Nem vagyok irigy, de utálom kölcsönadni a személyes tárgyaimat...vagy elhagyják, vagy tönkreteszik .... (beszélgetős fórum)

Tavaly októberben kérte kölcsön egy állítólagos jóbarátnőm a kedvenc felsőmet, amit többszöri kérésemre sem hozott vissza, értem ezalatt a hetente add már vissza légyszives ami az enyém műsor ment.

Folyamatosan csak igérte, hogy visszahozza, míg áprilisban szakadt nálam a cérna, több okból.

Öt percre van tőlem, igéretei ellenére meg se látogatott fél évig.

Áprilisban üzent, hogy hát Ő nem tudja, hogy hol a felső, de a többi dolgomat visszahozza majd, most jönne a tv-ért, amit annó idehozott.

Hozzáteszem ezalatt elég sok minden történt velem, amikor szükségem lett volna rá, de neki nem volt ideje 10-percre átjönni.

Nálam ez volt az utolsó csepp a pohárban, azóta nem vagyok hajlandó vele beszélni.

nálunk munkahelyen több, közös esernyő is van, bárki bármelyiket felkaphatja, ha éppen esik az eső szünetben vagy munka végén, hazaviheti.

ezek otthon már nem használatos esernyők voltak.

Nem, nem nevettetted volna ki magad.

Jogod van a saját dolgaidhoz és ahhoz is, hogy azt gondolj róluk, amit csak akarsz.

Nekem nincs esernyom, senkinek nem adok kolcson es en se kerek. Semmi bajom az esovel.

Nem irigyseg nem kolcsonadni szemelyes targyat.

Én is addig vigyázok valamire amíg a természetes használattól szét nem megy v használhatatlan lesz.

Csak úgy én sem adok oda semmi személyeset senkinek - sokszor volt már rá példa h másnál ment tönkre valami...

Ezért vagyok én is ennyire óvatos (talán már túlzottan?) :S

Ha valamit kölcsönkérünk ugyanabban az állapotban kell visszaadni. Ha elrontotta, javíttassa meg vagy vegyen másikat. Nekem nem lenne képem nem így tenni, ha én rontanám el azt a valamit.

Mi pl. könyvet nem adunk kölcsön. Senkinek. Családtagnak sem. Soha.

de most mondtam vna azt, hogy nem adom kölcsön, mert édesapámtól kaptam és féltem? saját magamat nevettetem ki...az oviban ez még azért érthető, de így 25évvel később ...

felnőtt emberek vagyunk... de hogy tiz perc alatt elcsesszenek vmit, amit évek alatt nem tettem tönkre, igenis bosszant... főleg, aki még egy tollra is kiakad, ha nem kapja vissza....

Én is kölcsönadtam az egyetlen, működőképes esernyőmet, most meg nem tudok elmenni a boltba, pedig már éhen halok. :/

Amúgy soha semmit nem szoktam(ruha, stb), én sem kéregetek. Nem vagy irigy, csak én is ezerszer ráfáztam a cuccaimmal.

szerintem nem...

régebben rengeteg dolgot kölcsönadtam és a negyedét nem láttam viszont...

alig tíz perce kérték el az esernyőmet... automatából így lett félautomata ... :SSS

---------------

éreztem, hogy ez lesz, persze nyugtattam magam abban a tíz percben, hogy "nyugi, nem eszi meg"

nem hát, csak tönkreteszi....

Ciki azt mondani, hogy nem adok kölcsön semmit, mert mindig én fázok rá más balfácánsága miatt?