Nem tudom, mi ez az érzés, de nagyon rossz (beszélgetős fórum)

Szia,köszönöm az infókat.

Érdekes ez a dolog,most sokkal jobb,egyszer csak elmúlt.

Lehet a tudat,hogy megyek haza nemsokára.

Tükrözésen is voltam már,mert lelki bajnak tudták be a papagájkórt,amit a nimfa miatt kaptam el.

Akkor is azt hitték,pánikolok,hetekig nem vettek komolyan,nagyon fulladtam,végül az intenzíven kötöttem ki.

Ez most más.

Az érzés rossz,azt kell leküzdenem,hogy úristen,mitől érzem magam ilyen rosszul?

De ez nem testi,nem fizikális rosszullét,hanem lelki,ott,belül,valamitől nagyon nyugtalan leszek,kétségbeesett.

Szerencsére a gyomrom is helyre jött,mert nem ettem a betegség alatt,gyógyszert viszont sokat kaptam,sok félét,sajnos.

Viszont kiderült,vannak epeköveim,így sok ételről lemondok inkább.

Ezért gondoltam pár ételre,amit ma is fogyasztottam,többek között.Vagy ital,pezsgőtabletta,calciumos.Mert csak vizet iszom egyébként.

Holnap kiderül,nem iszom belőle.

Szia! Szerintem itt nem az ételekkel lesz a baj (nyugtató teákkal próbálkozhatsz) de a mozgás tényleg segít! Az ételek azután jönnének, miután a pánik már refluxot is generált és az ezáltal keletkezett savat megfelelő táplálkozással lehet kezelni. Hidd el nekem, én már csak tudom.

Nekem 5 éve szintén a semmiből jött gy hatalmas pánikroham egy főiskolai zeminárium alatt. Azt hittem megfulladok, rohantunk az ügyeletre, majd a fülorrgégesztre küldtek sürgősségire. Semmi. Mikor ez kiderült, megnyugodtam. Később újabb kisebb rohamok jöttek, amihez sav és a torkomban gombócérzet is társult (később enni sem bírtam). Voltam UH-n. Semmi. Azonban (ma már tudom, hogy a sav, a dohányzás és a stressz hatására) megállapítottak egy tüszős idült mandulagyulladást, Következő évben ki is vették. Egy darabig ismét jó volt, de azóta is vannak tünetek és mivel a pánikot megtanultam nem komolyan venni, átcsapott súlyosabb fizikai fájdalmakba, többnyire gyomorproblémákba. Most e miatt járok gasztróra és nyomozok a candida után.

Na de ezt csak azért írtam, hogy jobb, ha most kezeled, mert eldurvulhat.

Nyugtatókhoz cska max néha nyúlj, mikor nagyon nagy a roham. Kerüld az alkoholt (nekem ez cska fokozta a dolgot). DE ami a legfontosabb! Ne adj táptalajt a pániknak! Ha jön, ne foglalkozz vele. Ne kapkodd a levegőt, szépen lassan próbálj lélegezni! E közben pedig gondolj arra, hogy semmi bajod nem lesz belőle, nincs veszélyben az életed. Ne félj tőle és hidd el, egyre kevésbé fog bántani!

Mivel nem tudod mi váltotta ki, valószínűleg neked nem lesznek testi tüneteid mint nekem. (Én állandóan ideges vagyok és tudom is hogy miért.)

Szorítok neked és csak "nyugi"! :)

Igen,nekem is csak az használ.

Van szobabicikink is,de az közel sem olyan intenzív,mint kint a szabadban tekerni.

Keresem azokat a dolgokat,amikkel elfoglalom magam,legyen az a kertészkedéstől kezdve bármi.

De kell találnom egy célt magamnak,mert így csak lógok a levegőben,úgy érzem.

Itt munkában sem tudok kivel beszélgetni,sokszor csak este a férjemmel,egész nap senki mással!

Így ha lehet,munka előtt mindig intézek valamit,megyek valahova,ne kelljen egyedül lennem,és legalább pár szót beszélgethetek valakivel,még ismeretlenekkel is,valahogy megtalálnak,közlékenyek velem,amit nem bánok most.

Ez elgondolkodtató.Megfigyelem ezeket,van,ami gyanús.

Egy próbát megér mindenképpen.

Most egy kicsit jobb,hullámzik sokszor,ez is olyan fárasztó.

De mitől pánikolok,az nem világos számomra.

Ismerős amit írsz. Ez esélyes, hogy depresszió. Nincs konkrét kiváltó ok, nem tudod befolyásolni. Nekem gyógyszer segített az elején, már nem kell szerencsére, most kezelhető szinten van.

Ami még bevált: bizonyos ételek is elősegítik, érdemes kajanaplót vezetni.

Jó lenne,sajnos nem tudok.Volt egy autóbalesetem,nem hajlik a bokám."Sajnos" csak magas sarkúban tudok járni,így forrt össze a csont.

Így ez felejtős.

Örülök,hogy biciklizni tudok.

Igen,ez az,hullámokban jön.

Mitől lett jobb?

Egyszer régen olvastam,kiveszem a könyvtárból,ma este megyek úgyis,munka után.

Köszönöm a tippet.:-)

Jó lenne valami,biciklizni járunk el esténként.

A hugom futópadon fut otthon,olyan jó látni,ahogy megszépült teljesen,karcsú,sikeres....

pofon nem:)

de eseteleg valami fizikai erőkifejtés? az is termel ám egy jó csomó endorfint

Gondolod?

Össze vagyok zavarodva,egyik nap megváltanám a világot,aztán meg bebújnék a padló alá is,ha lehetne.

Amint megpróbálok erről beszélni,egyből elsírom magam.

Tényleg nem voltam ilyen,ezért is vagyok megijedve,mi ez az egész.Irigylek másokat,aztán elszégyellem magam,basszus,nekem is jó életem van.

És mégis....már megint csak bőgök.

Lehet,két nagy pofon helyre tenne.