igazi főnyeremény, csak néha elszakad a cérnája") Ez is hasonló szitu... Biztos ti is tök jól megvagytok egyébként, és nagy az összhang, ha kettesben vagytok, csak néha letagad, megaláz nyilvánosan, de amúgy rendben van az ember...
Mindenkinek más az értékrendje, mások a határai.. Van akinek ez vicces, van akinek nem, van akinek sok, és akinek nem... Sőt, ha a saját bátyámból indulok ki, azok a párjával, rendesen ócsárolják egymást (ide nem írok obszcén szavakat), de nekik ez úgy látszik tök jól működik már évek óta... Én biztos, hogy nem tűrném el sokáig... De innen is látszik, kinek mi jön be... Csak azt nem értem, ha ezidáig is zavart, hogy így viselkedik veled, miért nem léptél le, miért hagyod a női önbecsülésedet a földig tiporni, és mindezt már 3 éve, ez idő alatt, már találhattál volna olyan férfit, aki büszkén járna az oldaladon, és büszkén vállalna fel ország világ előtt.
Te is tudod mi az igazság. Mondjam ki én?
Köszönöm a válszaitokat! Úgy érzem nem fordulhatok senkihez ezzel, nagyon köszönök bármi véleményt!
Bocsánat a megfogalmazásért, remélem azért érthető. A lényeg, hogy így nem tudom mellette igazi nőnek érezni magam. Nem érzem, hogy büszke rám. Értem, hogy nem egy romantikus típus, de nekem ez túlzás. Nagyon fáj mikor úgy érzem, csüngök rajta a szerelmemmel, ő pedig csak húzza a száját ha átölelem pl egy parkban. Szép szavakat csak itthon mond, és úgy veszem észre leginkább akkor, amikor "a lényegre akar térni". Pedig azt állítja szeret. Össze vagyok zavarodva.
Ez de durva... ilyenek csak akkor kapnak a fejükhöz, ha eljátsszák velük ugyanezt, szembesítik saját módszerükkel.
Én ezek után szóba sem állnék vele! Kész. Ha nem ismer, akkor ne ismerjen! Vége! Én sem ismerném tovább!
Elég jól bírod!
Én nemhogy 3 évet, de 3 hónapot sem maradtam volna vele!
A büszkeség hol van??
Szerintem túlreagálod,főleg,ha 3 éve ilyen!
Ha többre,másra vágysz,akkor úgy tűnik,nem ő a te embered...
A párom nem egy romantikus tipus, de nyilvános helyen, vagy egyáltalán mások előtt semmilyen érzelmet nem mutat felém. Ma konkrétan "viccből" letagadott a pénztárnál a boltban. A pénztáros kérdezte, hogy együtt vagyunk-e. Ő pedig iszonyú lekezelő hangnemben letagadott, hogy ő nem ismer, majd ki is ment a boltból. Ő ezt viccnek szánta, de én nem mulattam olyan jól, és a pénztáros hölgy is megjegyezte, hogy ilyen szép nőt ő nem tagadna le. Szerintem ez már túl megy a vicc határán, és ez nem az első hasonló eset. Nyilvanosan ráadásul csak úgy viselkedik velem, mint a haverjaival. 3 éve vagyunk együtt, nem tudom meddig viseljem ezt el, én reagálom túl, vagy tényleg nem ezt érdemlem... Annyi biztos, ma úgy éreztem iszonyúan megalázott a nőiességemben.
Nem vállal fel nyilvánosan... vagy túlreagálom?
További ajánlott fórumok: